Megépülése óta (175 éve) először idén nyáron engedték be a turisták kisebb csoportjait a Buckingham-palota keleti szárnyába, ahol a híres balkon található. Helyszíni riport.
HIRDETÉSA Buckingham-palota júliustól októberig látogatható, amikor az uralkodó skóciai birtokán és más királyi rezidenciákon tölti az idejét, de olyan még nem volt, hogy beengedték volna a turistákat a privát „East Wing”-be is. Ez idén nyáron megváltozott, részben III. Károly modernizáló törekvései, részben amiatt, mert a palota 10 éves felújítása rengeteg pénzt (mintegy 370 millió fontot) felemésztett.
Csoportom az eddig is mindenki számára elérhető állami termek bejárata előtt találkozott, ahonnét három idegenvezető vitt minket az eddig privát szárnyba – úgy sejtem, a plusz kettő amiatt kellett, hogy figyeljenek rá, nehogy leverjünk vagy urambocsá' elemeljünk valamit.
Először végiglépdeltünk a négyszögletű, kavicsos udvaron, ahol magamban megállapítottam, hogy ez a terület sokkal grandiózusabb és nagyobb, mint amilyennek a filmekben mutatják, például A korona című sorozatban - az epizódokat természetesen nem is a helyszínen, hanem díszletek és más épületek "segítségével" forgatták le. Mielőtt áthaladtunk volna a boltíven, ahol a brit miniszterelnökök, külföldi királyok és elnökök állami autói szoktak átsuhanni az audienciák és bankettek előtt, az egyik vezetőnk közölte: ha kilépünk a boltív alól, integessünk nyugodtan a palota fő kapujánál és rácsánál sorakozó turistáknak, hadd találgassák, kik vagyunk.
Ezen jót derülve lépdeltünk a Mall felé, belépőnket pedig még hatásosabbá tette, hogy amint elhaladtunk az őrbódé mellett, az ott álló medvekucsmás katona összecsapta a bokáját. Valószínűleg ez a szokás, hiszen nem tudhatta, ki jön a háta mögül. A turisták természetesen erősen nyújtogatták a nyakukat, de senki nem volt olyan ízléstelen a csoportunkból, hogy integessen is nekik.
Sajnos vezetőnk közölte velünk a túra elején, hogy sehol sem lehet fotózni, pedig olyan perspektívából tudtam volna képet készíteni az udvaron, amit csak kevesen láthatnak - elképesztő érzés volt kinézni a világhírű kapu felé, mögötte a Viktória emlékművel.
Végigmentünk a csikorgó köveken, befordultunk balra, és betessékeltek bennünket egy szobába, amely korábban a királyi háztartás gazdasági ügyeit kézben tartó ember, vagyis az úgynevezett comptroller irodája volt. Itt Viktória királynő egyik híres portréja fogadott bennünket a kandalló fölött. Nagyon sok világhírű festmény, elképesztő kincsek lógnak a palota falain – a legnagyobb holland mesterek alkotásai és megszámolhatatlan Winterhalter-mű is a gyűjtemény részei.
Az eligazítás közben vezetőnk hirtelen rápirított az egyik vendégre, aki rágót akart a szájába venni, megkérte, hogy ne tegye. Amikor rákérdeztem, vajon azért nem engedik-e a látogatókat rágózni, mert tiszteletlennek hat a csámcsogás, elmondták, hogy nem ez az oka, hanem az, hogy ha a rágó kiesik valaki szájából vagy nem megfelelő helyre dobja ki az illető, akkor beleragadhat a felbecsülhetetlen értékű szőnyegekbe, kelmékbe vagy a bútorok felületére – ami teljesen elfogadható magyarázat, bár talán kedvesebben is kezelhette volna a helyzetet az idegenvezető. Azt vettem észre, hogy a palota személyzetének nagy része udvarias, de határozott, azonban volt néhány ember köztük, aki a legkisebb kihágás miatt is kifejezetten élesen szólt rá a vendégekre. Talán egy tréning ilyen szempontból nem ártana, főleg, hogy a belépőket igen borsosra szabják: az East Wingbe például 70 font a belépő.
Először egy olyan terembe vezettek be bennünket, amely még felújítás alatt volt, ezzel is szemléltetve, mekkora munkálatok zajlottak az utóbbi években a palotában: kicserélték az elektromos- és a vízvezetékhálózatot is - bőven ráfért a felújítás a palota több évtizedes és idejétmúlt huzalaira.
