Az Euronews összefoglalta, hogy mi történhet abban az esetben, ha Olaf Scholz német szövetségi kancellár nem kap bizalmat a parlamenttől.
Bizalmi szavazást tartanak hétfőn a német parlamentben, miután Olaf Scholz kancellár december 11-én kezdeményezte az eljárást a Bundestag elnökénél, Bärbel Basnál. A Scholzot támogató koalíció a Német Szabaddemokrata Párt novemberi kilépésével összeomlott, így a Zöldek és a Szociáldemokraták (SPD) kénytelenek kisebbségben kormányozni.
A bizalmi szavazás intézményét a második világháború után vezették be azért, hogy a szövetségi kancellár ne tudja egyedül feloszlatni a Bundestagot. A második világháború óta eddig ötször írták ki, legutóbb csaknem 20 évvel ezelőtt Gerhard Schröder korábbi szociáldemokrata kancellár ellen
A bizalmi szavazást az alaptörvény 68. cikke szabályozza, melyben kimondják, hogy a bizalmatlansági indítványnak legalább 48 órával a szavazás előtt kell beérkeznie, így Scholz a múlt szerdai indítványával betartotta a határidőt.
Scholz hétfőn a Bundestagban rövid beszédben indokolja indítványát, melyről név szerinti szavazással döntenek. A Scholz által vezetett szociáldemokraták jelenleg 207 mandátummal rendelkeznek a Bundestagban. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség 117 székkel bír, míg a Szabaddemokraták 90-el, néhány zöld képviselő pedig már előre bejelentette, hogy tartózkodni fog.
Mi történik a bizalmi szavazás után?
Amennyiben Scholz a várakozásoknak megfelelően elveszíti a szavazást, akkor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök javasolhatja a Bundestag feloszlatását. Emlékeztetőül: az elnök már novemberben utalt erre egy beszédében, noha médiaértesülések szerint egyelőre nem világos, hogy mikor hozza meg döntését.
A német alkotmány 39. cikke szerint a feloszlatási indítványt követően 21 napon belül fel kell oszlatni a Bundestagot, majd 60 napon belül új választásokat kell tartani, noha ezt már ki is tűzték 2025. február 23-ra.
A határidő betartása érdekében a német média arra számít, hogy Steinmeier a karácsonyi ünnepek után, december 27-én oszlatja fel a parlamentet. Az új választások kilátásba helyezésével a választási kampány a bizalmi szavazás után fog igazán beindulni, a pártok választási programtervezetei már készen állnak. Dr. Hajo Funke politológus professzor szerint a kampányt a gazdasági válságkezelés, a társadalmi igazságosság, illetve a háború és a béke kettőse fogják dominálni.
A jelenlegi felmérések szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Bajor Keresztényszociális Unió a (CSU) szövetsége messze megelőzi az SPD-t.
A német kormány alig pár órával azután omlott össze, hogy Donald Trumpot novemberben másodszor választották meg amerikai elnöknek. Scholz akkor elbocsátotta Christian Lindner pénzügyminisztert, azóta az SPD és a Zöldekből álló kisebbségi koalíció kormányozza Németországot.