Az eset 2021-ben történt, amikor a katolikus egyházfő először látogatott a Közel-Keletre. A történelmi vizit kis híján tragédiával végződött.
HIRDETÉS
Három és fél évvel ezelőtt az iraki keresztény kisebbség a végkimerülés szélére jutott. Létszáma már a 2003-as Szaddam-ellenes invázió óta folyamatosan csökkent, majd szinte végzetes csapást mért rájuk az Iszlám Állam megjelenése Moszulban, a történelmi keresztény központ, Qaraqosh tőszomszédságában, ahol a Szeplőtlen Fogantatás megrongált temploma is található. Az ország keresztény közössége drámaian zsugorodott, miután az Iszlám Állam és más szunnita szélsőségesek csapdájába került.
A pápa látogatása, amely az első katolikus főpapi vizit volt az országban, a megbékélés reményére adott okot. A felszínt tekintve rendben is zajlott, hiszen Ferenc az iraki muszlim ajatollahhal is találkozott, de a háttérben drámai összeesküvés szövődött.
A pápa hamarosan megjelenő önéletrajzában ("A Remény") az olvasható, hogy iraki útja során a brit hírszerzés (MI5) értesülése nyomán sikerült meghiúsítani egy meggyilkolására irányuló összeesküvést
A II. János Pál pápa ellen elkövetett és majdnem halálos merénylet óta (Róma, 1982) az egyházfőt különleges biztonsági gyűrű veszi körül bármely nyilvános megjelenését, de a Közel-Kelet extrém veszélyességű helyszínnek számít. A pápa közlése szerint környezete és tanácsadói ellenezték a látogatást, de ő úgy érezte, hogy meg kell tennie, mivel a COVID-járvány már levonulóban volt, viszont az iraki keresztények várták tőle a lelki támogatást.
A látogatás programja gazdag volt és több helyszínt érintett, ahol jelentős keresztény közösségek maradtak fenn. A körutazás 2021 márciusában kezdődött Bagdadban, ahol előre jelezték neki, hogy két öngyilkos merénylő vett célba egy rendezvényt, amelyen meg kellett jelennie. A pápa ennek ellenére sem volt hajlandó törölni a programokat.
A közeg hangulatának része volt az is, hogy a muszlim többség hevesen tiltakozott amiatt, hogy Ali al-Huszeini al-Szisztani ajatollah békés találkozóra készül a katolikus egyházfővel. A hangadók szerint kettejük kézfogása az iszlám eszméinek elárulásával egyenértékű, és az ajatollah is kapott halálos fenyegetéseket.
Annak ellenére, hogy a most 94 éves, iráni származású főpap - Mohamed próféta egyenes ági leszármazottjaként - hatalmas tekintéllyel bír az iraki síita többség körében.
Ferenc elbeszélése szerint a tervezett merényletre a britek figyelmeztették az iraki rendőrséget, amely intézkedett az akció megállításáról. Az eseményre a sokat szenvedett és porig bombázott Moszulban került sor, amely korábban az ISIS iraki főhadiszállása volt.
Az önéletrajz tartalmát ismerő Corriere della Sera című olasz lap tudomása szerint a támadókat megölték, de részleteket nem közöl. Annyit tudni, hogy egy robbanóanyaggal felszerelt öngyilkos merénylő nő és társa tartott Moszul felé azzal a céllal, hogy a nő felrobbantsa magát a pápai látogatás során. Az akcióban egy furgon is részt vett, amely nagy sebességgel tartott a cél felé, ugyanezzel a szándékkal.
A pápa leírja, hogy másnap megkérdezte az egyik biztonsági tisztviselőt, hogy mi történt a támadókkal, amire azt a lakonikus választ kapta, hogy "ők nincsenek többé". A szövegből nem derül ki, hogy az iraki rendőrség milyen módon végzett velük, de arra lehet következtetni, hogy felrobbantotta őket. Az nem derült még ki, hogy a terroristák melyik szervezet tagjai voltak az Irakban működő több tucat iszlamista egység közül.
Ennél több információt "A Remény" január 14-i megjelenésétől lehet várni.