Ebben a teremben egy csodálatos kínai sárkány bújt elő a kandallóból, és azt is meg lehetett figyelni, hogy a fapadló minden egyes darabját megszámozták, és úgy fektették vissza, hogy pontosan minden az eredeti helyére kerüljön. Egy palota felújítása nyilvánvalóan műemlékvédelmi és restaurátori munka is egyben, nem csupán mechanikai vagy esztétikai felújítást jelent.
A kínai hangulat a többi teremben sem csillapodott és a sárkánymotívum is sokszor előbukkant újra - mint megtudtuk, IV. György (aki talán onnan lehet ismerős, hogy édesapja, III. György megőrült, ezért neki kellett helyette régensként uralkodnia a 19. század legelején, az úgynevezett régenskorban) rajongott a kínai műtárgyakért, és rengeteg ázsiai műalkotást gyűjtött össze, amelyeket a brightoni Királyi Pavilonba zsúfolt. Ezt aztán Viktória királynő 1850-ben eladta, hogy megépíthesse a Buckingham-palota keleti szárnyát - György király tárgyait pedig ide hozták át.
Az épületrészen végigkígyózik egy hosszú, folyosószerű terem, amely tele van zsúfolva felbecsülhetetlen értékű műkincsekkel, porcelánokkal, festményekkel, kisebb szobrokkal, kandallókkal és csillárokkal. Roskadásig vannak itt is az egzotikus hangulatú, kínai tárgyak.
A falakról V. György és Mária királyné több méter magas portréi tekintenek le a látogatókra. Amint azt vezetőnk elmondta, voltaképpen Mária királyné – II. Erzsébet nagymamája – volt a királyi kollekció első kurátora, hiszen neki jutott eszébe először, hogy a műtárgyakat számba kéne venni. Több mint 100 saját kezű bejegyzése olvasható ma is a katalógusokban. Mária szerette a festményeket, az ékszereket és mecénás is volt. A Nyugat-Európába menekült Romonovok tiarái közül többet is felvásárolt a 20. század elején.
A királynak és királynének kábeleken kellett átgázolnia, hogy kiállhassanak az erkélyre a koronázás után
Természetesen mindenki a híres erkélyre volt a leginkább kíváncsi, de felhívták rá a figyelmünket, hogy nem csak egy nagy erkély van a palotán, hanem számos kisebb is, ráadásul nem csak a homlokzaton, hanem a belső udvarra is nyílnak, ahol a kavicson kívül mást nem látni. Amint azt megtudtuk, ezek a balkonok azonban nagyon hasznosnak bizonyulnak a király éves hivatalos születésnapja, az úgynevezett Trooping the Colour katonai felvonulás alkalmával, amikor a királyi családnak azok a tagjai, akik nem állhatnak ki a híres nagy központi erkélyre, az eldugott, udvari balkonokról nézhetik a vadászgépek áthúzását a palota felett. III. Károly óhaja alapján ugyanis már csak a dolgozó családtagok, az úgynevezett karcsúsított monarchiát képviselő királyi személyek jelenhetnek meg az ismert balkonon.
Habár egy erkély kialakítása a homlokzaton Viktória királynő férje, Albert herceg ötlete volt, az odavezető terem ajtaja mellett nem az ő portréja, hanem fiáé, VII. Eduárdé lóg.
A szoba, amiről a híres balkon nyílik, szintén csordultig van kínai műkincsekkel, és egy némileg csicsás, lótusz formájú mennyezeti csillár koronázza meg az összképet.
HIRDETÉSAz erkélyt csak a csukott ajtószárnyakon keresztül engedték megnézni. Ez nem okozott csalódást, számítottam rá. Nyilvánvalóan furcsa lenne, ha a turistákat hagynák kiállni a balkonra szelfizni és bohóckodni, még a végén a palota előtt gyülekezők azt hinnék, hogy a királyi család tagjai álltak oda ki, és elkezdenének integetni - ez akár méltatlan jeleneteket is eredményezhetne. Így is át lehet érezni, kikukucskálva a hálós függönyök mögül, milyen lehet kiállni a balkonra, és ellátni a Mallon át egészen a Wellington-diadalívig a tömeg feje fölött.
