Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Japánban. Szeptember végén, miután Isiba Sigeru korábbi védelmi miniszter megnyerte a Liberális Demokrata Párt eddigi legszorosabb elnökválasztását, szinte azonnal általános választást írt ki Japánban, ami azonban lehet, hogy az LDP gyengüléséhez vezethet.
HIRDETÉS
A Liberális Demokrata Párt, az 1955-ös megalakulása óta szinte folyamatosan kormányon van Japánban. A parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatások azonban azt sugallják, hogy a párt történelmének legnagyobb kihívásával állhat szembe vasárnap. Egy japán napilap friss felmérése szerint az LDP akár 50-et is elveszthet alsóházi helyeiből, míg koalíciós partnere, a Komeito parlamenti helyeinek száma akár 30 alá is csökkenhet. Ez azt is jelentené, hogy a koalíciónak nem lenne meg a kormányzáshoz szükséges 233 mandátuma, és alternatív lehetőségekhez kellene nyúlniuk. De hogyan is jutottunk el idáig, milyen kérdések dönthetnek a vasárnapi választáson?
Belpolitikai kérdések Japánban
Japán belpolitikájának két legjelentősebb problémáját az öregedő társadalom, valamint az ezzel szoros összefüggésben álló gazdaság növekedésének botladozása jelenti. 2024-ben már a lakosság 29,3 százaléka 65 éves vagy idősebb Japánban. Ez szám szerint több mint 36 millió embert jelent.
Az elöregedő társadalmi korfa mellett a születési ráta csökkenése tovább tetézi a bajt. A probléma ráadásul nem újkeletű Japánban, mostmár évtizedek óta látszanak a negatív trendek. A Liberális Demokrata Párt az elmúlt években több olyan intézkedést vezetett be, amelyeknek célja ezen kihívások kezelése: ilyenek például a nők munkaerő-piaci részvételét serkentő intézkedések, vagy a folyamatos technológiai innovációk.
Az intézkedések azonban egyelőre nem hozták el a várt eredményt. A választók jelentős részének - leginkább a fiatalok körében - véleménye, hogy az LDP nem tette meg a megfelelő lépéseket az elöregedés témakörében.
Japán gazdasági növekedése is nehezen indul be, a közvélemény pedig itt is egyre elégedetlenebb az Isiba Sigeru miniszterelnök vezette párt intézkedéseivel, mint például a monetáris lazítás stratégiája. Habár az infláció globális viszonylatban mérsékelt, a vásárlőerő folyamatosan csökken a keleti szigetországban, a bérstagnálás pedig kritikus szintre lépett. Az év elején az egyáltalán nem remeklő német gazdaság megelőzte Japánt a világ legnagyobb gazdaságinak listáján.
Az ellenzéki pártok ezt az elégedetlenségeket próbálják kihasználni. Az Alkotmányos Demokrata Párt, Japán legnagyobb ellenzéki pártja, progresszív alternatívaként pozícionálja magát, erősebb szociális jóléti politikákat és az egyenlőtlenség csökkentését propagálva, megcélozva a fiatalabb rétegeket.
Külpolitikai kérdések Japánban
A Távol-Kelet turbulens geopolitikai helyzetében számos kérdés merül fel a japán választók körében az LDP stratégiáival kapcsolatban. Az elmúlt időszakban Észak-Korea és Oroszország egyre szorosabb viszonya, valamint Kína katonai hadgyakorlatai is aggodalmat váltanak ki Japánban. A Liberális Demokrata Párt régóta Amerika-barát külpolitikai stratégiát folytat, amellyel habár a választók jelentős része egyetért, az Asagi kutatása szerint egy részük szerint az LDP nem tesz eleget a regionális feszültségek oldásában.
Az ellenzék a külpolitika témakörét meglovagolva próbálja pozícionálni magát az LDP ajánlatával szemben. A Nippon Ishin no Kai, amely reformpárti, jobboldali pártként él a Japán köztudatban, radikálisabb fellépést ígér az ország védelmi politikájában. Programjukban a kormány decentralizálása és az LDP "elavult kormányzási módszereinek" megváltoztatása áll.
A vasárnapi választások előtt a közvélemény-kutatások mindezek ellenére a Liberális Demokrata Párt többségét várják, főleg amiatt, mert a párt továbbra is népszerű az idősebb, konzervatív választók körében. A fiatalabb generációk elégedetlensége azonban olyan helyzetet állíthat elő, amelyben az LDP-nek olyan koalíciót kell kötnie, amelyre korábban nem volt példa, és korlátozná az új miniszterelnök, Isiba Sigeru mozgásterét.