Viharos gyorsasággal bukott el a Közel-Kelet legkeményebb, sok évtizedes diktatúrája, és a diktátor Moszkvába menekült. A kulcsfontosságú arab állam jövője a közeli napokban gyökeresen megváltozhat A helyzetet Donald Trump máris értékelte.
HIRDETÉS
Frissítés
A bukott szíriai elnök Moszkvában kapott 'humanitárius menedékjogot' családjával együtt, ezt vasárnap este hivatalosan is megerősítették Moszkvában.
A damaszkuszi rezsim összeomlása rossz hír a Kremlnek, mert Szíria a bázisa az afrikai orosz szerveződések ellátásának.
Mások között erről adott hírt a The Moscow Times, a TASS és a Ria Novosztyi szolgálat is.
Az előzmények: órákig rejtélyes volt az elnök sorsa
Azt híresztelik, hogy al-Aszad repülőgépét esetleg lelőtték, mivel eltűnt a radarról. Az egyik verzió szerint az elnök gépe hirtelen U-fordulatot vett, majd szem elől veszett, ami utalhat arra, hogy a gép lezuhant, lelőtték, de az is lehetséges, hogy csak kikapcsolta a jeladóját.
Az első hírek szerint Bassár el-Aszad elnök egy orosz támaszpontra próbált szökni, a szíriai Khmeimim-be. A Flightradar24 jelzése szerint egy azonosítatlan Iljusin típusú gép először Szíria iraki határa felé repült, majd hirtelen északnyugat felé vette az irányt, ahol Aszad alevi támogatóinak erődje és orosz szövetségeseinek bázisai találhatók. A felszállás után körülbelül egy órával eltűnt a nyoma.
Független forrás nem erősítette meg, hogy kik voltak a repülőgép fedélzetén. Korábbi híresztelések szerint az elnök felesége és családja már a hét folyamán Moszkvába menekült.
Európa-szerte örömhullám fogadta a rendszer bukását a sokszázezer szíriai menekült körében, akik mielőbbi hazatérésükben reménykednek.
Pontos számok nincsenek az Aszad-rezsim elől elmenekültek tömegéről, de mintegy 6 millió emberről, családokról és árván maradt kisgyermekekről van szó, akik jórészt Törökországban, de más térségbeli államokban és Európában kerestek menedéket az állami terror elől. Ha ez a nyomás megszűnik vagy jelentősen enyhül, akkor a régió békésebb idők elé nézhet.
Az új hatalom, amelynek összetétele, vezetősége és társadalmi programja még nem ismert, 16.05.-05.00. között kijárási tilalmat rendelt el. Az intézkedés fő oka a káosz és a fosztogatás elkerülése, a közvagyon megóvása és a fegyveres incidensek megakadályozása. A tömeg már kifosztotta az elnöki palotát és több múzeumot is. Birtokba vették az elnök luxusautóinak garázsát is.
Történelmi fordulat, felfoghatatlan sebességgel
Ez az első alkalom, hogy az ellenzéki erők elérték a szíriai főváros külterületét 2018 óta. A közeledő fegyveres csoportokat a legerősebb lázadó tömörülés, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) vezeti, oldalán a Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű, Törökország által támogatott 'ernyőcsoporttal' együtt. Korábban mindkettő északnyugaton húzta meg magát, majd november 27-én indították el azt a sokkoló offenzívát, amelynek során széleseben elfoglalták Szíria legnagyobb városát, Aleppót, és a nagy jelentőségű Hama városát.
Aszad magára maradt a konfliktusban, mert a vele szövetséges Oroszországot és Iránt más ügyek kötik le, a libanoni székhelyű Hezbollah pedig meggyengült az Izrael elleni háború miatt, amely most törékeny tűzszünet alatt áll.
A HTS és a Szíriai Nemzeti Hadsereg időnként szövetségesek, máskor riválisok voltak, és további céljaik eltérhetnek egymástól, különösen a politikai irány radikális jellegét tekintve. Az közös lehet bennük, hogy érdekükben áll egy ütközőzóna létrehozása a határ közelében, hogy távol tartsák az Ankarával ellenséges kurd fegyvereseket. Ugyancsak feltétlen közös cél az Aszad-rendszer megbuktatása, és híveinek eltávolítása a hatalomból.
