Rafael Grossi el akarja érni, hogy a perzsa állam ismét engedélyezze atomprogramjának felügyeletét a nemzetközi ellenőröknek.
HIRDETÉS
Óva intette Izraelt az iráni nukleáris létesítmények megtámadásától a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője. Rafael Grossi arra reagált, hogy a zsidó állam újonnan kinevezett védelmi minisztere felvetette a csapás lehetőségét. A NAÜ főigazgatója Teheránban tárgyalt, ahol azt akarta elérni, hogy a perzsa állam ismét engedélyezze atomprogramjának felügyeletét a nemzetközi ellenőröknek.
„A nukleáris létesítményeket nem szabad katonai támadásnak kitenni, mert az nagyon súlyos sugárzással járhat” - jelentette ki Grossi.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos "tárgyalási és diplomáciai tér... egyre szűkül", miközben a közel-keleti konfliktusok tovább dúlnak, és Donald Trump a Fehér Házba való visszatérésre készül.
Teherán 2018-ban újította fel atomprogramját, miután Donald Trump amerikai elnök felrúgta azt az egyezményt, amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe enyhített volna a perzsa állam elleni szankciókon. Azóta Irán megint uránt dúsít, akár 60%-os tisztaságban, ami közel van a 90%-os fegyverminőségi szinthez.
Az aggodalmakat most fokozták az izraeli védelmi miniszter hétfői szavai, hogy Irán minden eddiginél jobban ki van téve a nukleáris létesítményei elleni csapásoknak".
Grossi és iráni kollégája sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzései azonban azt sugallták, hogy még mindig jelentős hiányosságok vannak, még akkor is, ha egyes országok a NAÜ kormányzótanácsának közelgő ülésén intézkedéseket szorgalmaznak Iránnal szemben.
"Tudjuk, hogy ebben a pillanatban elengedhetetlen, hogy konkrét, kézzelfogható és látható eredményeket érjünk el, amelyek azt jelzik, hogy ez a közös munka javítja a helyzetet, tisztázza a dolgokat, és általános értelemben távolabb visz minket a konfliktustól és végső soron a háborútól" - mondta Grossi.
"Irán hajlandó együttműködni, ha a másik oldalon kötelezettségvállalást tapasztal. Más esetben viszont meghozza a nemzeti érdekei és biztonsága érdekében szükséges döntéseket" - közölte Mohammad Eslami, az iráni atomprogram vezetője.
A JCPOA összeomlik
A közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) 2016-ban lépett hatályba, és hét ország, valamint az Európai Unió írta alá. Ennek értelmében Irán elsősorban szankciókönnyítést kapott atomprogramjának korlátozásáért cserébe.
De aztán Donald Trump elnök 2018-ban egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat a paktumból, "a történelem legrosszabb megállapodásának" nevezve azt, és megnyomorító gazdasági szankciókat szabott újra ki Teheránra.
A NAÜ által telepített megfigyelő kamerákat megzavarták, Irán pedig megtiltotta a hozzáférést a helyszínekhez az ügynökség legtapasztaltabb ellenőrei számára.
Az iráni tisztviselők egyre gyakrabban fenyegetőznek azzal, hogy atomfegyverek előállítására készülnek.
Az iráni Atomenergia-szervezet Mohammad Eslamival közösen tartott sajtótájékoztatón Grosi hangsúlyozta, hogy bár a NAÜ és Irán továbbra is tárgyal, az idő nem feltétlenül az ő oldalukon áll.
"Az a tény, hogy nemzetközi és regionális feszültségek léteznek - ez azt mutatja, hogy a tárgyalási és diplomáciai tér nem nagyobb, hanem egyre kisebb" - mondta.
Eslami előtt Grosi Abbász Araghcsi iráni külügyminiszterrel is találkozott, aki később az X-en azt posztolta, hogy "a nézeteltéréseket együttműködéssel és párbeszéddel lehet megoldani". Hozzátette azonban, hogy Teherán "NEM áll készen arra, hogy nyomás és megfélemlítés alatt tárgyaljon".
Araghchi "az atomsorompó-szerződés elkötelezett tagjaként" hivatkozott Iránra, bár Eslami megjegyzéseiben arra figyelmeztetett, hogy Irán visszavághat, ha a NAÜ kormányzótanácsának közelgő ülésén kihívást intéznek hozzá.
Grossi elismerte, hogy egyes nemzetek valóban fontolgatják az Irán elleni fellépést.
"Ismételten elmondtuk, hogy minden olyan határozatot, amely az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris ügyeibe való beavatkozásra irányul, mindenképpen azonnali kölcsönös lépések követnek majd. Nem fogjuk megengedni, hogy ilyen jellegű nyomást gyakoroljanak ránk" - mondta Eslami.
A sajtókonferencián részt vevő újságírók, valamint Eslami bírálták Izraelt az iráni atomprogramot célzó, hosszú ideje tartó szabotázs- és merényletkampánya miatt.
Néhányan megjegyezték, hogy izraeli tisztviselők az iráni nukleáris létesítményeket fenyegették meg potenciális megtorlás célpontjaiként.
"A válasz abban rejlik, hogy mit teszünk itt, mit tehetünk mi, a NAÜ és Irán a szóban forgó kérdések megoldása érdekében" - mondta Grossi, aki "feszültséggel teli helyzetet" jellemzett, amelynek középpontjában Irán nukleáris programja áll.
"Azért vagyok itt, hogy együttműködjek Iránnal, hogy megpróbáljak megfelelő megoldásokat találni a feszültség enyhítésére az előrelépés érdekében. Ez a célom" - mondta.
Grossi csütörtökön találkozott Maszúd Pezeshkian reformpárti elnökkel is, a tervek szerint pénteken pedig ellátogat két iráni dúsító telepre.