Már előre félnek az európai repülőgépgyártók az amerikai védőintézkedésektől

HIRDETÉS

Drasztikus védőintézkedéseket, főként vámokat vetít előre Donald Trump megválasztott amerikai elnök több nyilatkozata, és ezek közül több Európát is keményen érintheti.

Guillaume Faury (a képen), aki nem csak az Airbus vezérigazgatója, de egyben a francia GIFAS repülőgépipari szövetség vezetője is, úgy nyilatkozott, hogy bár az ellátási láncok még nem álltak teljesen helyre a COVID-válság óta, az európai óriás 2024-ben 766 eladást hajtott végre, ami 4%-kal magasabb, mint az előző évben. Figyelmeztető viszont, hogy az új megrendelések száma lelassult, és ez a tendencia további romlást hozhat az érkező amerikai kormányzat alatt.

Nem lesz kellemes, de állni kell a sarat

Faury szerint az európai légiipar - talán az űrhajózási ágazat kivételével - már most erős kihívásokkal néz szembe, tekintve a geopolitikai feszültségeket, valamint a főként Indiából, de más országokból is érkező versenytársakat, például a brazilokat.

A nehézségeket tetézni fogja az amerikai protekcionizmus, aminek mértékét még nem lehet ismerni, de fel kell rá készülni – mondta a Toulouse-i vállalat vezetője, aki több mint 30 ezer európai dolgozó munkáltatója. „Valami lesz, és az nem lesz kellemes” – körvonalazta a várható helyzetet Faury.

Az „Amerika legyen az első!”-szlogen szellemében Trump többször is a külföldi árukra kivetett magas vámokkal fenyegetőzött gazdasági programja részeként, és nem tett kivételt Európa felé. Az uniós repülőgép-szektor eddig jól profitált a polgári repülőgépek iránti keresletből és a megnövekedett védelmi kiadásokból, de ez hamarosan megtorpanhat. De nem csak az esetleges magasabb vámok, hanem egyes importkvóták miatt is, amelyek a beszállítható termékek számát korlátozzák.

A volt autóipari vezető vezető arra emlékeztetett, hogy a francia gépkocsigyártás története egyszer már bemutatta, hogyan lehet erős exporttöbbletből gyorsan lesüllyedni a jelentős hiányba. „Ne ismételjük meg a légi közlekedésben ugyanazt, ami más ágazatokban már megtörtént" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az Airbusnak nagyon fontos piac az Egyesült Államok, ahol már gyökeret is vert

Jelenleg hat amerikai légitársaság használ európai repülőgépeket, köztük az American Airlines és a Delta, és az európai gyártó 2015 óta üzemet is működtet az alabamai Mobile-ban, ahol az A-300 család gépeit szerelik össze, évente 60 feletti számban.

Az Airbus több mint 3200 embert foglalkoztat az Egyesült Államokban, és nem csak a polgári forgalom igényeit szolgálja. Beszállítója az amerikai légierőnek is, főként többcélú szállítók (C212, CN235 és C295), gyakorlógépek és katonai helikopterek formájában. A szolgáltatások közé tartozik a repülőgép-karbantartás, javítás, mérnöki-műszaki támogatás és az alkatrészellátás is.

Az európai gyártó másik főhadiszállása 2017-ben a kansasi Wichitában nyílt meg, amelyet „a világ légi fővárosának” becéznek. A 300 tagú repülőmérnök az állami egyetemen rendezkedett be, kihasználva az ipari és a tudományos élet párosításának előnyeit, és bekapcsolódhat az amerikai űrkutatási programokba is.

Emellett az Airbus ügyfélközpontot és beszerzési támaszpontot működtet Virginiában, ahonnan az alkatrészellátást is biztosítják az amerikai légitársaságok számára, a Washington Dulles nemzetközi repülőtér közelében. A hálózat további tagjai az USA-ban szétszórva találhatók, így a floridai kiképző központban, ahol eddig kétezer légi munkatársat tanítottak be. A helikopteres ágazat a központja a texasi Grand Prairie-ben talált helyet magának.

Túl mélyek és erősek a kapcsolatok ahhoz, hogy szétrombolják

Széles körben bírálatok tárgya Donald Trump belengetett vámpolitikája, ami több elemző szerint károkat okozhat az Egyesült Államok gazdaságának is. Azért, mert a megcélzott országok bizonyosan ellenintézkedéseket vezetnének be, és válaszként vámokat vetnének ki az amerikai árukra.

Ezt jelezte például Claudia Sheinbaum mexikói elnök is, aki azt üzente Trumpnak, hogy ha emeli a mexikói termékek vámját, akkor ő ugyanezt teszi az amerikai árukkal szemben, és mindkét ország szenvedni fog miatta, áremelkedések és munkanélküliség képében.

Ha a világ ellenlépéseket tesz, az legalább akkora károkat okozhat az amerikai Boeingnek is, amelynek eladási válsága már a 2018/19-es 737 MAX-krízissel elkezdődött, és még ma is tart.

Korábban a Boeing messze a legnagyobb amerikai exportőr volt, akinek eladásai nagyban segítettek egyensúlyozni az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát. Viszont Trump 2017-es hivatalba lépése szinte azonnal vámháborút váltott ki Kína ellen, amire válaszként Peking leállította a Boeing repülőgépek megrendeléseit. Kína volt az első ország volt, amely leállította a MAX-ot a két halálos baleset után, és egyben az utolsó is, amelyik újra engedélyezte a típus repülését.

Ebben az értelemben tehát a Trump-típusú vámháború nem újdonság, mert 2017 után is vetett ki Washington vámterheket az Airbusra, de az ágazat túlélte, bár egy újabb már nehezebb lesz.

Ugyanakkor az amerikai oldalnak is óvatosnak kell lennie, mert még mindig porosodik több ki nem szállított B-737, amelyek Peking jóváhagyását várják.