Az élelmiszerbiztonságunk múlhat azon, hogy a talaj mennyi vizet képes tárolni. A kiszáradó földben egyre kisebb lesz a terméshozam.
HIRDETÉS
Európában a déli mediterrán országok mellett a Kárpát-medence, így Magyarország is egyre jobban megérzi a klímaváltozás szélsőséges hatásait. Egyre változik a csapadék éven belüli eloszlása, egyre gyakoribbak a súlyosan vízhiányos periódusok, ezért lenne kiemelkedően fontos, hogy a víz elvezetése helyett a megtartására rendezkedjünk be. Több több helyen félsivatagos vidékek alakulnak ki, például a Duna-Tisza közi homokhátságon, vagy a Nyírségben. A folyók medre mélyül, alacsony vízállásnál még a talajvizet is leszívja.
Vizet a tájba
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság február közepén új online felületet indított. A "Vizet a tájba" nevű program lényege, hogy az interneten keresztül földtulajdonosok felajánlhatják területeiket vízmegtartásra, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ez jelentős változást hozhat a magyar vízgazdálkodásban, hiszen a belvíz korábban "üldözött" dolog volt, a vízügyi szervek eddig főként a felesleg gyors elvezetésére törekedtek, most viszont a tájban való visszatartás is lehetőséget kap.
"Mindenki érzi azt, hogy a talajvízszint kritikus mélységre süllyedt, és egyelőre 2025 sem kényeztet el minket csapadékkal. Ez mindenkinek fontos: az agráriumban részt vevőknek, a természetvédelmi szakembereknek és a vízügyeseknek is, ezért indult el ez a kezdeményezés" – hangsúlyozta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Az elárasztásos program azért rizikót is rejt magában: könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a "megtartott" víz átlép egy telekhatárt, így valaki olyan földjén is megjelenik, aki ezt nem feltétlenül szeretné, esetleg pincéket önthet el.
A vízhiány láncreakciót indíthat el
Az elmúlt években tapasztalható szárazodás, az élőhelyek kiszáradása, a talajvízszint süllyedése nemcsak az agrárterületeken érhető tetten, hanem a természetes élőhelyeken is – hangsúlyozta Lukács Balázs, a HUN-REN Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
"A talajvízszint süllyedése magával vonja a szárazföldi élőhelyek, tehát az erdők és gyepek állapotromlását. Maga a vízhiány egy nagyon komoly stressztünet a növényzeten, legyengíti a benne élő növények mindegyikét, és nyilván közvetett hatása van a megtermelt biomassza-mennyiségre, az abban található növények és állatok mennyiségére. A biomassza-mennyiség csökkenésével pedig egy rét-, egy legelő-élőhelyen a legeltetési lehetőségek száma is nyilvánvalóan csökken" – magyarázta a kutató.
A Balmazújváros mellett fekvő Nagy-Sziken ottjártunkkor vízben kellett volna állnunk, ahogyan az az elmúlt években előfordult - talán a 2022-es, rendkívül aszályos év volt a kivétel. De nem így történt, elmaradtak az őszi csapadékok, hó sem sok esett, így gyakorlatilag száraz lábbal teljesítettük a sétát, a területnek csupán egy részén volt víz.
"Ezt a vizet október óta kormányozgatjuk ide, egy 6000 hektáros vízgyűjtőről. Most összegyűjtöttünk úgy 200 ezer köbméternyi vizet. Aminek sokan örülnének, ha ugyanennyi lenne a tájukban" – mondta Ecsedi Zoltán, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület LIFE+ programvezetője.
"Amit itt látunk, azt mutatja, hogy van megoldás. A csapadékot vissza lehet tartani, sőt nagyon fontos visszatartani. Együtt kell működni, a vízügynek ,a természetvédelemnek, az önkormányzatnak és a gazdálkodóknak" - hangsúlyozta.
A szakember azt is elmondta, hogy aszályos napokon – amik már májustól megérkezhetnek – naponta fél centis apadás van, ha nincs utánpótlás. Ezt azt jelenti, hogy egy 30-40 centiméteres átlagos víz nagyjából két hónapig tud kitartani csapadék nélkül.