Mint korábban megírtuk, Trump egyik nászura (Tiffany lányának apósa) felügyeli majd az arab ügyeket. A legújabb bejelentés szerint egy másik nászúr is esélyes, mégpedig az Egyesült Államok képviseletére Franciaországban. Az illető egyben Benjámin Netanjahu közeli barátja és üzletfele.
Egy dúsgazdag, de korábban jogerősen elítélt személyről van szó
HIRDETÉS
A kiszemelt új párizsi nagykövet Trump másik vejének, Jared Kushnernek (azaz Ivanka Trump férjének) az apja. Bejelentésében Trump úgy méltatta Charles Kushnert, mint „aki kimagasló üzleti vezető, emberbarát és üzletkötő, és erős szószólója lesz országunknak és annak érdekeinek”.
Ezzel Trump második nászura is jelentős politikai poszthoz juthat, míg az előző az arab ügyek felelőse lesz a Fehér Házban. (Az angolban nincs kifejezés a gyermek házastársának szüleire, ezért a Father-in-Law vagy a Mother-in-Law kifejezéseket használják, ami magyarul inkább após-anyóst jelent.)
A viharos előéletű ingatlanfejlesztő szovjet-zsidó holokauszt-túlélő szülők gyermeke. A 70 éves Charles Kushner szülei 1949-ben települtek át az Egyesült Államokba, ahol az édesapa előbb építőmunkásként, majd ingatlanbefektetőként dolgozott. Fia jogi diplomát szerzett, és kezdetben ügyvédként működött.
Kushner 1985-ben vette át apja 4000 lakásból álló New Jersey-i portfólióját, és olyan sikeres volt vele, hogy 1999-ben elnyerte az Ernst & Young éves Vállalkozói Díját. A Kushner Companies akkor már tízezernél több lakóingatlannal és tucatnyi építési vállalattal rendelkezett, valamint egy kereskedelmi bankkal is bővült. A vállalkozó vagyonát jelenleg 22 milliárd dollárra becsülik.
2004 júniusában a Szövetségi Választási Bizottság félmillió dolláros bírsággal sújtotta Kushnert, amiért illegális módon járult hozzá a demokraták választási kampányához. Érdekesség, hogy Kushner a Demokrata Párt bejegyzett támogatója volt 12 éven át, de úgy tűnik, ez nem áll útjába karrierjének Trump kemény republikánus kormányzatában.
Egy évvel üzleti ügyekben vádat is emeltek ellene, és a büntető per során elismerte bűnösségét.
A pert lezáró vádalku során, amiben adóelkerülés, hamis tanúzás és zsarolás is szerepelt, Kushnernek sikerült elkerülnie a 20 éves börtönbüntetést. Ehelyett 4 évet kapott, és ebből is csak kettőt kellett letöltenie, és azt sem börtönben, hanem egy védett házban.
A vádat képviselő republikánus ügyész, Chris Christie - aki később New Jersey kormányzója lett - úgy nyilatkozott Kushnerről, hogy „az ő esete volt az egyik legundorítóbb, ami ellen valaha vádat emelt”.
Christie-től ez a megjegyzés azért is súlyos, mert 2015/16-ban éppen ő volt a Trump-kampány vezető figurája, akire a megválasztott elnök a Fehér Ház átvételét bízta Barack Obamától.
Az elítélt 2006 augusztusában szabadult, de az ügyvédi tevékenységtől örökre eltiltották New Jersey-ben, New Yorkban és Pennsylvaniában, így teljes egészében át kellett váltania az üzleti életre.
A nászuram egyben Benjámin Netanjahu kebelbarátja és üzlettársa
Szabadulása után Kushner megszerezte a metropolisz egyik legtekintélyesebb ingatlanát, az 1,8 milliárd dollár értékű 666 Fifth Avenue komplexumot (a képen). A munkába két volt rabtársát is bevonta, akikkel az előzetes letartóztatás során ismerkedett meg.
Az üzletember vagyona több mint kétszeresére nőtt Donald Trump első elnöki ciklusa alatt.
A mágnás személyes jóbarátja és bizalmasa Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek is, akivel - egy vagyonfigyelő szolgálat szerint - több közös ingatlannal rendelkezik Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és New Yorkban is. A kapcsolat olyannyira személyes, hogy a médiamesék szerint Jared fia egy alkalommal a pincében aludt, mert átengedte az ágyát Netanjahunak, hogy a miniszterelnöknek ne kelljen Livingstonból 'visszabumliznia' Manhattanbe.
