A szlovák médiának kiszivárogtatott új törvénytervezet megtiltaná a kisebbségi nyelvek használatát a tömegközlekedési eszközökön, a postákon vagy az étlapokon, és hússzorosára, 15 ezer euróra emelné a kiszabható büntetést.
HIRDETÉS
A szlovák kabinet az egyik legfontosabb szövetségesével, a magyar kormánnyal ápolt jó viszonyát veszélyeztetheti azzal a törvénymódosítással, amely jelentősen korlátozná a magyar nyelv használatát Szlovákiában – írja a Politico.
A szlovákiai Magyar Szövetség párt illetve a Szabadság és Szolidaritás (SaS) ellenzéki politikusai bírálják a törvénymódosítást, mivel az szerintük rossz hatással lenne a turizmusra, csökkentené Szlovákia versenyképességét, és bírálatokat válthat ki az Európai Unióban.
Az ellenzék szerint a jogszabály Vladimír Mečiar egykori autoriter miniszterelnök 1990-es évekbeli kormányának hozzáállására emlékeztet, Mečiar ugyanis hírhedten magyarellenes hangulatot szított, és ő vezette be először a nyelvtörvényt. Az Európa Tanács az elmúlt években szintén bírálta Szlovákiát, amiért megsérti a magyar kisebbséghez tartozó lakosság jogait.
Ha a törvényt elfogadják, a két ország közötti kapcsolatok - amelyek a közelmúltban Orbán Viktor és Robert Fico közös külpolitikai irányvonala alatt virágoztak - gyorsan fagyossá válhatnak.
Nem ez lenne az első eset
Szlovákia 2009-ben hasonló törvénymódosítást fogadott el, amely a kisebbségi nyelvek használatáért büntetné az állami tisztviselőket, ez pedig diplomáciai vitát váltott ki Magyarországgal.
Fico akkor is a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt kormányzott, de akkor nagyon jellemző volt a szlovák kabinetre a magyarellenesség. Fico akkor azzal vádolta a még ellenzékben lévő Orbánt és pártját, hogy „fenyegetést” jelent Szlovákiára.
Két évvel később, már miniszterelnökként Orbán felajánlotta a magyar állampolgárságot a Szlovákiában élő magyaroknak is, ami miatt Fico betiltotta a kettős állampolgárságot.
Magyarország "garanciát kapott"
Martina Šimkovičová, a szélsőjobb által delegált kulturális miniszter visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény a kisebbségek ellen irányulna, és azzal védekezett, hogy a módosítás célja a szlovák nyelv erőteljesebb védelme.
Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: „garanciát” kapott Peter Žiga szlovák házelnöktől, hogy a nyelvtörvény módosítása nem fogja korlátozni a szlovákiai magyar kisebbség jogait.
„Hogy biztosak legyünk benne, folyamatosan egyeztetünk a Szlovákiában élő magyarokat képviselő párt, a Magyar Szövetség nemrég megválasztott vezetőségével,” mondta Szijjártó, miután hétfőn találkozott a szlovák házelnökkel.
Meglepő is lett volna most egy hevesebb reakció, hiszen a szlovák szélsőjobb kapcsolata a magyar kormánnyal nemhogy békésnek, egyenesen rózsásnak látszik. Szijjártó Péter 2022 decemberében az SNS vezérével, Andrej Dankóval fotózkodott, és kapott egy szlovák válogatott mezt, amit az ő nevével díszítettek. Szijjártó akkor közölte, hogy a nemzeti pártok könnyen megértik egymást, hiszen a nemzeti érdek vezérli őket.
Emlékeztetőül: a nemzeti érdeket Danko korábban annyira komolyan vette (vagy félreértelmezte), hogy benyújtotta a himnusztörvényt, miszerint 7 ezer euróra büntették volna azt, akinek a rendezvényén egy idegen ország himnuszát éneklik. A törvényt nem szavazták meg.
A szakértő szerint aggasztó a módosítás
Fiala-Butora János, a Galwayi Egyetem etnikai kisebbségekre szakosodott emberi jogi ügyvédje szerint a törvénytervezet „aggasztó”.
„Súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, ami Szlovákia esetében leginkább a magyar nyelv használatát jelenti. Például a buszsofőrök, a vonatvezetők, a postai dolgozók egyáltalán nem használhatják majd a magyar nyelvet a munkájuk közben,” mondta a Politiconak nyilatkozó szakértő, aki szerint a módosítás értelmében minden nyilvános feliratra - az üzleteken, az éttermekben, az utcákon - először a szlovák szövegnek kell szerepelnie, méghozzá nagyobb betűtípussal, ami azt jelenti, hogy sok magyar szöveget egyszerűen leszednek majd.
A legutóbbi, 2021-es népszámlálás alapján Szlovákiában mintegy 420 ezer magyar él, ami a lakosság mintegy 8 százalékát teszi ki, és az ország legnagyobb kisebbségét jelenti.
Ha a módosítást megszavazzák, az várhatóan jövő nyáron léphet hatályba.