A becslések szerint Oroszország idén március óta több mint egymillió hordó olajjal látta el Észak-Koreát.
HIRDETÉS
A címben említett vadakat Vlagyimir Putyin ajándékozta a phenjani állatkertnek - további 70 szerencsés állat társaságában - a baráti kedvesség jeléül. Ebben természetesen nem merül ki a két ország szívélyes kapcsolatrendszere, melyet a fegyverzetek mellett kiegészít a növekvő orosz olajszállítás Kim elnök kikötőibe.
Márciusban még arról számoltunk be, hogy logisztikai nehézségek és a zord téli időjárás miatt akadozott, sőt egy időre meg is szűnt a hajóforgalom a két ország között, de az év során az akadályok elhárulni látszottak. A nyílt forráskódú adatokat gyűjtő és elemző Open Source Center szerint egyre több orosz felségjelű vagy hamis zászlók alatt hajózó szállító fordul meg a két ország tengeri bázisai között. Az adatgyűjtéshez az Airbus Védelmi központja is hozzájárult.
„Míg Kim Dzsongun mentőövet biztosít Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború folytatásához, Oroszország cserébe visszadob egy másikat Észak-Koreának” – mondja Joe Byrne, az Opern Source munkatársa. Szerinte a folyamatos olajáramlás olyan szintű stabilitást biztosít Észak-Koreának, amire a szankciók bevezetése óta nem volt példa.
David Lammy, az Egyesült Királyság külügyminisztere a BBC-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „az a támogatás, amit Oroszország Észak-Koreától kap, közvetlen hatással van a Koreai-félsziget, Európa és az indo-csendes-óceáni térség biztonságára”. Több katonai elemző is figyelmeztet arra, hogy Phenjan megerősödése teljesen átrajzolhatja az eddigi távol-keleti stratégiákat az Egyesült Államok és regionális szövetségesei számára.
Könnyű és olcsó olajellátás
Észak-Koreában a legtöbb lakos a szénre, a tűzifára vagy az égethető szemétre támaszkodik a mindennapi életben, viszont a hadsereg működtetéséhez az olaj nélkülözhetetlen. Dízelt és benzint használnak rakétakilövő ütegek és a csapatok mozgatására országszerte, a hadianyaggyárak működtetésére, és a phenjani politikai-gazdasági elit luxusautóiba.
A szankciós korlátok 500 ezer hordó behozatalát engedélyezik, miközben az ország kilencmilliót fogyaszt. Ez önmagában jelzi, hogy a szükségleteket eddig jórészt illegális forrásokból, például bűnözői hálózatoktól szerezték be, kemény valutáért.
Eddig ez rendkívül kockázatos, bonyolult és drága üzem volt a rezsim számára, mondja Dr. Go Myong-hyun, a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet főmunkatársa. „Most viszont Kim Dzsongun közvetlenül kapja az olajat egy baráti országtól, valószínűleg jobb minőségűt, és feltehetően ingyen, cserébe a lőszer- és humán szállításokért. Mi lehet ennél jobb megoldás a számára?”
Egymillió hordó szinte csak cseppnyi egy olyan nagy termelőnek, mint Oroszország, de Észak-Korea számára nagyon jelentős mennyiség, ami korlátlanul növelhető. Ezért nem nagy ár több tízezer katonát beáldozni Ukrajnában – teszi hozzá Dr. Go.
A „csendes” átutalások nyomon követése
Az elemzőközpont műholdfelvételek segítségével követte nyomon 43 szállítmány útvonalát, és megállapította, hogy ezek kikapcsolt nyomkövetőkkel és mozgásukat eltitkolva érkeztek meg az orosz Vosztocsnij kikötőbe, olykor felelslegesnek is tűnő, álcázó cikkcakkokkal.
A Vosztocsnijba érkező és onnan visszainduló hajók képei azt mutatják, hogy a járművek alacsonyan ülnek a vízen, ami szinte teljes feltöltöttségre utal, és ebből lehetett modellezni és kiszámolni a transzportált olaj mennyiségét. Az idén átadott termékmennyiség mintegy tízszerese annak, amit 2023-ban szállítottak, szintén jelezve a nagyon gyorsan megélénkült politikai kapcsolatok súlyát.
A szankciók semmibe vételének új szintje
2024 márciusában, három héttel az első olajtranszfer dokumentálása után - vétójogával élve - Oroszország feloszlatta az ENSZ szankciófigyelő bizottságát, de elkésve, mert a csoport már akkor magasabbra mérte a szállítmányokat (árusapka) a megengedettnél. Azóta a helyzet tovább romlott.
Eric Penton-Voak, aki 2021 és 2023 között vezette a figyelő csoportot, azt mondja, hogy a testület orosz tagjai megpróbálták cenzúrázni a csoport munkáját. „Most, hogy a panelt szélnek eresztették, egyszerűen figyelmen kívül hagyhatják a szabályokat” – teszi hozzá. Az a tény, hogy Oroszország nyíltan biztatja a hajóstársaságokat, hogy keressék fel a kikötőit, és töltekezzenek fel olajjal, a szankciók iránti megvetés új szintjét mutatja.
Penton-Voak úgy gondolja, hogy a probléma dimenziói ennél még sokkal mélyebbek. „A különféle autokratikus rezsimek egyre inkább együttműködnek, hogy segítsenek egymásnak elérni, amit csak akarnak, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi közösség akaratát. Ez a játékrend egyre elterjedtebb”. Ebbe a rendszerbe még az is belefér, hogy egy észak-koreai taktikai nukleáris fegyver hirtelen Iránban bukkan fel.
A jéghegy csúcsának olajozása
Ahogy Kim Dzsongun fokozza Vlagyimir Putyin háborújának támogatását, egyre nő a nemzetközi aggodalom, hogy mit kap még cserébe. Az Egyesült Államok és Dél-Korea becslése szerint Phenjan eddig 16 ezer tüzérségi lövedékekkel és rakétákkal megtöltött szállítókonténert küldött Moszkvának, és több célt tévesztett és felrobbant észak-koreai ballisztikus rakéta maradványait találták meg az ukrajnai csatatéren.
A legnagyobb aggodalom az, hogy Moszkva magas szintű technológiát is biztosít Phenjannak a kémműholdak és a ballisztikus rakéták fejlesztéséhez. Így vélekedik Andrej Lankov is, aki a szöuli Kookmin Egyetemen az észak-koreai-orosz kapcsolatok szakértője.
„Régebben azt hittem, hogy Oroszországnak nem érdeke a haditechnika megosztása, de mára megváltozott az egyenlet. Az oroszoknak szükségük van ezekre a csapatokra, ami egyben növekvő befolyást biztosít az észak-koreaiaknak” - mondja a kutató.
Emögött nemcsak hadászati, hanem az a polititikai érdek is felismerhető Moszkva részéről, hogy az elhúzódó frontharcokban lehetőleg minél kevesebb orosz vesszen oda, miközben Ukrajnának nincs jelentős humán tartaléka. Így elejét lehet venni annak, hogy erősödjön a háborúellenes hangulat Oroszországban.