Eddig legalább öt halálos sérültje és több sebesültje van annak a légiakciónak, melynek során az Egyesült Államok jelentős mennyiségű segélyt dobott le ejtőernyőkkel a gázai övezetben.
HIRDETÉSEddig körülbelül 40 ezer élelmiszeradag légiszállítmányt dobott le az US Air Force Gáza déli körzetében, de a jó szándék sajnos technikai hibákkal is párosult. A szórások környékén mindig tömegek gyűlnek össze, és mint látható, a rakományok szinte zúdulnak az égből, és érkezési pontjaik kiszámíthatatlanok.
Mint az X-en közölt riasztó felvételeken jól kivehető, hogy több rakomány ejtőernyője nem nyílt ki, és egyes szállítmányok gravitációs sebességgel csapódtak a felszínre.
Az eddig közölt adatok szerint öt ember lelte halálát a balesetekben, köztük két gyermek, és sebesülések is történhettek. (Az még vizsgálatra vár, hogy az adott szállítmányokat az amerikai vagy a francia légierő dobta-e le, de a legtöbb beszámoló az amerikaiakat említi.)
Többen bírálták ezt a módszert
A legkeményebb kritikák szerint a művelet az erős politikai nyomás alatt álló Biden elnök pánikreakciója volt, hogy gyorsan tegyen valamit a gázai civil menekültek megsegítésére, mivel a földi szállítás akadozik. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a politikai jószándék mellett is ez a módszer nem lehet alkalmas mintegy másfélmillió éhező folyamatos ellátására.
Mi van a csomagokban?
A küldemények C-130 óriás szállítógépekről érkeznek, melyeket Törökországban töltenek fel az amerikai katonai kontingens készleteiből (MRE). A ledobott csomagokról azt lehet tudni, hogy disznóhústól mentesek, és egy doboz egy főétkezést és süteményt tartalmaz, 1250 kalóriaértékben, valamint fűszert és vécépapírt.
A The Washington Post a múlt héten azt írta, hogy az akció annyira költséges, hogy abból lehetne hatékonyabb módszereket is finanszírozni. Erre vonatkozó átfogó tervet viszont nem mutatott be senki. Ha Gáza összes menekültjét így kellene ellátni, ahhoz az amerikai légierő valamennyi szállítógépe sem lenne elég, naponta.
Többek szerint a légiszállítmányok, bármilyen sűrűek is lennének, randomszerűen érkeznek a földre, mert a lakosság nem kap előzetes tájékoztatást, és az ejtőernyők fogadását nem szervezi meg senki. Elosztásuk ezért eleve nem lehet arányos és igazságos.
Mint megírtuk, a segélyszervezetek azt jelentették,hogy szinte lehetetlenné vált a szállítmányok közúti eljuttatása Gázában, az izraeli hadsereggel való koordinációs nehézségek, a folyamatos harcok és a közrend összeomlása miatt.
Az X-en sokan szóvá tették, hogy több szállítmányt a Hamász kaparintott meg, és a landolásokat erőszakos cselekmények is kísérték.
Az amerikai vezetés is felismerhette a légihíd nem kellő hatását, és tegnapi uniós beszédében Joe Biden amerikai elnök be is jelentette egy úszó kikötő (pontonhíd) felállítását a gázai parszakaszon, hogy a küldemények nagyobb számban és ellenőrizhetőbben jussanak el a rászorulókhoz. (Megjegyzendő, hogy a tengeri rakományok szállítása és elosztása még teljesen tisztázatlan.)
A tengeri módszer valóban hatásosabb lehet a légihídnál, de kiépítése hetekbe telhet, és azt sem lehet még kiszámítani, hogy Ciprusról mikor indulhatnak el a szállítmányok.
Az már teljesen biztosnak látszik, hogy a legfőbb muszlim ünnepig, a Ramadán beálltáig a válsághelyzet nem oldható meg.
Ezt a történetet folytatjuk, amint több adathoz jutunk az eseményekről.