Az olasz kormányfőnek kész stratégiája van bírálóinak lejáratására, megfélemlítésére és elhallgattatására, kezdve a médiától egészen az igazságszolgáltatásig, írja a Politico elemzése. De kitől vehette az ötletet? A lap erre is kereste a választ.
HIRDETÉS
Giorgia Meloni teljes össztüzet zúdított az olasz igazságszolgáltatásra - bírálói szerint lépései kísértetiesen hasonlítanak a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor belpolitikai döntéseire, fogalmaz a Politico.
Míg Meloni a Benito Mussolini fasiszta rezsimje óta volt legjobboldalibb olasz kormányt irányítva nemzetközi hitelességet szerzett mérsékelt retorikájával valamint Ukrajna támogatásával az Oroszország elleni háborúban, odahaza már keményebb menetrendet követ, és egyre szorosabbra fűzi az intézmények felett gyakorolt hatalmát.
A tevékenységét megkérdőjelező újságíróktól és értelmiségiektől kezdve a politikája ellen döntő bírókig Meloni rendszeresen támadja ellenfeleit, magát pedig rendre a másként gondolkodás ellen folytatott széles körű kormányzati kampány áldozataként állítja be.
"Ez a kormány a kritikusokat - azokat, akik nem értenek egyet, vagy akár csak azokat, akik a meglévő törvényeket alkalmazzák - disszidensekké változtatta" - fogalmazott Roberto Saviano újságíró, Olaszország legismertebb maffiaellenes írója és vezető emberi jogi aktivistája, a Gomorra című, 2006-ban megjelent nemzetközi bestseller szerzője.
November 11-én egy római bíróság elrendelte, hogy vissza kell szállítani Olaszországba hét egyiptomi és bangladesi menedékkérőt az egyik albániai migrációs központból. A döntés újfent megkérdőjelezi a Meloni és Tirana között létrejött, az illegális migráció visszaszorításáról szóló megállapodást.
Korábban október 18-án döntött a római bíróság bangladesi és egyiptomi menekültek albániai őrizetbe vétele ellen, amit az olasz miniszterelnök "előítéletesnek" minősített.
"Nagyon nehéz úgy dolgozni és megpróbálni válaszokat adni Olaszországnak úgy, hogy közben az ember ellenállásba ütközik, ráadásul pont azoknak az intézményeknek a részéről, amelyeknek segíteniük kellene a válaszadásban" - mondta akkor Meloni.
Egy olyan országban, ahol az emberek többsége nem bízik az igazságszolgáltatásban, Meloni kemény retorikája tényleg bölcs politikai stratégiának bizonyulhat - még az őt ezért érő bírálatok lavinája ellenére is.
Az olasz kormány tavaly állapodott meg a tiranai vezetéssel arról, hogy menekültközpontokat építenek Albánia partjaira, és ott fogadják be az olasz partokhoz érkező menedékkérőket. A megállapodás értelmében évente akár 36 ezer menedékkérő ügyével is foglalkozhatnak az olasz hatóságok Albániában - havonta legfeljebb háromezer embert küldhetnek. Csakhogy a római bíróság októberi döntése alapján vissza kellett vinni Olaszországba azokat a bangladesi és egyiptomi származású férfiakat, akiket addig Albániába szállítottak. A bíróság indoklása szerint Banglades és Egyiptom, nem tekinthetők biztonságosnak, ezért náluk nem alkalmazható a határ menti eljárás, mert a hazájukba való kitoloncolásuk esetén erőszak veszélye fenyegetné őket.
A kiszivárgott e-mail
Marco Patarnello, az olasz legfelsőbb bíróság, a Semmítőszék helyettes ügyésze a közelmúltban e-mailben fordult kollégáihoz, "veszedelmesnek" nevezve a kormányfő támadásait, és arra kérte a szakmát, hogy maradjanak egységesek. Az e-mail egyes részeit később az Il Tempo című lap közzétette, Meloni pedig a közösségi médiában posztolta róla, "bizonyítékként" szánva annak alátámasztására, hogy a bírói kar egy része összeesküvést sző ellene.
Az e-mailt egy zárt kör szivárogtatta ki: kiemeltek belőle három mondatot, a szöveg többi részét elrejtették. "Arról a részről van szó, amely ellentétes dolgokat tartalmazott az általuk létrehozni kívánt narratívával, nevezetesen, hogy létezik egy politizált igazságszolgáltatás, amely meg akarja buktatni a kormányt" - mondta Stefano Musolino ügyész, a Demokratikus Igazságszolgáltatás országos titkára. A szövetség célja az igazságszolgáltatás autonómiájának védelme.
"Egyáltalán nem erről van szó. Létezik egy olyan igazságszolgáltatás, amely meg akarja védeni a jogokat, és ezt autonóm és független módon akarja tenni" - hangsúlyozta Musolino. Mint mondta, ő maga úgy látja, hogy Meloni nem is annyira a bíróság döntését bírálta, inkább magát a bíróságot, amiért azt nem felelt meg az elvárásainak.