Amint azt elárulták, a terem a koronázás idején még felújítás alatt állt, ezért III. Károlynak és Camilla királynénak kábeleken kellett átgázolnia, miközben koronáikat és palástjaikat viselték, hogy kiállhassanak az erkélyre.
A keleti szárny egyik fénypontja az úgynevezett sárga nappali szoba, amelyet fogadásokra és audienciákra használnak. Ez a terem is Mária királyné kézjegyét viseli magán, aki az egykor a falakat díszítő sárga damasztot lecseréltette egy 18. századi, kézzel festett kínai tapétára. Ezt is fel kellett újítani: restaurátorok távolították el darabról darabra, tisztították meg, majd illesztették újra a helyére sziszifuszi munka árán.
III. Károly szeretné, ha elmélyednénk a látottakban, és nem a telefonunkat nyomkodnánk
Furcsa volt úgy végigjárni egy műemlék épületet, hogy egyáltalán nem lehetett fotózni benne. Nem vagyok az a típus, aki mindent megörökít, nem szeretem, hogy bizonyos turisztikai látványosságokat elárasztanak az önjelölt insta-sztárok, és akár percekre is feltartják a többi látogatót, így nem lehet elmélyülni sem igazán, de azért az, hogy egyetlen nekem tetsző műtárgyat vagy fontos, kiemelkedő szépségű perspektívát sem lehetett megörökíteni, lehangoló volt számomra. Főleg mert annyira szerettem volna másoknak megmutatni, amit ott láttam.
HIRDETÉSMegkérdeztem az egyik idegenvezetőt, hogy miért hozták ezt a szabályt. Esetleg amiatt, mert nem akarják, hogy a fotók, videók kikerülve a közösségi médiába akaratlanul is térképet adjanak a palotához? Hiszen a Royal Collection Trust oldalán minden egyes műtárgy fotóval, leírással fel van tüntetve, ezenkívül a palota ismertebb részein naponta több száz ember megfordul, videók, fotók készülnek az állami ünnepségek, kitüntetések alkalmával is, tehát senki számára nem titok, milyen műkincsek és hol találhatóak az épületben.
Vezetőm azt válaszolta, hogy elvileg amiatt tiltják meg a fotózást, mert Károly király nem szeretné, ha a turisták kizárólag a telefonjuk kameráin keresztül látnák a palota szépségét, az uralkodó azt akarja, hogy jelen legyünk a pillanatban. Ez dicsérendő törekvés, és egybecseng azzal, amit királyi szakértők megosztanak az uralkodó személyiségéről, de a teljes tiltást mégis kissé túlzásnak érzem. Eleve nem a huszonéves insta/TikTok-generáció korosztály jelent meg a vezetett, privát túrán, hanem inkább középkorú vagy idős érdeklődők, akiknél nem alap, hogy minden apróság láttán előrántják a telefont, hanem figyelmesen hallgatnak és nézelődnek.
Úgy sejtem, azért döntöttek a teljes tiltás mellett, mert ha bizonyos helyeken vagy alkalmakkal engedik a fotózást, akkor már nem lehetne gátat szabni neki, így a legegyszerűbb, hogy a telefonoknak a táskákban kell maradniuk – az egyik teremben például a teremőr igen élesen rászólt egy turistára, hogy tegye el a telefonját, amikor megnézett rajta valamit. Ezt már végképp túlzásnak éreztem, hiszen várhat valaki fontos hívást vagy emailt – még akkor is, ha nem királyi személy. Mindenesetre sajnálatos a teljes tiltás, hiszen így kevésbé emlékezetes egy ilyen túra.
Banánszüret a Buckingham-palota kertjében
A palotát hatalmas, 39 hektáros kert veszi körül, ez London legnagyobb magánparkja – egy része mindenki számára látogatható, a másik részén azonban csak azok járhatnak, akik bejelentkeznek egy privát vezetett túrára.
HIRDETÉSAz oázisként funkcionáló park London közepén otthont ad 325 féle ültetett növénynek, 30 madárfajnak és több mint 1000 fának.
A kert az összes látogató számára nyitott része a palota nyugati szárnya mögött terül el: egy nagy, nyírt füves terület, ami onnan lehet ismerős, hogy itt szokták tartani az ikonikus kertipartikat tavasszal és nyáron, amelyekre többnyire olyan személyeket hívnak, akik jótékonysági munkájuk révén kiemelkedőt tettek a saját közösségük érdekében. Ilyenkor a király és királyné a tömegbe vegyül, beszélgetnek néhány szerencsés kiválasztottal, akiket a palota megvendégel teára és apró falatokra.
