Trump szankciói az ICC ellen lebéníthatják a Nemzetközi Büntető BÍróságot, mondják a testület tagjai
A hágai testület bennfentesei azt jósolják, hogy a belengetett amerikai büntető intézkedések elszívják a levegőt a testület elől, rombolják a tekintélyét és és beszűkítik nemzetközi mozgásterét.
HIRDETÉS
Az amerikai nemzetbiztonsági törvények büntetésekkel fenyegetik azokat a kormányokat, testületeket vagy személyeket, akik és amelyek az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit támadják. Donald Trump már beiktatása előtt jelezte, hogy pénzügyi és utazási szankciókat tervez a Nemzetközi Büntető Bíróság ellen, ha nem fejezi be az Izrael elleni eljárást, amelyet Dél-Afrika kezdeményezett népirtás címén a Gáza-övezetben, de bizonyításra még nem került.
Az amerikai felfogás szerint az Izraelre helyezett jogi nyomás megerősíti és felbátorítja a Hamászt és támogatóit, és relativizálja a terrorizmus veszélyét, ami közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára is.
A bizonyítékok elégtelenségének dacára a testület főügyésze, a brit Karim Khan nemzetközi elfogatóparancs kiadását csikarta ki a bíróságból Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant védelmi miniszter ellen, amivel haragra gerjesztette Izrael szövetségeseit, főként az Egyesült Államokban, de európai országokban is. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország már közölte, hogy a parancsot nem tartja kötelezőnek magára nézve.
Trump fenyegetései már a beiktatás előtt valóra is váltak, mert január elején az amerikai Képviselőház elfogadta az ICC elleni korlátozó intézkedéseket, ami még a Szenátus megerősítésére vár.
A Bíróság egyes tagjai - nevük elhallgatása mellett - azt mondják, hogy a Trump-kormányzat által várhatóan végrehajtandó intézkedések „teljesen bezárhatják (lebéníthatják) a bíróságot”. Aggodalomra ad okot, hogy a szankciókat inkább a bíróság megsemmisítésére fogják használni, nem pedig csak a keze megkötésére.
Első lépésként már a hétfői elnöki beiktatás napján Donald Trump elnöki rendelettel vonta vissza Joe Biden korábbi enyhítő intézkedéseit a Bírósággal szemben, így szinte biztosra vehető, hogy az amerikai Kongresszus meg fogja alkotni az erről szóló végleges törvényt. Trump rendelete máris lehetőséget nyit, hogy teljes körű pénzügyi és utazási korlátozásokat léptessenek életbe a bíróság és annak vezetése ellen.
Ezek kiterjedhetnek azon személyek amerikai bankszámláinak és ingatlanjainak a befagyasztására, akik részt vettek az Izrael ellen felépített eljárásban.
A szankciók főként a legmagasabb rangú személyek, Karim Khan főügyészre irányulhatnak, és nyilvánvalóan súlyosan megzavarhatják a bíróság működésének kulcsfontosságú intézkedéseit. Az ICC rendszerét ismerő tisztviselőkkel és diplomatákkal készült interjúk szerint a bíróság a 'legrosszabb forgatókönyvre' készül, mert nem csak pénzügyi és utazási korlátozásokkal kell számolnia, hanem például azzal is, hogy elapadnak az Egyesült Államokból remélt hírszerzési források és különféle fontos további adatok.
Még a Microsofttól is félnie kell az ICC-nek
A szankciós csomagnak vannak olyan részei is, amelyek teljes információhiányba taszíthatják a testületet. Az egyik legjelentősebb kockázat a bíróság hozzáférése a banki és fizetési rendszerekhez és az informatikai infrastruktúrához. E szolgáltatások teljes blokkolása nyilvánvalóan megbénítaná a testület napi működését.
Aggodalomra ad okot az is, hogy az ICC a Microsoft szoftvereire támaszkodik, és az amerikai törvény eltilthatja Zuckerberg vállalatát, hogy kiszolgálja a bíróságot. Az ICC ügyészsége pedig az Azure felhőplatformjában tárolja nyomozásainak adatait, amitől szintén búcsút vehet, ha a szankciók teljes erejükkel megjelennek.
„Lényegében minden bizonyítékunk ebben a felhőben van” – mondja a bíróság egyik tisztviselője. Päivi Kaukoranta, az ICC irányító testületének elnöke attól tart, hogy az ilyen szankciók nemcsak a bírósági vizsgálatokat akadályoznák, hanem „befolyásolnák az áldozatok, a tanúk és a szankcionált személyek biztonságát”.
Az ICC hivatalai most lázas gyorsasággal nézik át eddigi beszállítóikat, hogy csökkentsék a szankcióknak való kitettséget. Néhány alkalmazottnak azt tanácsolták, hogy már most számolják fel amerikai bankszámláikat, mielőtt befagyasztanák azokat.
Emellett a bíróság igyekszik néhány tagállama segítségével feltárni azokat az Uniós és brit „blokkoló törvényeket”, amelyek segíthetnek némi védelmet nyújtani az amerikai szankciók hatásaitól. „Ez nem egy ezüstgolyó” – azaz nem egy biztos megoldás, ismerte el egy európai diplomata, de az ICC tisztviselői reménykednek abban, hogy lehet szerezni némi európai védettséget. Ebben elsősorban Spanyolország és Belgium segítségére számíthat.
A bíróság politikai pozícióit nem csak az amerikai és izraeli nyomás rontja, hanem az is, hogy októberben szexuális visszaélés vádja merült fel Khan vezető ügyész ellen, aki tagadja az állításokat, és együttműködést ígért a brit és holland hatóságokkal az ügy kivizsgálására.
Teljesen eltérő jogi vélemények csatáznak
A nemzetközi jogvédő szervezetek némelyike tiltakozik a döntés ellen, arra hivatkozva, hogy „az igazságszolgáltatási alkalmazottakkal szembeni szankciók kiszabása szakmai kötelezettségeik teljesítése miatt az emberi jogok nyilvánvaló megsértése, ami a bírói függetlenség és a jogállamiság lényegét érinti. Egy olyan törvénytervezet elfogadása, amely bizonyos országok tekintetében vakfoltot teremt az igazságszolgáltatás számára, nemcsak a kettős mércét és a büntetlenséget legalizálja, hanem helyrehozhatatlanul aláássa az egyetemesség szellemét, amelyre a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer épül”.
Az ellentétes érvelések szerint az alapvető jogelvek hiteles bizonyítékokat követelnek a vádemeléshez, máskülönben az eljárás politikai akciósorozattá, vagyis az ítéletet előre meghatározó (koncepciós) perré silányul.
Az ügy megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a Római Statútum alapján a bíróság hatásköre csak az egyezményt aláíró országokra terjed ki, így nem alkalmazható Oroszország, Kína, Izrael és több más állam esetében sem. Brazília például nemrég közölte, hogy fontolgatja kilépését az egyezményből, több kormány pedig - köztük Magyarország - azt közölte, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek az elfogatási parancsokat, noha tagja az egyezménynek.
