Újabb légicsapások érték a Gázai övezetet, miközben a nemzetközi közvetítők szerint egyre közelebb a tűzszüneti megállapodás a Hamász és Izrael között.
HIRDETÉS
Legalább 17 palesztin halt meg, amikor a Gázai övezet középső részét támadta az izraeli hadsereg - közölte a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium.
Tizenegy ember holttestét szállították az Al-Aksza Mártírok Kórházába, miután egy Deir al-Balahban lévő lakóházat ért találat. Egy másik csapás hat embert megölt és hét másikat megsebesített a sűrűn lakott Nuseirat menekülttáborban.
Nem sokkal korábban úgy tűnt, hogy Izrael és a Hamász közeledik a 15 hónapja tartó háborút lezáró tűzszüneti megállapodáshoz, és a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásához.
Még mindig mintegy 100 túszt tartanak fogva, akik közül sokan már nincsenek életben. 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei megtámadták Dél-Izraelt, 1200 embert megöltek és mintegy 250 embert elraboltak.
A tárgyalásokon részt vevő két tisztviselő az Associated Pressnek elmondta, hogy a Hamász elfogadta a gázai tűzszünetről és több tucat túsz szabadon bocsátásáról szóló megállapodástervezetet. Egy izraeli tisztviselő szerint előrelépés történt, de a részleteket még nem véglegesítették.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan úgy kommentálta a tárgyalásokat, amelyek közvetítésében az Egyesült Államok Katarral és Egyiptommal együtt részt vesz, hogy "remélhetőleg még ezen a héten lezárjuk a gázai megállapodást".
Izrael Gáza elleni hadjáratában az egészségügyi hatóságok szerint több mint 46 ezer palesztin halt meg. A gázai egészségügyi minisztérium nem tesz különbséget harcosok és civilek között, de azt állítja, hogy a halálos áldozatok több mint felét nők és gyermekek teszik ki. Az ENSZ korábbi jelentései hasonló számokról szóltak.
Mit tartalmaz az alku?
Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy az alku alapja az általa májusban részletesen kidolgozott megállapodás, amely egy három részből álló, úgynevezett "szakaszos tűzszünetet" foglal magában.
Úgy tudni, hogy Netanjahu jelezte, hogy csak az első szakaszban kötelezte el magát a túszok részleges szabadon bocsátása mellett, cserébe a harcok hetekig tartó leállításáért. A Hamász tisztségviselői szerint a tartós tűzszünet lehetőségéről az első szakasz megkezdése után tárgyalnának.
A tűzszünet "első szakaszában" a Hamász elengedné a legveszélyeztetettebb túszokat, akiket még 2023. október 7-én vittek Gázába. A Reuters értesülései szerint jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a 98 nő, gyermek és katonanő közül 33 szabadon bocsátásáról. Ebben a szakaszban legalább néhány palesztin visszatérhetne otthonába.
A "második fázisban" a Hamász szabadon engedné a többi túszt, cserébe mintegy 1000 palesztin fogolyért, az izraeli erők kivonulásáért és tartós tűzszünetért cserébe. A fennmaradó vitás kérdésekről az első fázisban tárgyalnának.
Bár a források szerint a tárgyalások előrehaladtak, nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar tisztviselői - akik több mint egy éve próbálkoznak a megállapodás közvetítésével - azt mondják, hogy a megegyezés küszöbén álltak, de a tárgyalások megrekedtek.
A megállapodás létrejöttét számos vitás kérdés hátráltatta, többek között az izraeli csapatok kivonásának részletei és a túszok palesztin foglyokra cserélése.
A Hamász azt mondta, hogy nem engedi szabadon a Gázában fogva tartott izraeli túszokat, ha Izrael nem vonja ki csapatait. A másik oldalon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy addig harcolnak, amíg "teljes győzelmet" nem aratnak a militáns csoport felett.
A tisztviselők remélik, hogy ha a harcok leállnak, a két fél meg tud állapodni ezekben a vitás kérdésekben.
Az újbóli tárgyalásokra Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy "nagyon közel van" a megállapodás, és hozzátette, hogy reméli, még a megválasztott elnök, Donald Trump január végi beiktatása előtt sikerül tető alá hozni azt. Trump a Newsmax amerikai csatornának azt mondta, tudomása szerint a tűzszünet "lassan befejeződik", és a tárgyalásokon "kézfogás" történt.