"Véleményünk szerint veszélyes elképzelés ez az intézmények közötti kapcsolatról. Mert ha Meloni egy olyan igazságszolgáltatást képzel el, amely együttműködik a kormánnyal, akkor az azt jelenti, hogy olyan igazságszolgáltatást képzel el, amely már nem autonóm és független, hanem a kormány által kitűzött célokat szolgálja” - mondta Stefano Musolino.
A Politico egyelőre sem az olasz igazságügyi minisztériumtól, sem Meloni kabinetjétől nem kapott választ megkeresésére.
A megfélemlítés légköre
Az Európa Tanács október 22-én közzétett, a rasszizmusról és az intoleranciáról szóló jelentése a migrációs ügyekkel foglalkozó egyes bírák "túlzott, már-már a függetlenségüket veszélyeztető" bírálatára hívta fel a figyelmet.
Silvia Albano, a Demokratikus Igazságszolgáltatás elnöke egyike azon bíráknak, akik az illegális bevándorlók albániai őrizetbe vétele ellen döntöttek. Albano október 24-én panaszt tett a római ügyészségen, miután több halálos fenyegetést kapott.
Hasonló történt Giorgia Righi ügyésszel. Righi részt vett a Matteo Salvini közlekedési miniszter elleni perben, amely egy 2019. augusztusi döntés miatt indult, miszerint meg kell akadályozni egy menekülteket szállító civilhajó, az Open Arms kikötését Lampedusa szigetén. Az ügyészt a múlt hónapban rendőri védelem alá helyezték, miután életveszélyesen megfenyegették.
Musolino szerint a fenyegetések a bírák megfélemlítését jelentik. Mint mondta, teljes mértékben egyetért az Európa Tanács aggodalmaival. "Minden bíró, aki ma vagy holnap migrációval foglalkozik, hamar fel fogja tenni magának a kérdést: vajon járható út-e számára, ha továbbra is autonóm, független európai bíró marad, vagy jobb, ha csendben teszi, amit a kormány akar" - fogalmazott.
Roberto Saviano szerint, aki maga is 18 éve él rendőri védelem alatt a Camorráról szóló leleplező munkája miatt, Meloni taktikusan, következetesen veszi célba azokat, akik bírálják őt.
"Ezek a támadások egy stratégiát vázolnak fel. A módszerek és a célok ugyanazok, a különbséget csupán azoknak az embereknek a szerepe jelenti, akikre időről időre le kell sújtani, akiket időről időre le kell járatni, el kell hallgattatni" - magyarázta az újságíró-publicista. Saviano a kezdetektől fogva éles bírálója Meloni kormányzásának, 2023 októberében rágalmazásért pénzbírságot is kapott, miután "szemétládáknak" nevezte a kormányfőt és Salvinit migrációs politikájuk miatt.
"Az üzenet a következő: mindazoknak, akik ellenőrizni vagy akár csak fékezni merik a kormány tevékenységét - akár intézményi szerepükből kifolyólag, akár mert egyszerű állampolgárként kötelességüknek érzik, hogy így tegyenek - egyvalamit tudniuk kell. Ha kitartanak, nagyon nehéz dolguk lesz. Főleg akkor, ha igazuk van" - mondta Saviano.
"Alattomosabb mint Berlusconi volt"
A kollégáknak írt figyelmeztető levelében Patarnello kedvezőtlenül hasonlította Melonit Silvio Berlusconi néhai miniszterelnökhöz, aki maga is gyakran bírálta az igazságszolgáltatást. Mint fogalmazott: "ez a nő veszélyesebb és alattomosabb."
A 2023 nyarán elhunyt Berlusconi nemcsak Olaszországban, de szerte a világon ismert volt harsány szexbotrányairól, csalási és korrupciós ügyeiről. Hosszú politikai pályafutása során többször támadta az olasz igazságszolgáltatást, azzal vádolva a bírákat, hogy baloldaliak és ellene szőnek összeesküvést.
Ám Musolino szerint Berlusconi támadásai nem az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányultak, inkább funkcionális céllal védte magát a személyét érintő perekben. "Az ő javaslatainak soha nem volt célja a jogállamiság megreformálása vagy megkérdőjelezése" - mondta.
Az orbáni modell nyomában
Francesco Galietti, a Policy Sonar politikai tanácsadó cég alapítója szerint Meloni politikai lehetőségként tekint az igazságszolgáltatással való összeütközésre. "Tisztában van vele, hogy az igazságszolgáltatás az egyik legnépszerűtlenebb terület ebben az országban" - mondta, emlékeztetve egy, szeptember végén közzétett felmérésre, miszerint az olaszok 54 százaléka kevéssé bízik az igazságszolgáltatásban.
A kritikusok szerint Melonit egy ideológiai és politikai cél vonhatta bűvkörébe: Orbán Viktoré.
"Meloni modellje Orbáné. Meloni államfelfogása tekintélyelvű, még ha demokratikus kontextusban is. Célja felülbírálni minden olyan hatóságot, amelynek a kormányt kell ellenőriznie" - vélekedett Roberto Saviano a Politico hasábjain. "Ebből a szempontból nézve Európát hatalmas felelősség terheli. Az Európai Bizottságnak köszönhető az, hogy Orbán hatalma és befolyása ilyen mérhetetlenül megnőtt" - tette hozzá.