Súlyos válság elé néz az orosz nyersanyagipar egyik legnagyobb ágazata, amely több mint 30 várost és több százezer munkavállalót foglal magában.
HIRDETÉS
A nyugati piacok elvesztése, majd a "baráti" országok keresletének erőteljes visszaesése és a több milliárd dolláros veszteségek miatt az orosz szénipari vállalatok elkezdték a termelés erőteljes csökkentését - írja a független The Moscow Times.
A Rosstat állami statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az orosz széntermelés 6,7%-kal csökkent az előző évhez képest, az összmennyiség - 31,5 millió tonna - a 2020-as járvány óta a legalacsonyabb volt. A 2022 decemberében látott csúcsokhoz képest a szénipari vállalatok mintegy 12 millió tonnával, azaz 27%-kal csökkentették havi termelésüket.
A kőszén - a szénbányászok fő terméke, amely a termelés 80%-át teszi ki - termelése 8,2%-kal, az antracit - a legértékesebb minőségű kőszén - termelése pedig csaknem negyedével (23,7%-kal) esett vissza. Augusztusban a Rosstat statisztikái szerint a kőszéntermelés csökkenése 10,1%-ra gyorsult az előző évhez képest.
"A nyugati szankciók a szénipar számára kulcsfontosságú problémává váltak" - mondta a lapnak Janis Kluge, a német Nemzetközi Biztonsági Ügyek Intézetének kutatója. Az olajjal és a gázzal ellentétben, amelyeket az EU továbbra is vásárol, bár kis mennyiségben, a szén teljes embargó alatt áll, és az ázsiai országokban, amelyek tavaly orosz szenet vásároltak, jelentősen csökkent a kereslet az orosz szén iránt.
Az oroszországi teljes szénexport január és július között 11,4%-kal, 112,6 millió tonnára csökkent. És mivel a szénbányák termelésük hozzávetőleg felét exportálják, ez nagyon érzékenyen érintette őket – állítja Kluge.
Az orosz szénipar az elmúlt 30 év legsúlyosabb válságába került - állítja Maxim Ivanov független energetikai szakértő is. A szankciók, a kínai vámok és a kényszerű árengedmények mellett a szén világpiaci árának csökkenése is érezteti hatását.