Az Egyesült Államok szerint az immár sokadik tűzszüneti javaslat nem tartalmazza az izraeli túszok szabadon engedését, ezért elfogadhatatlan. Ugyanakkor még mindig - részben - visszatartja az izraeli fegyverszállításokat.
Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának tíz nem állandó tagja nyújtott be határozati javaslatot a gázai tűzszünet kötelező elrendeléséről, de az Egyesült Államok - élve az állandó tagsággal járó vétójoggal - megakadályozta a döntés elfogadását.
A határozat ellen egyedül az amerikai ENSZ-nagykövet asszony szavazott. Linda Thomas-Greenfield szerint „a tartós béke csakis a túszok szabadon bocsátásával érhető el, és ez a két sürgető cél elválaszthatatlanul összefügg. A határozati javaslat nem tartalmazta ezt a szükségességet, emiatt az Egyesült Államok nem tudta támogatni”.
Az amerikai kommentár szerint a több mint egy éve fogva tartott túszok ügyének mellőzése azt üzenné a terrorszervezeteknek, hogy a kérdés nem döntő jelentőségű, és azt sugallaná, hogy lehet békét kötni a foglyok elengedése nélkül is.
A sikertelen beadványt Algéria, Ecuador, Guyana, Japán, Málta, Mozambik, Dél-Korea, Sierra Leone, Szlovénia és Svájc terjesztette be.
Washington inkább fegyverkorlátozással haladna a békés megoldás felé
Az USA egyelőre azzal azzal kíván hozzájárulni a gázai feszültség enyhítéséhez, hogy az amerikai kongresszusi nyáron megadott engedélye ellenére sem szállítja le Izraelnek azokat a fegyvereket, amelyek nagyobb mértékű pusztításra alkalmasak.
Húszezer darab MK84 típusú légibombáról van szó, melyet Izrael többször bevetett a gázai csapások során. Ez egy 940 kilogrammos gravitációs (nem irányítható) bomba, amit már a vietnámi és iraki háborúban is alkalmaztak.
2023/24 során az USA eddig 14 ezer Mark 84 bombát szállított Izraelnek, amit széles körben használtak a Gázai övezetben. Ezzel a fegyverrel ölték meg július 13-án a Hamász és az iszlám Dzsihád több vezetőjét, köztük, Mohammed Deifet és Rafa Szalamát.
A Trump-kabinettől másfajta gázai politika várható
Azt még nem tudni, hogy az eszköz visszatartása meddig fog tartani, és csak annyi vehető biztosra, hogy a Trump-kormány fel fogja oldani a tilalmat. Erre nézve a Kongresszus védelmi testületeinek republikánus tagjai már tettek utalásokat.
Az új kabinet működésbe lépésével a katonai elemzők azt jósolják, hogy az Egyesült Államok semmilyen további akadályt nem gördít Izrael útjába, hogy legjobb belátása szerint rendezze a háborús helyzetet Gázában és Libanonban.
A Trump-stáb eddig nem közölt terveket arról, hogy az esetleges közel-keleti békefolyamatokban az Egyesült Államok milyen javaslatokkal és eszközökkel fog részt venni. Az új washingtoni kabinet várható álláspontját már megfogalmazta Marco Rubio leendő külügyminiszter, aki a Hamász megsemmisítését helyezte kilátásba, de vélhetően nem amerikai eszközökkel, hanem Izrael teljes katonai megsegítésével.
Ezzel szemben az Európai Unió hamarosan leköszönő külügyi főképviselője azt javasolja, hogy hivatalosan függesszék fel a politikai párbeszédet Izraellel, mivel szerinte az ország megsérti az emberi és a nemzetközi jogot a Gázai övezetben.
Josep Borrell javaslata a nagykövetek múlt szerdai találkozóján hangzott el. A politikai párbeszéd felfüggesztése a 27 tagállam egyhangúságától függ, így a gázai háborúval kapcsolatos éles megosztottság miatt az elképzelés szinte biztosan kudarcot vall.