Az államfő közölte, hogy az új törvényhozás illegitim, úgyhogy nem távozik hivatalából decemberben, amikor lejár a mandátuma. Eközben egyre nagyobb tömeg tüntet a parlament előtt és szerte Grúziában a kormány lemondását követelve.
HIRDETÉS
Az európai integrációt pártoló grúz államfő, Szalome Zurabisvili a korábbiaknál is határozottabban kiállt az ellenzék mellett szombaton. Közölte, hogy a szerinte elcsalt választások után felállt törvényhozás illegitim, így nem távozik hivatalából mandátuma lejártakor, december, mert az új parlamentnek nincs joga megválasztani az ő utódját.
Eközben több külföldön szolgálatot teljesítő magas rangú diplomata is visszaadta megbizatását szombaton tiltakozásul amiatt, hogy a vitatott választások után hatalomban maradt, Oroszország felé húzó Grúz Álom által kiállított új kormány felfüggesztette az EU-val folyó csatlakozási tárgyalásokat. Korábban több mint kétszáz diplomata, illetve a védelmi, az igazságügyi, és az oktatási tárca, valamint a központi bank számtalan alkalmazottja tiltakozott nyílt levélben az európai integráció megakasztása miatt.
A kormányfő, Irakli Kobakidze erre forradalom szításával vádolta az ellenzéket, és a 2013-2014-es kijevi tüntetéshullámhoz hasonlította a Tbilisziben kialakult helyzetet. A rohamrendőrség napok óta könnygázzal és vízágyúval oszlatja az egyre nagyobb tiltakozó tömeget, amely szombaton este már a parlament előtt gyűlt össze, és a kormány lemondását követelte. A tüntetők barikádokat építettek, állítólag ablakokat is betörtek, és tüzijátékpetárdákat gyújtogattak szombaton késő este a grúz törvényhozás épülete előtt. A főváros más pontjain is tüntetések szerveződnek, miközben demonstrációkat jelentenek az ország más településeiről is.
Nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat emberei is kint vannak az utcákon, és beszámolók szerint egyre durvábban lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Hivatalos adatok szerint csak péntekről szombatra virradóra több mint száz embert vittek el a demonstrációkról.
A választások óta tiltakozik a lakosság
A tűntetéshullám nem azután kezdődött Tbilisziben, hogy a kormány megszakította Grúzia uniós csatlakozásának folyamatát, hanem hetekkel ezelőtt, az október végi parlamenti választások eredménye miatt. Nemcsak a grúz ellenzék, hanem nemzetközi megfigyelők is vitatják a szavazás jogszerűségét, ezért az Európai Unió és az Egyesült Államok is vizsgálatot sürgetett. Az ügyészség eljárást is indított több feltételezett visszaélés ügyében, a választási bizottság pedig elrendelte a szavazatok újraszámlálását 14 választási körzetben. De végül is hivatalossá tették a Grúz Álomnak parlamenti többséget jelentő eredményt november közepén.
A grúzok többsége EU-párti, de félnek Oroszországtól
A kormánypártot Bidzina Ivanisvili, egy Oroszországban meggazdagodott árnyékmilliárdos alapította. A Grúz Álom az ellenzék és az államfő szerint is a Kreml kegyeit keresi, miközben egyre inkább tekintélyelvű módszerekkel irányítja az országot. Az úgynevezett ügynöktörvény elfogadásakor, ez év júniusában az Európai Unió felfüggesztette Grúzia csatlakozási kérelmének befogadását a civil szervezetek ellehetetlenítése miatt.vil szervezetek megbélyegző úgynevezett ügynöktörvényt.
A nyugati diplomácia fagyosan fogadta a választási eredményt, csak az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke gratulált a grúz kormánypártnak, egyúttal a grúzoknak ahhoz, hogy - mint mondta - "nem lett Grúziából második Ukrajna".
A felmérések azt mutatják, hogy a grúzok kétharmada az európai integrációt pártolja, és Grúzia első számú ellenségének tekinti Oroszországot. Ugyanakkor a két országnak több véres konfliktusa is volt az elmúlt száz évben, és egyikből sem Grúzia került ki győztesen, úgyhogy első számú félelmük is az orosz vezetéshez fűződik.
A Moszkva támogatta szakadár régiókkal 2008 nyarán vívott pár napos háború óta nincs diplomáciai kapcsolat a két ország között, de a repülőjáratok már újraindultak Tbiliszi és Moszkva között tavaly. Idén pedig megszűnt a grúz vízumkötelezettsége Oroszországban.