Inkább a halál, mint a börtön - egy orosz zenész zuhant ki a tizedikről házkutatás közben
Az 58 éves gitárművész valószínűleg öngyilkos lett, hogy elkerülje az akár 20 éves börtönbüntetést.
HIRDETÉS
Egy ismert bárd-zenész zuhant ki csütörtökön a szentpétervári Admiraltejszkiji kerületben egy tizedik emeleti lakás ablakából, miközben a rendőrség házkutatást tartott nála. A gyanú az volt, hogy adományokat juttatott és szervezett az ukrán hadseregnek - jelentette az esetet csütörtökön az orosz sajtó.
Börtön helyett inkább a halál
Vadim Sztrojkint 20 év fegyházra ítélhették volna, ha vádat emelnek ellene, „terrorszervezetben való részvétel” és az ukrán hadsereg állítólagos támogatása miatt, írja a Mash Telegram csatorna, amely kapcsolatban áll az orosz biztonsági szolgálatokkal. A Komszomolszkaja Pravda Kreml-barát bulvárlap arról számolt be, hogy Sztrojkin halálával kapcsolatban a vizsgálatok folynak, de az öngyilkosságot eddig nem vonták kétségbe.
A házkutatás a szentpétervári negyedben történt. Az 58 éves Sztrojkint utoljára akkor látták élve, amikor engedélyt kért a rendőröktől, hogy kimenjen a konyhába vizet inni, írja a független Fontanka hírportál, amely szerint „sietve kinyitotta az ablakot, és elkövette a visszafordíthatatlan cselekedetet”. Egy másik forrás szerint valamilyen ürüggyel átkéredzkedett a szomszéd szobába, és onnan vetette ki magát.
Sztrojkin a közösségi médiában többször bírálta Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját. Ez büntetendő cselekmény Oroszországban, ahol több tucat embert ítéltek már el nyilvános megszólalásaik miatt, de Ukrajna támogatása már a legsúlyosabb vétkek közé tartozik.
Alsónadrágban a bírók előtt
Épp egy nappal Sztrojkin halála előtt mértek ki hat év börtönbüntetést egy orosz jazz-zenészre háborúellenes Facebook-bejegyzései miatt. Andrej Sabanov szaxofonos egy autoimmun kórban és súlyos gerincbetegségben szenved, őt szintén azzal vádoltak meg, hogy adományokat gyűjtött a közösségi médiában az ukrán hadsereg javára.
Az egyik tárgyalási napon Sabanov fehérneműre vetkőzött a bírók előtt, hogy bemutassa testi fogyatékosságait, amelyek egy részét állítása szerint az őrizetben szerezte, és emiatt elveszítette képességét a további zenélésre. Ennek folytán az ügyészség által kért büntetésnél valamivel enyhébbet kapott.
Az Amnesty International jelentése szerint rendszerszintűek és tömegesek azok a büntetőeljárások Oroszországban, amelyek a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát sértik. 2022/23-ban legalább 140 személyt ítéltek börtönbüntetésre a háborút ellenző kijelentések, tiltakozások vagy közösségi médiás megszólalások miatt.
A jogsértettek között kiemelkedik Vlagyimir Kara-Murza emberi jogi aktivista, akit 25 év börtönbüntetésre ítélték hazaárulás, a fegyveres erőkről szóló „álinformációk” terjesztése és „nem kívánatos szervezetben” való részvétel miatt.
Alekszej Moszkaljov üzletembert úgy ítélték el, hogy egyedül nevelt 13 éves lányát árvaházba zárták.
A jogsértések sora hosszan folytatódik, megemlítve a gyakori állásvesztéseket, az államellenesnek címzett magatartás miatt. Ennek során sok egyetemi tanár veszítette el munkáját az ukrajnai invázió bírálata vagy óvatlan tantermi elszólások miatt, diákok feljelentése alapján.
Szvetlana Drugovejko-Dolzsanszkáját azután bocsátották el a Szentpétervári Állami Egyetemről, hogy nyelvi szakértőként tanúskodott Alekszandra Skocsilenko lelkiismereti fogoly mellett.
Se a szigor az egyes vádlottak legitim jogi képviselőit is utoléri, akikre szintén ráhúuzzák az államellenes tevékenység segítésének vádját.
A bebörtönzöttek egy része ellen megismételt vádakat emeltek, miután letöltötték előző büntetésüket. Tavaly októberben például „terrorizmus támogatása” miatt újra bevádolták Alekszej Gorinov önkormányzati képviselőt, akit 2022-már ben hét év börtönbüntetésre ítéltek, egy tanácsülésen elmondott háborúellenes felszólalása miatt.
Maria Ponomarenko újságírót hat év börtönre ítéltek, mert megosztott egy videót arról, hogy Oroszország bombázta az ukrajnai Mariupol drámaszínházát, és újabb vádak alá helyezték, mert testi sérülést okozott a büntetés-végrehajtási telep személyzetének.
Az öngyilkos bárd-zenész nem lázadó, hanem a „rendszeren kívül élő” tipikus alakja volt
A bárd-zenész elnevezés nem tévesztendő össze a középkori ballada- és dalénekesekkel (lásd Walesi bárdok), hanem azokat a rendszeren kívüli szerzőket jelöli, akiket nem támogattak, de már eltűrtek, máskor meg tiltottak - ahogy a rendszernek éppen kedve tartotta. Fő jellegzetessége az volt, hogy többnyire gitárral kísért verseket adtak elő, mint azt gyakran tette Vlagyimir Viszockij vagy Alekszandr Gorodnyickij.
Kiemelkedő szerzője és előadója volt a 'bárd' zenének, ami a lassú szovjet kulturális olvadás idején lett népszerű, mint az allegorikus dalok kreatív forrása. Későbbi szakaszában már inkább kamaraműveket szerzett és vezetett, sok ősi szláv motívum beépítésével.
A zenész a közép-oroszországi cseljabinszki régióban született, majd Jekatyerinburgban élt, mielőtt Szentpétervárra költözött. Egy időben bárdzenei műsort vezetett a mára már megszűnt, de a maga korában igen népszerű Eho Moszkvi rádiócsatornán, majd élete utolsó tíz évében magánórákat adott szentpétervári lakásán, ott, ahol utolérte a végzete.