Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szerdán ismerteti a testület struktúráját, illetve azt, melyik jelöltnek milyen pozíciót szán. Bár a tagállamok nem teljesítették a kérését, nyomásgyakorlásának köszönhetően javulhat a nemek aránya a biztosok között.
HIRDETÉSDiplomáciai források szerint az Európai Bizottság vezetője ígéretet tett arra, hogy a nőket jelölő országokat ambiciózusabb politikai tárcákkal jutalmazza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy természetesen a legfontosabb szempont a szakértelem.
"Az első kritérium a szakértelem. A Bizottságnak képességekre és készségekre van szüksége, a kompetencia pedig magas szintű politikai tapasztalatot, vezetői tapasztalatot feltételez. Például korábbi miniszterelnökök, korábbi miniszterek, miniszterhelyettesek tudását vagy legalábbis vezető diplomáciai gyakorlatot igényel az a munka, amelyet az európai intézményekben végezni kell" – magyarázta Ursula von der Leyen.
Kevés női jelölt
A Bizottság vezetője júliusban az állam- és kormányfőknek írt levelében kérte, hogy az európai biztosi posztra két jelöltet állítsanak, egy férfit és egy nőt. Csak egy tagállam, Bulgária tett eleget ennek a kérésnek az augusztus 30-i határidőig.
Az Európai Unió végrehajtó hatalmi ágának tekintett testületbe minden ország egy politikust küldhet. Németország képviselőjét már júliusban megválasztották Ursula Von der Leyen személyében: az európai parlamenti képviselők nagy többséggel jóváhagyták, hogy második ciklusra is az Európai Bizottság elnöke legyen.
A Bizottság elnöke szabadon dönthet a tárcák kialakításáról és elosztásáról, és ígérete szerint új portfólikókat is létrehozhat, például a védelmi vagy a lakhatási tárcát. Von der Leyen az utóbbi hetekben nyomásgyakorlással élt, mert csak négy női jelölt pályázott a következő Bizottság 26 helyének egyikére.
Végül is 10 nő került versenybe, miután Belgium, Portugália, Románia és Szlovénia is lecserélte korábbi jelöltjét. Bár ez visszalépést jelent az előző Bizottsághoz képest a nemek arányát tekintve, az augusztus végi jelöltlistához viszonyítva előrelépésnek tekinthető.
Íme, a női jelöltek:
Belgium: Hadja Lahbib
Az algériai származású Hadja Lahbib tévébemondóból lett politikus. A liberális Reformista Mozgalom tagja, 2022 júliusa óta Belgium külügyminisztere. Elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát, és a Krímbe látogatva illegálisnak nevezte a félsziget megszállását.
A belügyi biztosi tisztség esélyeseként emlegetik. Lahbib külügyminiszteri tapasztalata és az, hogy egy olyan országból származik, amely híres a bonyolult politikájáról, segíthet neki abban, hogy képviselje a blokkot az EU-n kívüli országokban és a kényes migrációs ügyekben.
Bulgária: Ekaterina Zaharieva
Bulgária volt az egyetlen ország, amely eleget tett Ursula von der Leyen kérésének, és két jelöltet állított. Az egyik Julian Popov, a másik Ekaterina Zaharieva. Kettejük közül szinte bizonyos, hogy Zaharievára esik a Bizottság elnökének választása, mivel több nőre van szüksége a nemek közötti arány javításához.
Ekaterina Zaharievának, a jobbközép GERB párt tagjának komoly politikai tapasztalatai vannak. 2013 és 2014 között, majd 2017 és 2021 között bolgár miniszterelnök-helyettes volt. 2017 és ’21 között a külügyminiszteri posztot is betöltötte, előzőleg pedig igazságügyi miniszter volt.
A Politico értesülései szerint a válságkezelésért és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosi poszt lehet az övé.
Észtország: Kaja Kallas
HIRDETÉSAz elnök mellett még egy nő helye tűnik biztosnak a Bizottságban. Kaja Kallas észt miniszterelnököt az uniós vezetők a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra jelölték. Emiatt júliusban lemondott kormányfői posztjáról.
Kallas Ukrajna egyik leghangosabb támogatója a 2022 februári orosz invázió óta. Aktívan részt vesz azokban az erőfeszítésekben, hogy szankciókkal büntessék Oroszországot, katonai támogatást küldjenek Ukrajnának és erősítsék az ország védelmi rendszerét.
Finnország: Henna Virkkunen
A volt oktatási miniszter uniós jogalkotóként számos nagy horderejű technológiai és innovációs ügyön dolgozott, majd több ciklusban EP-képviselő volt.
HIRDETÉSHelsinki úgy mutatta be a jobbközép politikust von der Leyennek, mint a digitális átmenet és az EU versenyképesebbé válási törekvéseinek összekapcsolására ideális személyt.
Elemzők a technológiai biztosi posztra tartják esélyesnek Henna Virkkunent.
Horvátország: Dubravka Šuica
A jobbközép Horvát Demokratkus Unió tagját, Dubravka Šuicát 2014-ben és 2019-ben is megválasztották európai parlamenti képviselőnek.
HIRDETÉSA konzervatív politikus most is tagja az Európai Bizottságnak, a testület egyik alelnöke. 2019-ben a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztosi posztot kapta meg Ursula von der Leyentől, és erre most is van esélye.