Amikor arra jár, az amerikai elnök helikoptere is itt szokott leszállni – úgy tudni, II. Erzsébet morgott is amiatt, hogy Donald Trump úgymond tönkreteszi a gyepet.
A palotakert elzárt része a nyugati szárny csücskében van, és a vezetett túra egy rövid ideig a privát apartmanok ablakai alatt haladt – itt felhívták a figyelmünket néhány kaspóra, amelyeket a király apartmanja előtti teraszra helyeztek ki. Élénk narancssárga és piros színű virágok nyíltak bennük. A kertész elmondta, hogy maga az uralkodó válogatta ki a virágokat, mert ezzel a buddhista szerzetesek ruhájának színeit szerette volna felidézni. (III. Károly ismert arról, hogy nagyon érdeklik őt a különböző vallások.) Itt egyáltalán nem lehetett fotózni természetesen, de ez a kitétel abszolút elfogadhatónak tűnt biztonsági okokból.
HIRDETÉS
A kerten minden uralkodó nyomott hagyott a maga módján: amiatt telepítettek például olyan szelídgesztenyefákat az egyik utacska mentére, amelyeknek a termése nem tüskés, hogy a királynő corgijainak tappancsait ezzel is védjék. Emlékezetes, hogy II. Erzsébetnek több corgi típusú kutyája volt, a két utolsót fia, András herceg volt felesége, Sarah Ferguson vette magához.
Megmutatták nekünk azt a két platánfát is, amelyeket Viktória királynő idejében ültettek, egyet az uralkodó, egyet Albert herceg tiszteletére. A két fa ágai az idők folyamán egymás felé nőttek, és romantikusan összefonódtak. Viktória királynő férjét mindössze 42 éves korában vesztette el, és élete végéig gyászolta őt mély depresszióba süllyedve. (Egyébként ő volt az az uralkodó, aki először állandó rezidenciájává tette a Buckingham-palotát.)
A rózsakertben felhívták a figyelmünket azokra a rózsabokrokra, amelyekről Károly király édesanyja temetésére vágatott virágokat: az egyiknek a neve Lovely Lady.
A palota kertje kissé elvadultnak tűnik, mivel angolkertként kezelik, amire a tervezett szabálytalanság a jellemző. Habár kissé dzsungelszerű, mégis látszódik rajta, hogy gondosan vágott, öntözött és tisztított parkról van szó.
HIRDETÉSAz útról nem engedtek minket letérni természetesen, így a kerti tavat és a teniszpályát csak messziről láthattuk. Vezetőnk elmesélte, hogy ezen a pályán kizárólag teljesen fehér öltözetben szabad játszani, hasonlóan Wimbledonhoz. A családtagok időről-időre használják a pályát, itt játszott meccset például II. Erzsébet édesapja és a híres Fred Perry is 1930-ban.
Mivel a palota kertje gyakorlatilag London közepén terül el, elkerülhetetlen, hogy időről-időre luxushotelek épüljenek falai mellé, emiatt azonban a kertészeknek újabb fákat kell telepíteniük, hogy ezzel akadályozzák a belátást, hiszen a király is gyakran sétál itt. A 60-as években egyszer már ehhez a módszerhez kellett folyamodniuk, de nemrégiben újabb luxushotel nyitott a közelben. Mint azt vezetőnk megjegyezte, ha a vendégek arra számítottak, hogy csupán szép kilátásban lesz részük, csalódniuk kellett: a szállodát ugyanis sikerült éppen egy olyan sarokba felhúzni, ami a palota komposztáló állomásához van a legközelebb, így ha a luxuszálló vendégei kiülnek az erkélyükre, nem a legkellemesebb szagokban van részük.
Az épületek közelsége még egy, korábban nem tapasztalt hatást hozott magával: mivel Londont is utolérte a klímaváltozás, egyre több helyen szerelnek fel légkondicionáló berendezést, amelyeknek a külső egységei a palota kertjébe fújják a meleget. A vezető kertész szerint emiatt sajátos mikroklíma alakult ki a parkban, amelynek meg is lett az eredménye: idén először már banánt is lehetett szüretelni a Buckingham-palota kertjében. Igaz, hogy csak egyetlen kicsi darabot...