Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah jóváhagyta Mohamad Mokbar első alelnök ideiglenes elnöki kinevezését, és ötnapos országos gyászt rendelt el a helikopterszerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi államfő halála miatt.
Az iráni állami televízió hétfőn bejelentette, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hosszein Amirabdollahian külügyminiszter meghalt, miután órákig tartó keresést követően bizonyossá vált, hogy helikopterbalesetet szenvedtek.
HIRDETÉSA baleset az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartományban, a ködös Dizmar erdőben történt, körülményei egyelőre tisztázatlanok. Az elnök és a külügyminiszter az iráni-azerbajdzsáni határra tett útja után tért vissza Iránba, miután Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel közösen felavatott egy gátat.
Miért tartott ilyen sokáig a keresés és a mentés?
Annak ellenére, hogy a keresési erőfeszítések vasárnap kezdődtek, halálukat csak hétfőn jelentették be az iráni állami televízióban. Az iráni Vörös Félhold Társaság elnöke, Pir-Hoszein Koulivand az IRNA hírügynökségnek elmondta, hogy a 40 földi csapatot a "kihívást jelentő időjárási körülmények", köztük a hegyvidéki terep és a sűrű köd akadályozták.
Koulivand hozzátette, hogy a drónos keresés a rossz időjárás miatt lehetetlen volt.
Ki fogja átvenni az irányítást?
Az iráni alkotmány értelmében, ha az elnök meghal, az ország első alelnöke - itt Mohammad Mokhber - veszi át az ideiglenes elnöki tisztséget. Az új elnökválasztást 50 napon belül tartják meg.
A 68 éves Mokhber az Iszlám Forradalmi Gárda egykori tisztje, és Raiszihoz hasonlóan Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőhöz közel állónak számít.
Az iráni elnök az ország végrehajtó hatalmának vezetője, és négyévente választják meg. Ez a pozíció irányítja a kormányt, és jelentős hatalomra tehet szert.
Ali Bagheri Kani a balesetben elhunyt Hoszein Amir-Abdollahian külügyminisztert váltja az iráni állami média szerint.
Hogyan reagálnak az irániak?
Raiszi és külügyminisztere halála gyászt és ünneplést egyaránt kiváltott az irániakból világszerte.
Hamenei ötnapos gyászt hirdetett az országban, és az iráni állami média képeket mutatott az iráni közvéleményről, amint gyászol és imádkozik Raisziért.
Más országok iráni médiája, valamint számos iráni aktivista más képet festett, és többen a közösségi médiában örömüket fejezték ki az elnök halálát okozó baleset miatt.
Masih Alinejad iráni nőjogi aktivista az X-en azt írta: "Ne fejezzétek ki részvéteteket Ebrahim Raiszi több ezer áldozatának. Ehelyett fejezzék ki támogatásukat Irán népe iránt." Alinejad egy másik helyen a napot "Helikopter világnapjának" is nevezte!".
Mi lesz ennek a hatása?
Raisit széles körben Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető utódjának tekintették. Halála kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki fogja most az idősödő Hamenei helyét betölteni.
Eddig a politikai establishment forrásai szerint Raiszi és Hamenei fia, Mojtaba Hamenei a legfőbb esélyesek az iráni legfelsőbb vezetői posztra. Raiszi halálával Mojtaba számára szabaddá válik az út a politikai uralom felé. Az ő kinevezése azonban az iráni politikai intézményrendszer számára nyitottá tenné az 1979-es iszlám forradalom vezetőinek nepotizmus vádját, akik ellenzik az általuk megdöntött monarchiára emlékeztető politikai rendszert.
Raiszi halála politikailag feszült helyzetben történik, mivel Irán több geopolitikai válság középpontjában áll, beleértve vitatott atomprogramját és az Izrael és a Hamász közötti háborúban való részvételét. A vezetőváltás potenciálisan változásokat hozhat abban, ahogyan az elnök a Nyugattal és a regionális hatalmakkal való interakciókat kezeli.
Iránon belül az elnök halála újabb tiltakozási hullámot indíthat el, és súlyosbíthatja a meglévő társadalmi feszültségeket. Ez egyben hatalmi vákuumot is jelent, amelyet a Forradalmi Gárda, az iráni fegyveres erők egyik erős ága megpróbálhat kihasználni.
Izrael is érintett volt?
Egyelőre csak spekuláció az a feltételezés, hogy Izraelnek közvetlen köze volt a rejtélyes helikopterbalesethez, amelyben Raiszi és Amirabdollahian is életét vesztette. Izraeli tisztviselők még nem nyilatkoztak az incidensről.
Az elmélet azonban az irániak körében teret nyert, tekintettel a két ország közötti ellenségeskedésre. Izraelről úgy vélik, hogy a múltban különböző támadásokat hajtott végre magas rangú iráni katonai tisztviselők ellen.
Szakértők szerint nem valószínű, hogy Izrael megtámadna egy hivatalban lévő elnököt, mivel ez közvetlen háborús cselekménynek minősülne, és heves válaszlépéseket vonna maga után Irán részéről. Továbbá Izrael célpontjai általában katonai és nukleáris célpontok, nem pedig politikai merényletek.
HIRDETÉSMindazonáltal az ütközés időzítése magában hordozza a meglévő regionális feszültségek súlyosbodásának lehetőségét.