Visszanyert becsület a volt elnök kegyelméből
Elnökségének utolsó heteiben - sokak kliensével egyetemben - Donald Trump kegyelmet adott Kushernek is, aki akkor már 11 éve a nászura volt. Ennek folytán jogilag büntetlen előéletűnek számít, és hivatalosan tilos firtatni az előéletét.
Trump és id. Kushner viszonyát felületesnek írta le az elnök unokahúga. Mary L. Trump szerint a kapcsolat alapja leginkább az elnöki lány és a vő miatt volt fontos, akiket Trump nagyon szeret és magasra értékel. A nászurához nem kötötte mélyebb kapocs, de a fia miatt fontos figura maradt a számára.
Jared Kushner kulcsszerepet játszott az USA közel-keleti politikájában, főként a nevezetes Ábrahám-egyezmények létrehozásában, és most még annál is jóval nehezebb munkára készül az új mandátum során. Az elnöki vő kitűzött feladata nem kisebb, mint Irán teljes kiszorítása a Közel-Keletről, és a szaúdi-izraeli béke tető alá hozása, ami történelmi stabilitást hozhatna a térségben.
Történelmi gigászok ültek a párizsi székben - a 'francia kapcsolat' a legnagyobb presztízsű poszt a State Departmentben
A történelmi múlt kezdetétől, amikor a zsenge USA egyetlen szövetségese Franciaország volt a britek elleni szabadságharcban, a párizsi nagyköveti cím kiemelt politikai súllyal bírt. Olyannyira, hogy akkoriban miniszteri ranggal is járt, tehát a párizsi nagykövet egyben a kormány tagja is volt.
A gyakran emlegetett szakállas, de még élő nemzetbiztonsági jogszabály is azért született meg, mert egy Logan nevű üzletember engedély nélkül tárgyalt Napóleon kormányával, személyesen Talleyrand-nal, amivel megzavarta a két ország viszonyát. Ezért döntött úgy az amerikai kormány, hogy külföldi kormányzatokkal kizárólag a Fehér Ház tarthat kapcsolatot, többnyire az oda akkreditált nagykövet útján.
Amerika történelmi emlékű párizsi nagykövetei közül kettő máig is szerepel az amerikai bankjegyeken. George Washington elsőként a legendás Benjamin Franklint delegálta, akit a későbbi elnök, Thomas Jefferson követett. James Monroe (az Egyesült Államok 5. elnöke) szintén párizsi nagykövetként építette tovább a francia-amerikai kapcsolatokat.
Ez a reláció szinte zavartalanul fejlődött tovább, függetlenül attól, hogy Franciaországban milyen rezsim volt hatalmon (császárság, királyság, köztársaság, Kommün). A kapcsolat csak a 2. világháború során szakadt meg, amikor a német megszállás alá került Franciaországot az Egyesült Államok nem ismerte el legitimnek.
A következő 200 évben rendszerint korábbi kormányzók, szenátorok, vagy magas rangú katonatisztek töltötték be a posztot, A névsorban egy hírszerzési parancsnok is szerepel, aki 1949-ben főszerepet játszott a NATO létrehozásában, majd később az NSZK beléptetésében. (Megjegyzendő, hogy a NATO központja 1967-ig Párizsban volt, de amikor hűvösre váltott a kapcsolata az atlanti szövetséggel, Ch. De Gaulle átengedte a főhadiszállást Brüsszelnek, amit később Franciaország nagyon megbánt.)
Más kinevezettek olyan tekintélyes társadalmi-politikai szereplők voltak, akik segítették valamelyik elnök választási kampányát, és ennek jutalmaként költözhettek be a Champs-Elysées-hez közeli palotába. Még Winston Churchill menye, Pamela Harriman is feltűnik közöttük.
A névsor rendkívül színes, de elítéltet nem találunk benne.
A poszt betöltéséhez a Szenátus jóváhagyása szükséges, ahol az idősebb Kushner meghallgatása hozhat némi izgalmakat. A képviselet jelenlegi vezetője Denise Campbell Bauer (a képen), az USA korábbi belgiumi nagykövete, akit Joe Biden 2022-ben delegált a párizsi posztra.