A 61-1 arányban fogadták el a jogszabályt.
HIRDETÉS
Elsöprő többséggel megszavazták az erőszakos bikaviadalok betiltását a törvényhozók Mexikóvárosban. A döntés felháborodást váltott ki a bikaviadalok rajongói körében, de az állatvédők ünnepeltek.
A 61-1 arányban elfogadott jogszabály megtiltja a bikák leölését és az állatok sérülését okozó éles tárgyak használatát. A törvény időbeli korlátokat is megállapít arra vonatkozón, hogy a bikák mennyi ideig lehetnek a ringben, az "erőszak nélküli bikaviadal" elnevezésű kezdeményezés részeként.
A döntés dühös tiltakozást váltott ki a bikaviadalok támogatói és a matadorok körében, akik közül néhányan megpróbáltak áttörni a helyi kongresszuson felállított rendőrségi kordonon. Néhányan "A bikaviadal rajongójának lenni nem bűn, hanem büszkeség" feliratú táblákat vittek magukkal.
Eközben az állatvédők és a törvényjavaslatot szorgalmazó törvényhozók ünnepeltek, és kiálltak a kongresszus lépcsőjére, ökölbe szorított kézzel és kitömött bikababákkal.
"Vagy ez, vagy semmi" - mondta Sofía Morín, a Kultúra kínzás nélkül, Mexikó bikaviadal nélkül nevű szervezet állatjogi aktivistája, aki a törvények megváltoztatását célzó kezdeményezést vezette: "Mi inkább ezt választjuk, mert kétségtelenül hatalmas lépés az állatok védelme felé".
Mexikóváros polgármestere, Clara Brugada, a kormányzó Morena párt képviselője az aktivistákhoz csatlakozott, mondván, hogy a döntés olyan hellyé változtatja a mexikói fővárost, "amely tiszteletben tartja az állatok jogait".
Millió dolláros iparág
A bikaviadalok régóta hagyománynak és időtöltésnek számítanak a latin-amerikai nemzetekben, de bírálatok érik őket állatkínzás miatt, mivel a bikákat gyakran megölik a küzdelem végén.
Állatvédő csoportok szerint világszerte évente mintegy 180 000 bikát ölnek meg a bikaviadalok során.
Több mint 700 ezren kérték a spanyol parlamenttől, hogy a bikaviadal ne legyen többé kulturális örökség
Több mint 700 ezren írták alá azt, a spanyol parlamentnek 2025 februárjában benyújtott népi jogalkotási kezdeményezést, amelyben kérik, hogy a bikaviadal ne számítson többé kulturális örökségnek Spanyolországban.
A Nem az én kultúrám elnevezésű kezdeményezés célja, hogy hatályon kívül helyezzék azt a 2013-ban elfogadott jogszabályt, amely a bikaviadalokat a spanyol kulturális örökség részévé nyilvánította. Ugyanis ez a jogszabály szavatolja a viadalok folytonosságát, megakadályozva, hogy az ország egyes tartományai betiltsák, ahogy az például Katalóniában történt, ahol végül az Alkotmánybíróság semmisítette meg a tilalmat.
Az indítvány átadásakor több száz aktivista gyűlt össze a parlament madridi épületénél az állatok elleni erőszak beszüntetését követelve, valamint "egy olyan kultúrát, amely az életen, nem a halálon és a kegyetlenségen alapul".
Marta Esteban, a kezdeményezés szóvivője elmondta: nem a bikaviadalok betiltására törekednek, hanem arra, hogy minden régió vagy város maga rendelkezhessen róla. "A demokráciában a kultúrát választják, nem pedig rákényszerítik az emberekre" - jegyezte meg.
Hozzátette: a bikaviadalok évente több millió euró közvetlen és közvetett támogatást kapnak közpénzből, ezért szorgalmazzák ezek megszüntetését azzal, hogy a felszabaduló forrásokat fordítsák például az egészségügyre, az oktatásra és "a kultúra nem kegyetlen formáira".
Az aláírások érvényességének ellenőrzésére fél év áll rendelkezésre, a parlamentnek ezt követően napirendre kell tűznie és meg kell vitatnia a javaslatot.
A kolumbiai elnök tavaly aláírta a bikaviadalok betiltásáról szóló törvényt
Gustavo Petro kolumbiai elnök 2024 júliusában aláírta a bikaviadalok betiltásáról szóló törvényt. "Nem mondhatjuk azt a világnak, hogy az élő és érző lények szórakoztatásért való megölése kultúra" - mondta az elnök több száz aktivista jelenlétében a bikaviadalok megtartására használt La Santamaría arénában.
Hozzátette, hogy ha a természetet elpusztítják, azzal az emberiségnek is vége lesz: "A természetnek tőlünk független jogai vannak, amelyeket meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani." Elmondása szerint a bikaviadalokra használt arénák "a halál helyett a kultúra, a sport és az élet" színtereivé válnak, az eddig bikaviadalból élő embereket pedig átképezik.
A törvény 2027-ben lép hatályba, így a kolumbiai vezetésnek három éve van arra, hogy az említett arénákat kulturális és művészeti központokká alakítsa át. A „No más olé” nevű törvényt - amelynek jelentése "nincs többé éljenzés" - még május végén hagyta jóvá a kolumbiai kongresszus egy történelmi döntés keretében.
A bikaviadal a spanyol gyarmatosítás óta hagyománynak számít a dél-amerikai országokban, de Kolumbiában az állatvédők többször is tiltakoztak megtartásuk ellen az elmúlt években. Kolumbia mellett Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Ecuadorban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában engedélyezik a bikaviadalt.