A Russia Today állami hírszolgáltató a legtöbb nyugati országban korlátozás vagy tilalom alá esik, mégis százmilliókhoz jut el.
„Lezárják a bejáratot, mi pedig bemegyünk az ablakon”
HIRDETÉS
Így foglalta össze a helyzetet Margarita Szimonyjan, a Russia Today főszerkesztője, reagálva a csatorna további amerikai korlátozásaira. Az Egyesült Államok azzal vádolja a globális szolgáltatót, hogy részese és eszköze a Kreml kampányának a novemberi elnökválasztás befolyásolására. Szimonyjan személyes közösségi médiáját, valamint az RT-hez kapcsolódó fiókokat a Facebookon és az Instagramon már letiltották.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint ezekkel az intézkedésekkel az Egyesült Államok lábbal tiporja a szólásszabadságot, és megerősítette az RT identitását, mint „olyan srácok, akik igazat mondanak”.
Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetése szerint viszont az RT túllépett azon, hogy pusztán egy médiaszerv legyen, hanem kiberképességekkel rendelkező tényezővé nőtt ki, amely titkos befolyásolással és katonai hírszerzéssel is foglalkozik. A Biden-kormány magát Szimonjant is egyéni szankció alá helyezte, mint a Kreml ügynökét.
Az amerikai kormány megemlíti, hogy júniusban az Egyesült Királysággal és Kanadával közösen nyilvánosságra hozta az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy befolyásolja a moldovai választásokat. Kibővített titkos képességeit kihasználva az RT 'szinte biztosan' együttműködik az intézményes orosz titkosszolgálatokkal, hogy választásokat befolyásoljon saját érdekeinek megfelelően a világ más pontjain is.
Az Európai Unió már közvetlenül az ukrajnai agresszió után betiltotta a Russia Today és a Sputnik hírügynökség szolgáltatásait a blokk területén. Ursula von der Leyen szerint a tiltás megakadályozza az orosz állami médiaszerveket, hogy „hazugságaikat terjeszthessék Putyin háborújának igazolására és a megosztottság szítására Uniónkban”. 2022 márciusában a magyar médiahatóság (NMHH) is felfüggesztette a televíziós és az online szolgáltatásokat.
Tárva-nyitva maradt az ajtó Afrikában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten
A globális közönség méretére nehéz pontos számadatokat találni, főként mert az RT tartalma gyakran elterjed a közösségi médiában. A tendenciák mindenképpen jelentős és növekvő követőszámra utalnak.
Például 2018-ban az RT Actualidad, a műsorszolgáltató spanyol nyelvű tévécsatornája 18 millió nézőt ért el, míg közösségi oldalai 25 millió követőt számláltak. Az RT Arabic heti webhelylátogatása 46,9 millió volt, és a szolgáltatás több Facebook-követővel büszkélkedhet, mint a katari Al-Jazeera, vagy a szaúdi Al-Arabiya.
2023-ban új irodát állítottak fel Algírban, ami azt mutatja, hogy Oroszország lehetőséget lát arra, hogy még nagyobb arab közönséget vonjon be.
Az RT francia nyelvi oldalának növekedése nagyrészt a frankofón afrikai új követőknek köszönhető. 2022-ben az RT vezetői a helyi hírügynökségeihez fordultak, hogy stratégiai partnerségeket alakítsanak ki – különösen Maliban, amelynek katonai kormánya szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, és korábban a Wagner-csoporttal.
A frankofón térséghez olyan jelentős és kiterjedt országok tartoznak, mint Marokkó, Mali, Csád vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság. Az övezet 167 millió lakosa a világ francia ajkú népességének a felét teszi ki.
Ez a növekedés viszonylag újkeletű, ami az RT elmozdulását jelzi az oroszországi hírektől a globális információszolgáltatás felé. Szimonyjan szavaival „Kit érdekelnek egész nap az oroszországi hírek?” Az új szemlélet folytán az RT Español alcímeiben több oldal szól az Egyesült Államokról, mint bármely latin-amerikai országban összesen, és a közölt anyagok kivétel nélkül ellenségesek az USA-val és a NATO-val szemben.
Ugyanez a helyzet Franciaországgal kapcsolatban is, melyet az RT frankofón anyagai rendre a volt birodalmi hatalommal azonosítják. A térség lakosaiban azt az érzületet keltik, hogy Párizs a felelős a Száhel-övezetben elterjedt dzsihadizmus megerősödéséért, és azt sugallják, hogy mindez a francia birodalmi érdekek javát szolgálja.
Ezzel szemben a volt Szovjetuniót úgy ábrázolják, mint a kolonializmus elleni harc egykori zászlóvivőjét, és üdvözlik Oroszország történelmi visszatérését a kontinensre.
Ugyanakkor tény az is, hogy a sajtószabadsághoz szokott nyugati társadalmakban az orosz propaganda befolyása már akadályokba ütközik. Nemcsak a korlátozások miatt, hanem azért is, mert olyan jelentős vetélytársakkal kell szembesülnie, mint a BBC, a CNN, a Deutsche Welle, a France 24, és a sor hosszan folytatható. Ezek a szolgáltatók nagy figyelmet fordítanak a hamis vagy manipulatív orosz híranyagok ellenőrzésére és cáfolatára.
A durva dezinformáció eseteit leszámítva nehéz megítélni az orosz állami propaganda valódi befolyását és súlyát. Az viszont kétségtelen, hogy a feltörekvő Dél országaiban jóval nagyobb hatóerővel rendelkezik, mint nyugati vetélytársai.