Portugália: María Luís Albuquerque
María Luís Albuquerque portugál pénzügyminiszter volt 2013 és 2015 között, majd az Arrow Global brit székhelyű, adósságvásárlási és követeléskezelési megoldásokat kínáló vállalat igazgatójaként is dolgozott.
Lisszabon a gazdasági portfóliót szemelte ki magának, de a versenypolitikát vagy az egységes piacot is megkaphatja. Albuquerquét így több biztosi posztra is esélyesnek tartják, a halászati a legvalószínűbb.
HIRDETÉS
Románia: Roxana Mînzatu
Románia eredetileg férfit, Victor Negrescut jelölte az Európai Bizottság tagjának, a jelölési határidő lejárta után azonban Roxana Mînzatu szociáldemokrata EP-képviselő kapta meg a lehetőséget.
Az európai alapokért felelős korábbi román miniszter feltehetőleg a munkahelyekkel, a lakhatással és a szociális jogokkal foglalkozó tárcát fogja megkapni, mivel a balközép román párt választási programjában ezek a témák a legfontosabbak közé tartoznak.
Spanyolország: Teresa Ribera
HIRDETÉSA szocialista Teresa Ribera 2014 és 2018 között a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatói posztját töltötte be. 2018 óta környezetvédelmi miniszter, 2020 óta miniszterelnök-helyettes is Pedro Sánchez kormányában.
Feltehetőleg a spanyol jelölt lesz a Bizottság egyetlen "nehézsúlyú" szocialista tagja. Az éghajlati, a digitális és a társadalmi átmenetért felelős ügyvezető alelnöki posztra is esélyesnek tartják, de neve szóba jöhet az ugyancsak fajsúlyos versenypolitikai tárca vezetésénél is.
Svédország: Jessika Rosswall
A Mérsékelt Párt parlamenti képviselője 2011 óta a Civil Ügyek Bizottságának tagja volt, a többi között fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozik. 2015 óta a Svéd Fogyasztóvédelmi Hivatal átláthatósági tanácsának is tagja. 2022 októbere óta Jessika Roswall a Kristersson-kabinet EU-ügyekért és északi együttműködésért felelős minisztere.
HIRDETÉSStockholm egy gazdasági tárcára pályázik, és valószínűleg jutalmat kap, amiért hozzáértő női jelöltet küldene Brüsszelbe. Roswall belső piacért felelős biztos lehet.
A belügyek irányítója is lehetne, de nem valószínű, hogy Svédország újra megkapja ezt a portfóliót, miután azt Ylva Johansson biztos töltötte von der Leyen első hivatali ciklusában.
Szlovénia: Marta Kos
Ursula von der Leyen lobbizott a szlovén kormánynál, hogy Tomaž Vesel helyett nőt jelöljön a biztosi pozícióra. Matej Arčon szlovén miniszterelnök-helyettes két nappal ezelőtt bejelentette, hogy Marta Kos volt diplomata lesz a jelölt.
HIRDETÉSA váltás meglepő, a szlovén kormány még néhány nappal korábban is a nyomásgyakorlás elutasításáról posztolt az X-en.
Kos az elmúlt évtizedben Szlovénia németországi, lettországi és svájci nagyköveteként szolgált. 2022-ben a liberális Szabadság Mozgalom nevében indult az elnökválasztáson, de visszalépett.
Nem férfiklub
Az Európai Női Lobby (EWL) médiakoordinátora, Mirta Baselovic elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes tagállamok férfiklubként tekintenek az Európai Bizottságra. Az Euractivon megjelent cikkében emlékeztet arra, hogy 2019-ben Ursula von der Leyen történelmet írt azzal, hogy a biztosok testületét úgy állította össze, hogy abban csaknem kiegyensúlyozott volt a nemek aránya.
A szervezet képviselője kínosnak nevezi, hogy a legtöbb tagállam elfelejtette az egyenlőség iránti elkötelezettséget, és makacsul ragaszkodott "a régi fiúk klubjához", mivel csak férfi jelölteket javasolt.
HIRDETÉSBaselovic felhívja a figyelmet arra, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség nem a politikai korrektségről vagy a feministák megnyugtatásáról szól, hanem arról, hogy a legjobb döntéseket hozzák meg annak a 450 millió embernek, aki az Európai Uniót otthonának tekinti.
Nem állja meg a helyét az a kifogás, hogy „csak a legjobb embert választottuk a feladatra”, amikor a lakosság felét – a nőket – rendszeresen kizárják a vezetői pozíciókból – írja.
Jön a "grillezés"
Magyar jelöltként Orbán Viktor kormányfő Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztost nevezte meg. A Politico értesülései szerint Várhelyi a politikailag sokkal kisebb súlyú többnyelvűségi, oktatási és sportportfóliót kaphatja meg.
Minden jelöltnek át kell esnie az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai előtti meghallgatáson, mielőtt beiktatják őket a tisztségükbe.
HIRDETÉSAz angol szakzsargonban grillezésként (grilling) emlegetik ezt a folyamatot, ami jelzi, hogy a meghallgatások egyáltalán nem formálisak, a jelöltek alkalmasságát alaposan megvizsgálják.
A meghallgatások valószínűleg a jövő hónap közepén kezdődnek. Az EP plenáris ülésén a teljes Bizottságról szavaz majd október 24-én, így a testület felállását egyetlen jelölt „visszadobása” is hátráltathatja.
Öt évvel ezelőtt három jelöltet is elkaszáltak a képviselők, ami miatt az új bizottság egy hónapos késéssel, csak december 1-jén lépett hivatalba.