Március 15. Belgrádban: óriási tömeg az utcán, pánikban a korrupt hatalom

HIRDETÉS

„Azért vagyunk itt, mert túl sokáig tűrtünk. De többé nem fogunk” – magyarázta az addig sosem látott tömeg előtt felszólaló fiatal egyetemista lány Belgrádban.

„Azért vagyunk itt, mert soha többé nem engedjük meg, hogy a pártirodában rejtett gumibotokkal verjetek bennünket, mint ahogy Anával tettétek” – utalt dacosan az Újvidéken súlyosan bántalmazott társára, és azt is elmondta: többé nem engedik meg, hogy elbocsássák azokat az állami alkalmazottakat, akik a közösségi felületeket állnak ki a diákok mellett.

„A szabad sajtóért küzdünk, amely minden állampolgár érdekét szolgálja” – mondta beszédében egy másik egyetemista, aki szerint senki sem állhat a szabályok, törvények és intézmények felett.

„Az egyén nem állam. Az állam mi vagyunk” – jelentette ki a szerb főváros főterén, a Slaviján.

A tömeggyűlésnek nem voltak hivatalos és jeles szónokai. Ezúttal is a névtelen diákok irányították a megmozdulást, mint az előzőeket is, négy és fél hónapon át.

„Szerbiában fölébredt a telefonjából föl se néző, apolitikusnak hitt, emigrációra készülő generáció” – jegyezte meg Rácz Krisztina, a Belgrádi Egyetem oktatója.

Nemcsak a belgrádi Slavija tér telt meg, hanem a környező utcák is, amikor 15-én 15 perces csenddel és a mobilok fényeivel emlékeztek az újvidéki vasútállomási tragédia 15 vétlen áldozatára.

A szerb belügyminisztérium óvatos becslése szerint 107 ezren gyűltek össze, a tiltakozók többsége pedig vidékről érkezett.

A résztvevők számát ennek csaknem a háromszorosára, 275-325 ezer főre becsüli a nyilvános megmozdulások archívuma.

A hangágyú

A 15 perces kegyeletadás, a csend idején a sisakos emberek váratlanul, futólépésben hagyták el a helyszínt.

Sokan azt feltételezték, hogy a karhatalom emberei szaladtak el parancsra, de a tüntetésen megjelent motorosok egyike utóbb azt mondta, ők siettek el, mert egy másik helyszínről segélykérés érkezett hozzájuk.

Másodpercekkel később egy ismeretlen erő szakította szét a tömeget. A szemtanúk szerint mintha egy erős légörvényt keltő sugárhajtású gép repült volna át fülsértő zajjal közvetlenül az emberek feje felett, akik riadtan menekültek.

Katonai szakértők szerint a hatóságok egy törvénytelen eszközt, a hangágyút vetették be azzal a céllal, hogy megijesszék és megbénítsák a tömeget.

Az incidenst megelőzően a Nova fotoriportere nyolc, talpig feketébe öltözött férfit örökített meg Vučić elnöki hivatalának erkélyén. Miközben egyikük a tömeget fürkészte távcsövével, egy másik egy szintén fekete sátorponyvával letakart eszközt tartott a kezében.

Az eszköz rendeltetése ismeretlen.

Valamivel több mint két éve, 2022 végén Szerbiában visszavonták ugyan a belügyminisztérium illetékességéről szóló törvénytervezetet, az előterjesztésben azonban – a kényszerintézkedések között – a hangágyú bevetése is szerepelt. Egyesek szerint az eszközt beszerezték, és ki is próbálták.

A belügyminisztérium azóta sem cáfolta az értesülést.

A távozó csendőröket a hangágyú bevetése ellenére megtapsolták. Egyik-másik rohamrendőr barátságosan visszaintegetett az embereknek.

A jelszó

A tüntetések jelszava a Pumpaj!/Pumpálj!, amelynek az eredete homályba vész, de valamikor február elején bukkant fel először.

A Pumpálj! sokak szerint az év szava Szerbiában. A szív jelképe, amely a vért keringteti, energiával tölti fel a szervezetet, és – nem utolsósorban – felduzzasztja a tömegeket.

Belgrádban március 15-én annyira sikeresen, hogy a belvárosi utcákat már délután teljesen elárasztották az emberek.

„Addig kell pumpálnunk, amíg szét nem robban” – utalt a rendszerre az egyik korábbi újvidéki tiltakozás részvevője.

„A történelem következik” – üzenték a belgrádi Színművészeti Egyetem hallgatói, akik a Gyöngyhajú lány zenéjére idézték fel a diákmegmozdulásokat 1968-tól napjainkig.

A „csőcselék”

A szerb államfő volt az állami televízió főműsoridőben sugárzott híradójának vendége öt nappal a belgrádi tüntetés előtt. Az őt kérdező riporter „csőcselékről” beszélt, ami rövid idő alatt az egyetemisták példátlan indulatát váltotta ki.

