Két magas rangú hírszerzési tisztviselő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy az orosz katonai hírszerzés januárban beszervezett egy amerikai állampolgárt, hogy tüntetéseket szervezzen az Egyesült Államokban.
HIRDETÉS
Oroszország és Irán megpróbálhat erőszakos tüntetésekre buzdítani az Egyesült Államokban a novemberi elnökválasztás után – figyelmeztettek magas rangú hírszerzési tisztviselők. Egy titkosítás alól feloldott feljegyzés szerint a cél az lenne, hogy növeljék a megosztottságot az amerikai társadalomban, és kétségbe vonják a választási eredményeket, ami megnehezítheti a hatalom zökkenőmentes átadását.
A feljegyzés szerzői arra figyelmeztettek, hogy Oroszország és Irán maga is szervezhet tiltakozó rendezvényeket, vagy bátoríthatja a polgárokat a tiltakozásokban való részvételre, általában a közösségi médián keresztül.
A figyelmeztetés azután született, hogy az orosz katonai hírszerzés januárban megpróbált beszervezni egy amerikai állampolgárt tüntetések szervezésére az Egyesült Államokban. Az amerikai valószínűleg nem tudta, hogy orosz ügynökökkel állt kapcsolatban.
Nem ez az első eset, hogy az USA azzal vádolja az iráni kormányt, hogy megosztottságra buzdít a saját területén. Júliusban tisztviselők azzal vádolták Teheránt, hogy titokban támogatja az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás elleni tüntetéseket a Gázai övezetben.
Akkor az amerikai bűnüldöző szervek azt állították, hogy Teheránhoz kötődő csoportok online aktivistáknak adták ki magukat a közösségi médiaplatformokon, bátorították a tüntetőket, és pénzt adtak a washingtoni tüntetésekre utazás költségeinek fedezésére.
A tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a Trump által 2021-ben az amerikai Capitolium ellen elkövetett támadás miatt idén megnőtt a politikai erőszak kockázata, mivel Irán és Oroszország fokozottan tudatában volt annak, hogy a választási eredményekkel kapcsolatos kételyek elvetése hogyan válthat ki káoszt.
Irán és Oroszország általában az online dezinformáció és propaganda felhasználásával tőkét kovácsolt az Egyesült Államokban kiszélesedő polarizációból – mondták a tisztviselők.
Amellett, hogy Oroszország és Irán a választások kimenetelének befolyásolásában reménykedik, állítólag alá akarja ásni az amerikai polgári egységet azáltal, hogy hamis és félrevezető állításokat terjeszt az interneten olyan kulcsfontosságú kérdésekről, mint a bevándorlás, a gazdaság és az amerikai kormányzat válasza a Floridán nemrégiben végigsöpört hurrikánokra.
A szavazók a szavazóhelyiségekben is veszélyben lehetnek, ahol a választásokba való beavatkozást remélő csoportok erőszakkal befolyásolhatják a szavazókat abban, hogy leadják-e szavazatukat, vagy sem.
Hasonló eset történt 2020-ban, amikor iráni hackerek állítólag a szélsőjobboldali Proud Boys szervezet tagjainak adták ki magukat, hogy fenyegető e-maileket küldjenek a demokraták tagjainak.
Irán általában dezinformációval igyekezett ártani Trump kampányának. Trump előző hivatali idejében kihátrált az Iránnal nehezen elért nukleáris megállapodásból, és kemény szankciókat vezetett be az országgal szemben.
A korábbi elnök emellett elrendelte az Irán közel-keleti proxyháborúiban vezető szerepet játszó Kászem Szolejmáni katonatiszt, az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők különleges egysége parancsnokának meggyilkolását, ami miatt az iráni kormány a mai napig dühös.
Ami Oroszországot illeti, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatalának egyik tisztviselője újságíróknak azt mondta, hogy a Kreml valószínűleg megpróbál majd tüntetéseket szítani az Egyesült Államokban, függetlenül attól, hogy ki nyeri a Fehér Ház választását.
A tisztviselő szerint arra számítanak, hogy Oroszország válasza azonban agresszívebb lesz, ha Harris legyőzi Trumpot.
Irán ENSZ-missziójának szóvivője emlékeztetett korábbi nyilatkozatokra, amelyekben tagadták, hogy bármilyen szándékuk lenne beavatkozni az amerikai politikába.