A várható jogvita alapja a rendkívül csekély szavazatkülönbség és az érvénytelen voksok kimagasló száma közti aránytalanság.
Egy újbóli szavazás esélyét megjósolni vagy latolgatni nem érdemes, de kizárni sem lehet, mert lehet rá törvényi lehetőség
HIRDETÉSMint arról beszámoltunk, rendkívül kicsi a két jelölt közti szavazatkülönbség Karácsony Gergely javára, miközben a számlálás 24 589 érvénytelen szavazatot talált. Vitézy Dávid ellenjelölt vasárnap éjszaka már be is jelentette azt az igényét, hogy indítványozni fogja a szavazatok újraszámlálását.
A Nemzeti Választási Iroda 324 szavazatos többséget regisztrált Karácsony Gergely javára.
Maga a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy "még mindig van néhány százaléknyi bizonytalanság, de azért úgy tűnik, hogy - még, ha szoros is az eredmény - Budapest köztársaság marad és nem lesz részvénytársaság."
Hangsúlyozzuk, hogy csak egy feltételezett lehetőségről beszélünk, mert a Kúria korábbi állásfoglalása szerint önmagában a csekély különbség nem indokolja a szavazatok újraszámlálását, hanem további konkrét kifogás is szükséges a végső határozattal szemben.
Ez azt jelenti, hogy az eredményt megtámadó félnek az eredmény végső értékelését befolyásoló adatokat vagy tényeket kell bemutatnia.
A kifogásokról általában a választási bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, de a vita eljuthat a bírósági szintre is.
Ismétlési indok lehet a választás rendjének megsértése is, ha a bíróság úgy találja, hogy az incidens (jogsértés, szabálytalanság, stb.) befolyásolhatta a végeredményt.
A megismételt budapesti szavazás nem lenne kivételes eset
A 2019-es önkormányzati választások alkalmával több helyen is elrendelték a szavazás megismétlését, például Komlón, Jászberényben, Szekszárdon, és még kilenc további kisebb településen, és több helyen változott is az eredmény az első választáshoz képest. Egyes ismétléseket a bíróság rendelt el.
A magyar választójogi törvény szerint ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az új szavazást az eredeti szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki. Ez azt jelenti, hogy rendkívül szűk időablak áll nyitva egy ilyen igény érvényesítése előtt.
Az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.
Az ismétlés kiterjedhet a település egészére, vagy egyes szavazókörökre. Ha ez bekövetkezne, akkor megismételt budapesti szavazás érintheti a főváros összes választásra jogosult lakosát, de leszűkülhet egyes szavazókörökre vagy körzetekre is.
A megismételtetett szavazáson újra leadhatják a voksukat azok, akik:
a) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,
b) a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert nem rendelkeztek választójoggal, de
ba) legkésőbb az ismételt szavazás napján nagykorúvá válnak vagy
bb) a névjegyzék lezárásáig egyébként választójogot szereznek.
Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert
a) nem rendelkeztek lakcímmel a szavazókörben vagy
HIRDETÉSb) más szavazókör névjegyzékében szerepeltek (azaz át-vagy visszajelentkezés nem lehetséges).
A törvény rendelkezik a megismételt szavazás szavazatszámláló bizottságának tagjairól, valamint az állampolgároknak nyújtott információs kötelezettségekről is.