Ugyanakkor rendkívül erősek az aggodalmak és fenntartások, hogy egy elnyomó rendszert esetleg egy másik típusú, immár szunnita diktatúra követi, egy 'ISIS Light', amely újra az etnikai tisztogatás, a tömeg pusztítás és az iszlamista terror modelljét építi. Erre a biztost választ még senki nem ismeri.
A török vezetés jelenleg a megbékélést szorgalmazza, és tisztviselői határozottan elutasították, hogy a jelenlegi offenzívában részük lenne. Ezt az állítást azonban megkérdőjelezi a lázadók felfegyverzettsége és magas szintű logisztikai ellátottsága.
Mohammed Ghazi Dzsalali szíriai miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány kész "kinyújtani a kezét" az ellenzéknek, és átadni funkcióit egy átmeneti kabinetnek. "Az otthonomban vagyok és nem szöktem el, mert az országnak való tartozásom erre kötelez" - mondta Dzsalili egy videós nyilatkozatban. Közölte, hogy bemegy az irodájába, hogy folytassa a munkáját, és felszólította a szíriai állampolgárokat, hogy ne rongálják meg a köztulajdont.
Az iszlamista felkelők nem ütköztek jelentős ellenállásba a fővárosban. Eközben Izrael új erőket telepít a Golan-fennsík körzetébe, hogy ütközőzónát alakítson ki. Az izraeli légierő (IAF) több célpontot bombázott dél-Szíriában a fővárostól nem messze, ahol fegyver- és lőszerraktárakra mért csapásokat.
Egyben közölték, hogy abban az esetben is be fognak avatkozni, ha a drúzokat vagy kurdokat atrocitások érik.
Sorra nyílnak meg a rezsim börtönei
Az X-en megjelent tucatnyi videó és személyes beszámoló szerint a lázadók, de a rezsim átállt erői is megnyitják a hírhedt börtönöket, ahol több tízezer embert tartottak fogva, kínoztak vagy öltek meg az évek során.
A világ feszülten figyel - Trump és Teherán is megszólalt
Kommentár: a szíriai rezsim bukása óriási jelentőségű lehet az egész Közép-Közel-Kelet számára, és hatása kiterjed Európára is. Amennyiben a kétes hírű, de most győztesnek látszó HTS-szervezet és szövetségesei megragadják a főhatalmat, az milliók számára nyithatja meg az utat a hazatéréshez, ami eddig lehetetlen volt.
A Párizsban tartózkodó amerikai megválasztott elnök vasárnap elégedettségét fejezte ki a szíriai fejlemények hallatán. Megemlítette az orosz fél felelősségét a válságban, és ezt kiterjesztette az ukrajnai háborúra is, ahol mindkét felet azonnal tűzszünetre és tárgyalásokra szólította fel.
A szíriai békesség előfeltétele, hogy a korábban az al-Kaidához köthető lázadó alakulat kíméletesen bánik-e a hatalma alá kerülő keresztényekkel, kurdokkal, drúzokkal és más kisebbségi csoportokkal, melyek megszenvedték az Aszad-rezsim terrorját. A felkelők eddigi nyilatkozatai arra mutatnak, hogy értik ennek a kérdésnek a súlyát, de valódi szándékaikat csak a közeli jövő mutatja meg.
A teheráni papi rezsim vezetőjének, Ali Khamenei ajatollahnak a szóvivője azt üzeni a síita hívőknek, hogy "ma a türelem és a küzdelem próbája elé kerültünk, a jelenetről szóló narratívánk nem lehet a kudarc narratívája. Nincs megállás, amíg az isteni hagyományokon alapuló úton járunk Tovább haladunk, mert az isteni sereg védelme alatt állunk".
Aszad bukása rendkívüli jelentőségű Izrael számára is, akinek Szíria jelentette a legnagyobb biztonsági kockázatot az előző 20 évben. Az Aszad-rezsim kontrollálatlanul engedte be és keresztül országán az Irán által vezérelt proxy haderőket és fegyverzetet, így a libanoni Hezbollahnak és a gázai Hamásznak. Emellett jelentős fegyveres csoportokat állomásoztatott az ország szuverén területén is.
Ezeknek a további sorsa, mozgása még teljesen átláthatatlan, de az biztosra vehető, hogy Aszad bukásával a teheráni rezsim egy éven belül mindhárom jelentős hídfőállását elvesztette vagy kénytelen volt számolni ezek meggyengülésével. A 20 éve gondosan épített ellenállási tengely most összeomlani látszik.