Charles Michel szerint a nemzetközi közösség is felelős, mert némán figyelte a második világháború utáni időszak legsúlyosabb népirtását.
HIRDETÉSHarminc éve kezdődött a ruandai népirtás, az emberiség második világháború utáni történelmének legsúlyosabb genocídiuma. A fővárosban, Kigaliban az Európai Tanács elnöke, Charles Michel arról beszélt, hogy az akkoriban némán figyelő nemzetközi közösség is felelős a tragédiáért.
„Az emlékezés kötelessége az elsőszámú követelmény. A lényeg, hogy ne felejtsük el a történteket, tanuljunk a hibáinkból és próbáljunk meg egy felvilágosultabb világot teremteni" – mondta Michel.
A ruandai hatóságok régóta vetik a nemzetközi közösség szemére, hogy figyelmen kívül hagyta a közelgő mészárlásra utaló figyelmeztető jeleket, néhány nyugati ország vezetője pedig azóta sajnálatát fejezte ki emiatt. Köztük van Emmanuel Macron francia elnök is, aki csütörtökön azt mondta, Franciaország „nyugati és afrikai szövetségeseivel megállíthatta volna" a népirtást, de „nem volt meg hozzá az akarata".
Máig meghatározza Ruanda mindennapjait a népirtás emléke
A népirtás csaknem száz napja alatt 800 ezer, leginkább a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozó embert gyilkoltak meg hutu szélsőségesek. A vérontás azt követően kezdődött, hogy az ország akkori elnökét, a hutu Juvénal Habyarimanát szállító repülőgépet Kigali közelében lelőtték.
A merénylet körülményei máig tisztázatlanok, sokan azt feltételezik, hogy szélsőséges hutuk végeztek a békülésre hajló elnökkel, akinek halálát ürügyként használták a jól előkészített leszámolásra a tuszikkal.
A 14 milliós Ruandában azóta is a hutuk vannak többségben, míg a tuszik csupán a lakosság 14 százalékát teszik ki. Az elnöki hivatalt 2000 óta betöltő Kagame tuszi többségű kormányzata azóta – a ruandai identitás erősítése érdekében – törvényen kívül helyezett minden, etnikai származás mentén alapított csoportot és új személyigazolványt vezetett be, melyen nem tüntethető fel az illető etnikuma.
Emellett szigorúan büntetik mindazokat, akik tagadják a népirtást, egyes megfigyelők azonban azt vetették a kormányzat szemére, hogy e jogszabállyal egyúttal a kormányt bíráló hangokat is igyekszik elhallgattatni. Az ENSZ és emberi jogi szervezet mindeközben az elkövetők mihamarabbi felelősségre vonását sürgetik.