Február 23-án előrehozott választások jöhetnek Németországban.
HIRDETÉS
717 szavazatból 207 adott volna bizalmat Scholznak továbbra is, 394-en szavaztak ellene, 116 fő pedig tartózkodott. Hétfőn reggel már megírtuk, hogy a nap folyamán bizalmi szavazást tartanak a német parlamentben, miután Olaf Scholz kancellár december 11-én kezdeményezte az eljárást a Bundestag elnökénél, Bärbel Basnál. A Scholzot támogató koalíció a Német Szabaddemokrata Párt novemberi kilépésével összeomlott, így a Zöldek és a Szociáldemokraták (SPD) kénytelenek voltak kisebbségben kormányozni.
Scholz hétfőn beszédet tartott a Bundestagban, melyben többször is elítélte korábbi koalíciós partnerét, és őket okolta a kormány összeomlásáért. Scholz és a szabaddemokraták között a fiskális politika miatt volt nézeteltérés, Scholz szerint ugyanis Németország megengedheti magának, hogy befektessen, míg a szabaddemokraták visszafognák az állami beruházásokat.
Scholz azt mondta, célja, hogy előrehozott általános választást írjon ki, mert szerinte a jólét és a biztonság növelésével kell az ország jövőjébe vetett bizalmat megerősíteni. "További gazdasági növekedésre van szükségünk." A kancellár szerint továbbra is fontos Ukrajna támogatása, de finanszírozni kell a német hadsereget is.
Scholz sorsáról név szerinti szavazással döntenek. A Scholz által vezetett szociáldemokraták jelenleg 207 mandátummal rendelkeznek a Bundestagban. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség 117 székkel bír, míg a Szabaddemokraták 90-el, néhány zöld képviselő pedig már előre bejelentette, hogy tartózkodni fog.
Scholz beszédét követte Friedrich Merz kereszténydemokrata vezető beszéde. Merz nevét érdemes megjegyezni, ugyanis várhatóan ő lesz Scholz utódja a februári választások után. Merz a mai napot a megkönnyebbülés napjaként jellemezte.
Merz már-már kampánymódban beszélt, többször is elmondta, hogy Olaf Scholz kancellárként nem tudta sikeresen vezetni a koalíciót, és azt mondta, hogy a három párt a végére egyáltalán nem tartozott össze. A konzervatív ellenzéki vezető szerint Scholz hiányos vezetői képességei aláásták Németország helyét az európai porondon.
A bizalmi szavazás menete Németországban
A bizalmi szavazás intézményét a második világháború után vezették be azért, hogy a szövetségi kancellár ne tudja egyedül feloszlatni a Bundestagot. A második világháború óta eddig ötször írták ki, legutóbb csaknem 20 évvel ezelőtt Gerhard Schröder korábbi szociáldemokrata kancellár ellen
A bizalmi szavazást az alaptörvény 68. cikke szabályozza, melyben kimondják, hogy a bizalmatlansági indítványnak legalább 48 órával a szavazás előtt kell beérkeznie, így Scholz a múlt szerdai indítványával betartotta a határidőt.
Mi történik a bizalmi szavazás után?
Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök javasolhatja a Bundestag feloszlatását. Az elnök már novemberben utalt erre egy beszédében, noha médiaértesülések szerint egyelőre nem világos, hogy mikor hozza meg döntését.
A német alkotmány 39. cikke szerint a feloszlatási indítványt követően 21 napon belül fel kell oszlatni a Bundestagot, majd 60 napon belül új választásokat kell tartani, noha ezt már ki is tűzték 2025. február 23-ra.
A határidő betartása érdekében a német média arra számít, hogy Steinmeier a karácsonyi ünnepek után, december 27-én oszlatja fel a parlamentet. Az új választások kilátásba helyezésével a választási kampány a bizalmi szavazás után fog igazán beindulni, a pártok választási programtervezetei már készen állnak. Dr. Hajo Funke politológus professzor szerint a kampányt a gazdasági válságkezelés, a társadalmi igazságosság, illetve a háború és a béke kettőse fogják dominálni.
A jelenlegi felmérések szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Bajor Keresztényszociális Unió a (CSU) szövetsége messze megelőzi az SPD-t.
A német kormány alig pár órával azután omlott össze, hogy Donald Trumpot novemberben másodszor választották meg amerikai elnöknek. Scholz akkor elbocsátotta Christian Lindner pénzügyminisztert, azóta az SPD és a Zöldekből álló kisebbségi koalíció kormányozza Németországot.