Három órával később, este 11-kor teljesen körbezárták az intézmény, az RTS székházát, és csaknem egy teljes napon, 22 órán át tartó blokádját hirdették meg.

Az épületet nem sokkal később megszállta a szerb csendőrség megakadályozandó az illetéktelenek behatolását – amivel mellesleg senki sem próbálkozott.

A belgrádival egyidejűleg blokád alá vették az RTS újvidéki székházát is. Az egyetemisták az épületekbe senkit sem engedtek se be, se ki, amit Belgrádban végül úgy orvosoltak, hogy kivágták az alagsori ablakokat védő rácsok egyikét, és azon át kúsztak be a reggeli műszakra érkező alkalmazottak.

A Vajdasági RTV magyar szerkesztősége azonban nem tudott bejutni az épületbe, ezért arról tájékoztatták nézőiket, hogy az aznapi hírműsorok elmaradnak. A rádió magyar szerkesztősége március 11-én élő adás helyett csupán zenét sugárzott.

A belgrádi stúdióból sugárzott híradó vezető anyaga volt a székházak blokádja, a sporthírekben pedig arról is beszámoltak, hogy az ünnepelt teniszező, Đoković Szerbia legnagyobb erejének nevezte a tanult ifjúságot. Bejegyzéséből csak utolsó mondatát „felejtették ki”. „Veletek vagyok” – üzente Novak.

A közmédium blokádját kirobbantó riporter utóbb azzal védekezett, hogy kiragadták a szövegkörnyezetből a becsmérlő kifejezést, ugyanakkor mégis elnézést kért a „csőcselék” minősítésért.

A megvert rendőr

A bátor Lazar Baćić, helyettes rendőrparancsnok „volt a célpontja a plénum elszabadult tagjainak, akik erőszakkal és káosszal próbálták elfoglalni Belgrád utcáit” – ezt írta az egyik kormányhű bulvárlap, amely ijesztő fotót is közölt az áldozatról.

A rendőr bal szeme teljesen bedagadt és elkékült.

A lap tulajdonképpen Aleksandar Vučićot idézte, aki gondterhelt arccal látogatta meg, és ölelte át a sérültet.

„Hátborzongató. Boxerrel ütötték meg. A bántalmazók azt hiszik, mindent megtehetnek. Nem. Minden általuk elkövetett erőszakért felelősségre kell őket vonni. Ennyit a békés tüntetőkről, mindenekelőtt pedig a veszélyeztetettekről” – jegyezte meg az elnök, aki a „bolsevik plénum tagjainak” nevezte Baćić támadóit.

Elhamarkodottan ítélkezett, mert nem sokkal később előkerült egy videó, amelyen jól látszik, hogy a civilruhás rendőrt, Baćićot a talpig páncélba öltözött kollégáinak, a csendőröknek az egyike terítette a földre egy jól irányzott ütéssel.

Utóbb maga az áldozat is elismerte, hogy egyik kollégája okozta súlyos sérülését.

„Ezúttal sem került sor semmilyen rendőrségi beavatkozásra...” – lódította Ivica Dačić belügyminiszter a blokád éjszakáján, a mellette álló Vučić azonban a tévé kamerái előtt félbeszakította: „Elnézést, de én ezeket a magyarázkodásokat képtelen vagyok tovább hallgatni”, majd faképnél hagyta a belügyminisztert.

A vörössapkások

Vučić hivatala, az elnökség épülete előtti parkban vertek sátrakat napokkal ezelőtt azok az egyetemisták, akik azt állítják magukról, hogy „tanulni akarnak”. Diák helyett általában mindenki „gyákoknak” nevezi őket azok után, hogy egy újvidéki gimnázium bejáratának a kapujára valaki cirill betűkkel azt mázolta: „A »gyákoknak« az iskolában a helye”.

A „hazafias” felirat szerzőjének a jelek szerint anyanyelvének cirill betűs helyesírását nem sikerült elsajátítania tökéletesen, mert a ђаци/đaci, diákok helyett azt írta: ћаци/ćaci, szójátékkal „gyákok”.

Az N1 újságírója azonban kiderítette, hogy az elnöki hivatal előtt táborozó diákok, a „gyákok” fizetett statiszták, akik „úgy ülnek és alszanak a pázsiton, mint a macik”, és talán 8000 dinárt, nagyjából 27 ezer forintot kapnak a szereplésükért.

Az áldiákok biztonságára a vörössapkások veteránjai vigyáznak. Egykor a rendőrség különleges alakulata volt, amelynek egyik parancsnoka gyilkolta meg Zoran Đinđić kormányfőt 22 éve.

A Pionír parkban letelepedett társaságnak tartott eligazítást két nappal a belgrádi tüntetés előtt Vladimir Lazarević, akit háborús bűnökért 14 évre ítélt el a hágai bíróság.

