Hosszú évek politikai és kultúrharcos vitái után döntött a bíróság: ítéletük szerint az eddig kivételezettnek számító ultraortodox szemináriumi hallgatókat is be kell hívni az izraeli hadseregbe. A döntés akár új választásokhoz is vezethet.
Mérföldkőnek számít Izraelben a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely szerint azonnali hatállyal az ultraortodox (haredi) szemináriumokban tanuló fiatalokat is be kell hívni a katonaságba, különben be kell fagyasztani minden olyan intézmény pénzeszközét, amelyek nem teljesítik az előírásokat.
Netanjahu koalíciójának két ultraortodox párt is tagja, amelyek kulcsfontosságúnak tartják a haredi fiatalok sorkötelezettség alóli mentességét. Céljuk az volt, hogy választóikat a vallási szemináriumokban (jesivákban) tartsák, és az érintett fiatalokat távol tartsák a hadsereg "olvasztótégelyétől", amely próbára teheti konzervatív szokásaikat - írja a Reuters.
A legtöbb izraelit törvény kötelezi a katonai szolgálatra, míg az ultraortodox zsidó szemináriumi hallgatók évtizedek óta nagyrészt mentesülnek ez alól.
A sorkötelezettség alóli felmentés különösen feszült kérdéssé vált Izraelben a Hamász októberi támadása, illetve az arra válaszul indított gázai háború miatt. Az ország fegyveres erői - amelyek főként tizenéves sorkatonákból és tartalékosként mozgósított idősebb civilekből állnak - ugyanis túlterheltek a gázai, és esetleg Libanonra is kiterjedő hadműveletek miatt.
"Egy nehéz háború csúcspontján az egyenlőtlenségek terhei minden eddiginél súlyosabbak" - áll a kilenc tagú bíróság egyhangú ítéletében. A döntés érdekessége, hogy a három legkonzervatívabb bíró bizonyult a kormány legkeményebb bírálójának - idézi fel a The Jerusalem Post, amely szerint néha érezni lehetett: a bírákat zavarja, hogy az eddig 1500 izraeli életét követelő háború közepén a haredik "elnyomásnak" érzik, ha tőlük is elvárják a katonai szolgálatot.
A nagy horderejű ítélet új választásokhoz, illetve a politikai helyzet megváltozásához vezethet - írja a lap. Míg a kormány és a Knesszet (a parlament) évek óta lassan dolgozott a kérdés megoldásán, remélve, hogy elodázhatják a válságot, most hirtelen megnőtt a nyomás a kormányon és az ultraortodox képviselőkön, hogy megoldást találjanak a problémára.
Az ultraortodox Egységes Tóra Judaizmus párt élesen bírálta a döntést, szerintük az "várható és nagyon szerencsétlen" volt. "Izrael Államot azért hozták létre, hogy otthont adjon a zsidó népnek, amelynek a Tóra a létezés alapköve" - írta Yitzhak Goldknopf, a párt vezetője, lakásügyi miniszter.
A bal- és a jobboldali ellenzéki politikusok viszont egyaránt üdvözölték a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely megszüntette az ultraortodox jesiva-hallgatók több évtizedes felmentését a katonai szolgálat alól.
Izrael vezető ellenzéki politikusa, a Netanjahu biztonsági kabinetjéből nemrég kiszállt Beni Gantz az ítéletre reagálva közölte: a katonai szolgálat "biztonsági szükséglet és egyben erkölcsi kötelesség is, nem a Tóra világa helyett, hanem azért, hogy továbbra is létezni tudjunk ebben az országban, amely mindannyiunké."