A szaúdi királyi család Kanadába menekült kritikusa, a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi egykori munkatársa beperelte Elon Musk közösségi platformját egy 2014-es adatvédelmi biztonsági ügy miatt.
HIRDETÉS
Omar Abdulaziz, a szaúdi trónörökös bírálója, aki jelenleg Kanadában él, szaúdi ügynökök célpontja volt egy 2014-es kiberbiztonsági támadás során - ír róla a Guardian.
A férfi közölte, hogy további jogi lépéseket tesz az X ellen, miután egy amerikai fellebbviteli bíróság kimondta, hogy az akkor még Twitter néven ismert cég megsértette a biztonsági szabályokat, amikor Szaúd-Arábia ügynökei érzékeny személyes adatokat szereztek meg a közösségi platform felhasználóiról 2014-ben, ami kárt okozott neki.
Abdulazizról, aki nyíltan bírálta Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst, a szaúdi kormány megszerezte a magánjellegű azonosító adatokat, miután Rijád felvette a Twitter két alkalmazottját, hogy hozzáférjenek a disszidensekről szóló információkhoz - köztük azokhoz is, akik névtelen fiókokat használtak a királyság bírálatára.
A tíz évvel ezelőtti, 6 ezer fiókot veszélyeztető behatolásra 2018-ban derült fény, és az Abdulaziz számára pusztító következményekkel járt. Például azzal, hogy több családtagját bebörtönözték Szaúd-Arábiában.
Abdulaziznak nehéz harcot kellett megvívnia a Twitterrel, illetve a közben az Elon Musk, Donald Trump milliárdos tanácsadójának tulajdonába került X-el.
Ebben a hónapban egy fellebbviteli bíróság az X mellé állt, amikor kimondta, hogy Abdulaziz ügyét - amely szerint a közösségi média platform gondatlanságból nem akadályozta meg, hogy szaúdi ügynökök hozzáférjenek a fiókjához -, el kell utasítani, mert az nem felel meg a Kaliforniában hatályos kétéves elévülési időnek.
A bíróság azonban elutasította az alacsonyabb szintű bírósági döntést is, amely szerint Abdulaziznak nem volt perbeli jogosultsága az ügyben. Ehelyett kimondta, hogy Abdulaziznak kárt okozott a vállalat állítólagos ügykezelése. Tekintettel erre az új megállapításra, a férfi várhatóan még szerdán benyújtja az ügy felülvizsgálati kérelmét. Ennek során a bíróság akár dönthet úgy is, hogy újra felülvizsgálja az alsóbb fokú bírósági döntést. A Twitter jogi képviselője elsőfokon azt állította, hogy cég „áldozata” volt alkalmazottai helytelen viselkedésének.
Ez az ügy ismét a figyelem középpontjába helyezte az aktivisták és az autoriter kormányok kritikusai elleni tartós fenyegetettséget, akik külföldről érkező zaklatással, megfigyeléssel és erőszakkal szembesülnek, még olyan országokban is, mint az Egyesült Államok és Kanada, amelyek egykor viszonylag biztonságos menedéknek számítottak az olyan országokból emigrálók számára, mint Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és India.
A Guardian 2020-ban arról számolt be, hogy a kanadai rendőrség figyelmeztette Abdulazizt, hogy Szaúd-Arábia „potenciális célpontja”, és hogy óvintézkedéseket kell tennie önmaga védelme érdekében.
Abdulaziz a Guardiannek adott nyilatkozatában azt mondta:
„Elhatároztam, hogy a végsőkig harcolok, mert ez nem csupán arról szól, hogy igazságot szolgáltassanak a velem történtek miatt, hanem arról is, hogy a közösségi felületeket birtokló vállalatokat felelősségre vonják a felhasználóik iránti felelőtlenségük miatt. Senkinek sem szabadna elszenvednie egy hekkelés következményeit azért, mert egy vállalat nem végezte el a munkáját.”
A brit lap megkereste az X-et az ügyben, de nem kapott választ.
Az X legnagyobb befektetője – Elon Musk után - egy olyan cég, amelynek vezetője a szaúdi milliárdos, Alwaleed bin Talal herceg, akit a szaúdi kormány 2017-ben egy úgynevezett korrupcióellenes tisztogatás részeként bebörtönzött.
A férfi azóta nem hagyta el Szaúd-Arábiát, de nemrég találkozott az X vezérigazgatójával, Linda Yaccarinóval.
Yaccarino ugyanezen a közel-keleti utazáson egyeztetett a dubaji Hamdan bin Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejkkel is. Egy brit bíróság megállapítása szerint Maktoum ügynökei 2021-ben az NSO-kémprogrammal vették célba a sejk volt feleségének és jogi csapatának telefonját az Egyesült Királyságban.