A park és egy széles sugárút választja el Vučić hivatalát a törvényhozás épületétől, ahol a legnagyobb tömeget várták.

Az áldiákok és vörössapkások beavatkozása nem maradt el: kövekkel a palackokkal dobálták meg azokat, akik a törvényhozás, illetve az elnöki hivatal közelébe merészkedtek.

A pánik

Bombaveszélyre hivatkozva, az „utasok és a vasúti dolgozók életének megóvása érdekében”, egy nappal a belgrádi tüntetés előtt a szerbiai vasúttársaság leállította a forgalmat az egész ország területén. Az is közölték, hogy „intenzíven együttműködnek” a belügyminisztériummal a helyzet megoldásán.

A tüntetés napjának délelőttjén Belgrádban a tömegközlekedés állt le, szemlátomást ugyanazzal a szándékkal.

Soha nem derült ki, melyik szerelvényt vagy szerelvényeket fenyegetett terrortámadás, így a vasút leállásának egyetlen magyarázata van csak: az, hogy megnehezítsék a tüntetők eljutását a szerb fővárosba.

A diákokat a legkevésbé sem ingatta a vasút leállítása.

Gyalog vágtak az útnak – még a Belgrádtól több mint 230 kilométerre fekvő Nišből is – ugyanúgy, mint január végén, amikor a belgrádi diákok a 80 kilométerre levő Újvidékre meneteltek.

A bíboros

Az újvidéki vasútállomáson tavaly november 1-jén történt tragédia 15 ártatlan életet követelt. A belgrádi római katolikus főegyházmegye első embere felidézte: ez váltotta ki négy és fél hónappal később, 2025. március 15-én a tömeges belgrádi tiltakozást.

„Csodálatra méltó az eltökéltségetek, hogy együtt maradtatok ezekben a nehéz időkben” – így szólította meg a „kedves egyetemistákat” és a „jóakaratú” fővárosiakat Német László bíboros, és leszögezte, hogy az „igazságért, az igazságosságért és a változásért folytatott harcban nincsenek egyedül egyedül; sok ember gondolata és fohásza csatlakozik hozzájuk”.

„Az egység és az együttérzés szelleme vezesse lépéseiteket mindannyiunk jobb jövőjéért Szerbiában. Ne feledjétek, hogy az igazi erő a békében és a szeretetben rejlik” – üzente a „szolidaritás és a remény” hitében az egyházi főméltóság.

A magyar nemzetiségű, vajdasági születésű Német László a pravoszláv Szerbia első katolikus érseke, akit Ferenc pápa tavaly októberben bíborosi rangra emelt.

„Az egyetlen egyházi méltóság, aki az első naptól kezdve maradéktalan és őszinte támogatásáról biztosította a diákoknak az igazságra, szabadságra és igazságosságra vonatkozó követeléseit” – így reagált a bíboros bejegyzésére egy szerb hozzászóló.

Az elnök értett a szóból

Az újkori szerb történelem eddigi legnagyobb megmozdulásán nem hangoztak el politikai követelések. A kormányt már korábban megbuktató tömeg a puszta megjelenésével jelezte, hogy megelégelte a korrupt hatalmat.

Az államfő – már régóta az ő fejére megy a vásár – elismerte, hogy nagy tüntetés volt Belgrádban, amelyre rengetegen vidékről érkeztek. „Haraggal és dühvel” fordultak a hatóságok ellen, még sincsenek áldozatok vagy súlyos sérültek. A hangágyú alkalmazását „aljas rágalomnak” nevezte.

„Büszke vagyok arra, hogy a blokádban résztvevő egyetemisták 99 százalékának nem állt szándékában az incidensek kiváltása” – mondta Aleksandar Vučić.

A hatalomnak meg kell értenie az üzenetet, amikor ennyien gyűlnek össze, ezért „meg kell változnunk, és sokat kell tanulnunk” – folytatta az elnök.

„A választásokon Szerbia polgárai kormányt akarnak váltani” – nyugtázta Vučić. Megerősítette, hogy ő is készen áll a megmérettetésre, és ha a népszavazáson menesztik, elfogadja a nép ítéletét. „De ne nyafogjanak, ha veszítenek, mint legutóbb” – üzente ellenfeleinek.

Az elnök ironikusan kezelte a közmédiumot, amelyet a hatóságok megvédtek. „Biztos vagyok abban, hogy az RTS alkalmazottai azt szerették volna, hogy foglalják el az épületet, de hát mit tehetek, más történt.”

A leglényegesebb talán az, amit nem mondott Szerbia tekintélyelvű elnöke: nem becsmérelte a másként gondolkodókat, és nem fenyegette bezárással a független sajtót.

A diákok egyébként jelezték: nem játszották ki még minden kártyájukat.