Az Euronewsnak készített közvélemény-kutatás legfontosabb tanulsága, hogy kevesen követik itthon az ország legfontosabb gazdasági partnerével kapcsolatos híreket.
HIRDETÉS
A magyarok mindössze 20 százaléka örül a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt előretörésének, derül ki az Europion közvéleménykutató cég friss közvélemény-kutatásából, melyet az Euronewsnak készített a vasárnapi németországi választásokkal kapcsolatban. A felmérés egyik kérdése arra vonatkozott, hogy hogyan állnak a válaszadók ahhoz, hogy az AfD 20 százalékot szerzett vasárnap, és megduplázta a népszerűségét az előző választáshoz képest.
A kérdésre még azoknak is csak a 43 százaléka válaszolta azt, hogy örül az AfD megerősödésének, akik saját bevallásuk szerint a Fideszre szavaztak a 2024-es EP-választáson. Pedig Orbán Viktor egyértelműen beállt az AfD mellé, a német választás előtt vendégül látta a párt kancellárjelöltjét, Alice Weidelt Budapesten.
Az esemény komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, a szélsőjobboldali párttal való egyezkedés ugyanis tabunak számít a mainstream európai politikában. Itthon azonban úgy néz ki, hogy sok ember ingerküszöbét nem ütötte át a budapesti találkozó, ugyanis a kormánypártiaknak 40, a teljes lakosságnak pedig 47 százaléka semlegesen viszonyul az AfD megerősödéséhez. A fideszeseknek egy jó része tehát egyelőre nem követte Orbán németországi pártválasztását. Az AfD megerősödésének a lakosság 32 százaléka viszont nem örül.
A válaszokból az is kiderül, hogy az emberek kétszer akkora része örül annak, hogy a CDU/CSU pártszövetség leváltja a szociáldemokrata kormányt, mint ahányan sajnálják ezt. A semlegesek azonban még többen vannak, mint az AfD megerősödésére vonatkozó kérdésnél: a magyarok 58 százalékát egyáltalán nem érdekli az, hogy kormányváltás lesz Németországban.
Az emberek nagy része szerint nem sok hatása lesz Magyarországra a német kormányváltásnak
Hasonlóan magas volt a semleges választ adók aránya azoknál a kérdéseknél is, amelyek azt firtatták, hogy milyen hatása lesz a német kormányváltásnak Magyarországra és a magyar kormányra. Az emberek 60 százaléka szerint Magyarországra semmilyen hatása nem lesz, vagy legalábbis a pozitív és a negatív hatások kiegyenlítik majd egymást.
Az Orbán-kormányra vonatkozó kérdésnél már egy kicsit többen alkottak véleményt: a válaszadók 24 százaléka gondolta azt, hogy kedvezően, 29 százaléka pedig azt, hogy kedvezőtlenül fog hatni a magyar vezetésre a német választás eredménye.
Sokkal magabiztosabbak a kormánypárti szavazók sem voltak, náluk 40 százalékos volt a bizonytalanok aránya, de érdekesség, hogy 41 százalékuk azt válaszolta, hogy Orbán Viktor jól fog járni az új német kormánnyal, noha abból minden valószínűség szerint hiányozni fog az AfD. Az ellenzékiek már korántsem gondolják így, a Tisza-szavazók különösen nem: csak az ötödük számít arra, hogy kedvezően alakulnak majd a dolgok a magyar és az új német kormány között.
A felmérés több kérdést is feltett a következő német kormány várható politikájával kapcsolatban. A válaszadók arról mondhatták el a véleményüket, hogy hogyan befolyásolja majd a várhatóan Friedrich Merz-vezette Németország az amerikai-európai kapcsolatokat, az európai fegyverkezés ütemét és az európai integráció mélyítését. A közvélemény-kutatás alapján az emberek nagyjából fele nem tudja megítélni ezeket az ügyeket, 20-25 százalékuk pedig nem számít semmilyen változásra.
Sokkal több férfi, mint nő követi a németországi fejleményeket
Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közvélemény nem igazán követi figyelemmel Magyarország legfontosabb gazdasági partnerének belpolitikai történéseit. Az Europion azt is mérte, hogy a különböző társadalmi csoportokban ez az állítás mennyire igaz, az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.
A válaszokból jól látszik, hogy minél idősebb és minél magasabban iskolázott valaki, annál valószínűbb, hogy követte az elmúlt hetekben a német választással kapcsolatos híreket. A 60 év felettiek 20 százaléka, a diplomásoknak pedig 24 százaléka mondta azt magáról, hogy a részletekkel is tisztában van, és ugyanez az arány a fővárosiak esetében is. A teljes népességnek viszont csak a 13 százaléka követte szorosan az eseményeket, miközben 44 százaléka egyáltalán nem.
Jelentős a különbség a nemek között. A férfiak körében jóval magasabb azok aránya, akik figyelték a Németországból érkező híreket az elmúlt hetekben, legalábbis az önbevallás alapján. A nőknek több mint 54 százaléka nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem figyelte a német választás híreit.
Pártpreferencia alapján szintén nagy a különbség a válaszadók között. A kormánypártiak és a tiszások egészen hasonlóak, a többi ellenzéki párt szavazói viszont egy kicsit szorosabban követték náluk az eseményeket. A pártnélküliek között nagyon sokan vannak, akik nem figyeltek a német választási hírekre: 59 százalékuk egyáltalán nem figyelt arra, hogy képben legyen, és mindössze 3 százalékuk mondta azt, hogy a részleteket is ismeri.
Módszertan
Az eredményekhez felhasznált adatokat február 24. és 25. között vette fel az Europion (korábban Opinio) mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében.
A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es európai parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. Az eredményekben bemutatott választói csoportokat nem a jelenlegi pártpreferenciák, hanem a 2024-es EP-választáson leadott szavazatok (pontosabban az erre vonatkozó visszaemlékezés) alapján hoztuk létre.
A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.