Trump nem árult zsákbamacskát: megkezdődött a tisztogatás azok ellen, akik nyomoztak az ügyeiben
Elnökváltások alkalmával a legfőbb ügyész cseréje bevett gyakorlat, de az apparátust hagyják tovább dolgozni. Ezúttal viszont elbocsátás fenyegeti a Trump-vádakon dolgozó ügyészeket is, a lojalitás hiányára hivatkozva. Sokan nem is várják ezt meg, hanem önként felmondanak.
HIRDETÉS
Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy több mint egy tucat olyan alkalmazottat már el is bocsátott, akik Donald Trump elnök ellen folytatott büntetőeljárásokon dolgoztak, nyomoztak vagy a vádat képviselték. A lépés annak ellenére történt, hogy a rangidős ügyészek hagyományosan a minisztériumban maradnak az elnöki adminisztrációk alatt, és nem büntetik őket a kényes vizsgálatokban való részvételük miatt.
A hűség az első
A választási kampányban az elnökjelölt többször is elmondta, hogy lojalitást vár el egy olyan bűnüldözői közösségtől, amelyet arra képeztek ki, hogy a tényeket, a bizonyítékokat és a törvényt a politika elé helyezze. Győzelmét követően máris megnevezte az FBI igazgatójának, Christopher Wray-nak az utódját a hozzá feltétlenül hűséges Kash Patelre, akinek jelölését a republikánus oldalon is többen fejcsóválva fogadták. A döntés január 30-án várható.
A leendő FBI-igazgató már korábban belengette, hogy kinevezése esetén eljárások várhatók azokkal szemben, akik Trump ellen nyomoztak több büntető ügyben 2022/24 során.
Az igazságügyi miniszteri posztra (legfőbb ügyész) kiszemelt Pam Bondi szenátusi meghallgatásán szintén nem zárta ki a Trump-ellenfelekkel, például a Jack Smith különleges ügyésszel szembeni vizsgálatok lehetőségét.
Smith a capitoliumi ostrom ügyében emelt vádat Trump ellen, és felügyelte a floridai iratrejtegetési ügyet is. A választás eldőlte után Smith és a minisztérium bejelentette, hogy ejtik a Trump elleni vádakat, viszont közzéteszik egyes nyomozások dokumentumait, amit a bíró engedélyezett is.
Viharjelek, aggodalmak és helyezkedések
A bosszú-lépéseket kommentálva a minisztérium közölte, hogy megszüntette több olyan tisztviselő munkaviszonyát, akik jelentős szerepet játszottak a Trump elnök elleni vádemelésekben. „Tetteik fényében az ügyvezető főügyész nem bízik abban, hogy ezek a munkatársak segítenek az elnöki program hűséges végrehajtásában. Az intézkedés összhangban van azzal a küldetéssel, hogy véget vessen a kormányzat fegyverré válásának”.
Az elbocsátások azonnali hatállyal lépnek, de az érintettek pontos és végleges számát még nem közölték, így a fenyegetés Damoklész kardjaként függ az apparátus feje felett.
A kritikusok attól tartanak, hogy nem csak néhány személy kiiktatásáról van szó, hanem az elnöki hatalom kiterjesztéséről az igazságügyi ágazat felett. Ettől fogva a karrier-jogászok azt fogják lesni, hogy egyes nyomozásaik illeszkednek-e az elnök akaratához, sértik-e Donald Trump valamilyen politikai vagy személyes érdekét, és ezáltal a bűnügyekben meg fognak jelenni a politikai szálak.
Adam Schiff kaliforniai demokrata szenátor szerint az azonnali felmondások eleve szabálytalanok is, mert sértik a szövetségi törvényt, amely előírja az elnöknek, a Kongresszusnak is megindokolja az elbocsátásokat, amelyekhez 30 napos felmondási idő járul.
Noha ezek a lépések borítékolhatók voltak, a Smith jogi csapatában dolgozó szövetségi ügyészeket megcélzó felmondások az igazságügyi minisztériumon belül kezdődő vihar jelei. A várható áthelyezések azzal járnak, hogy sok ügyben akár évekre is megakad az eljárás, ami tovább növeli az ügyészi körön belül zavart, és rontja az igazságszolgáltatás hatékonyságát.
A tisztogatási vágy egyértelmű, de nem sok köze van a jogrendhez
Hivatalba lépésének első napján az elnök átfogó kegyelmeket és büntetés-változtatásokat adott ki az amerikai törvényhozásnál kitört lázongások miatt megvádolt több mint 1 500 érintettnek. Közöttük olyan személyek is találhatók, akik a rendőrség ellen intéztek erőszakos támadásokat, amit be is ismertek. A kegyelmi döntés a szélsőjobboldali csoportok tagjainak és vezetőinek kedvez, akik törvénytelen módon próbálták hatalmon tartani a republikánus vezetést 2021 január 6-án.
Trump már első ciklusában is próbált kontrollt szerezni az igazságügyi minisztérium felett, és ehhez beáldozta egyik leghűségesebb szövetségesét, Jeff Session igazságügyi miniszert is, amikor az engedélyezte az úgy nevezett Mueller-bizottság felállítását, amely az elnök esetleges orosz kapcsolatait vizsgálta a 2016-os kampány során.
Az elnök felé mutatott lojalitás követelés a trumpi retorika állandó eleme, de a kritikusok szerint nincs semmilyen alkotmányos alapja.
Az igazságszolgáltatás függetlensége magasabb érdek, mint az elnök politika vagy személyes céljai, de a hétfői hirtelen felmondások szembe mennek ezekkel az elvekkel. A sürgősség arra mutat, hogy Trump azonnal ki akarja használni kongresszusi fölényét, hogy addig hozza meg intézkedéseit, amíg a törvényhozási gátak fel nem emelkednek, és mielőbb behatoljon olyan területekre, amelyek nem tartoznak az elnöki jogosítványok körébe. Erre mutató példaként említik az amerikai hadsereg esetleges bevonását a déli migrációs válság leverésébe, amit pedig a Posse Comitatus törvény tilt.
