Márciusban Trump azt írta a Truth Social-en: elnökként az egyik első lépése az lesz, hogy "kiszabadítja a január 6-i túszokat, akik jogtalanul bebörtönöztek". Sokan most abban reménykednek, hogy tartja a szavát.
HIRDETÉS
"A kegyelem megváltoztatná az életemet" - mondta a BBC-nek Derrick Evans, a 2021-es ostrom egyik résztvevője. A férfi a nyugat-virginiai törvényhozás tagja volt, amikor legalább 2000 társával együtt megrohamozta a Capitoliumot. Az akcióval erőszakkal akarták megváltoztatni az amerikai elnökválasztások eredményét, amelyet az a tévhit inspirált, hogy nem Joe Biden, hanem Trump győzött.
Evans megállapodást kötött az ügyészekkel, amelynek eredményeképpen bűnösnek vallotta magát rendbontásban, és 2022-ben három hónapot töltött szövetségi börtönben. A kampánykörúton Trump többször is megígérte, hogy kegyelmet ad majd a lázadóknak, akiket "hazafiaknak", "politikai foglyoknak", sőt "túszoknak" nevezett. De hogy pontosan kiknek fog kegyelmet adni és mikor, az még nyitott kérdés.
Az elnökjelölt ugyanis nem javasolt általános kegyelmet, és a CNN-nek korábban azt mondta: "Hajlok arra, hogy sokuknak kegyelmet adjak. Nem tudom megígérni, hogy mindegyiküknek, mert néhányuknál valószínűleg kicsúszott a kezükből a talaj a lábuk alól”. Kampánya azt hangoztatta, hogy a döntéseket "eseti alapon hozza majd meg, amikor újra a Fehér Házban lesz".
A január 6-i események az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb szövetségi nyomozását eredményezték. Közel 600 embert vádoltak meg rendőrök megtámadásával, ellenállással vagy akadályozással. A letartóztatások még folyamatban vannak. Egy múlt héten kiadott frissítésben az FBI közölte, hogy még mindig keres kilenc gyanúsítottat, akiket rendőrök elleni erőszakos támadások miatt köröznek.
Néhányan azok közül, akik a leghosszabb büntetéseket kapták, mint például az Oath Keepers szélsőjobboldali milícia alapítója, Stewart Rhodes vagy Enrique Tarrio, a szintém szélsőséges Proud Boys vezetője, nem vettek részt az épületben elkövetett erőszakos cselekményekben. Ehelyett összeesküvés és más bűncselekmények miatt ítélték el őket a közelharc megszervezéséért.
Több vádlott Trump kegyelmére várva kérte a meghallgatások elhalasztását - írja a BBC. Köztük van Christopher Carnell, egy észak-karolinai férfi, akit az év elején több, a zavargásokkal kapcsolatos vádpontban is bűnösnek találtak. Ügyvédei a múlt héten kérték a meghallgatás elhalasztását az ügyét érintő esetleges "kegyelmi intézkedések" miatt, de a kérelmet elutasították.
Egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy mindenkit szabadon engednének, akit a zavargásokkal kapcsolatos bűncselekményekkel vádolnak, de sok olyan nem erőszakos elkövető, mint Derrick Evans követelte a szabadon bocsátását. Ráadásul Evans szerint a kegyelem nem lenne elég ahhoz, hogy kárpótolja őt és másokat a rácsok mögött töltött időért: "Szerintem szükség van némi jóvátételre és kártérítésre is."