NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ciprus a britek „elsüllyeszthetetlen anyahajója", de ez sok helyinek nem tetszik

A brit légierő repülőgépei Ciprus felett
A brit légierő repülőgépei Ciprus felett Szerzői jogok Pavlos Vrionides/AP
Írta: Joshua AskewMagyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A jemeni húszik elleni légicsapásokban, sőt, egyes értesülések szerint Izrael nyugati támogatásában is kulcsszerepe van a Cipruson található brit bázisoknak. A külföldi katonai jelenlét ellen aktivistacsoportok tiltakoznak a szigeten.

HIRDETÉS

„Nem akarjuk, hogy a szigetünk részese legyen ezeknek a háborúknak, mert nem a demokráciáért, a békéért vagy az igazságért harcolnak" – mondta Athina Kariati, az Együtt Palesztináért Cipruson nevű szervezet tagja az Euronewsnak.

A ciprusi aktivista az egyik olyan helyi mozgalom tagja, amelyik aktívan tiltakozik a Földközi-tengeri szigeten található brit támaszpontok ellen. Ezek a bázisok fontos szerepet játszanak a jelenleg is zajló közel-keleti konfliktusokban.

„A nyugati hatalmak Ciprust elsüllyeszthetetlen hadihajóként használják. Ez így nem mehet tovább" – mondta Kariati.

Brit katonák és harci gépek Cipruson

Számos hírforrás, köztük a DeclassifiedUK és a Hárec is azt állítja, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok erői fegyverekkel és hírszerzési információkkal támogatják Izrael gázai offenzíváját a dél-ciprusi Akrotíriből és Dekéliából. Az Egyesült Királyság kormánya ezt többször is tagadta, mondván, hogy a Királyi Légierő (RAF) egyetlen Izraelbe tartó repülőgépe sem szállított emberi élet kioltására alkalmas eszközöket.

Az viszont gyakorlatilag biztos, hogy a RAF Akrotíriben található, Tel-Avivtól mindössze 40 percnyi repülőútra lévő bázisát használták a jemeni húszik elleni légicsapások idején. Ez szintén felháborította a ciprusiak egy részét, és a Limasszoltól délre található, hatalmas területű támaszpont környékén tüntetéseket is tartottak.

Ciprus 1960-ban nyerte el a függetlenségét az Egyesült Királyságtól, de a britek több katonai bázist is megtartottak az országban. Jelenleg Ciprus területének nagyjából 3 százalékát ellenőrzi az Egyesült Királyság. A támaszpontok ügye az elmúlt évtizedekben nem nagyon volt napirenden, de a közel-keleti események most ismét rájuk irányították a figyelmet.

Attól tartanak, hogy Ciprus is belesodródik a közel-keleti konfliktusokba

A helyiek beszámolója szerint az Akritíriból felszálló repülőgépek száma jelentősen megnőtt a Hamász október 7-i terrortámadása után. Ez olaj volt a tűzre a sok más nyugati országhoz hasonlóan Cipruson is jelen lévő palesztinbarát, Izrael-ellenes csoportoknak. Kariati szerint ők már csak azért is együtt éreznek a gázaiakkal, mert Ciprus is sokáig élt külföldi uralom alatt.

„Tudjuk, mit jelent az invázió. Az emlék nagyon friss. Az apartheid-rendszer és a gázai népirtás nagyon hasonló ahhoz, amit mi tapasztaltunk. Nem akarjuk, hogy ez bárki mással megtörténjen" – fogalmazott meg kemény vádakat az aktivista.

Kariati elsősorban arra utalt, hogy Törökország 1974-ben megszállta Észak-Ciprust, az inváziót követően pedig az ország két részre szakadt. A konfliktust halálesetek, erőszakos kitelepítések és más jogsértések kísérték.

Katonai temető Nicosiában
Katonai temető NicosiábanPetros Karadjias/AP

A ciprusi aktivisták szerint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok fellépése azzal a kockázattal jár, hogy maga Ciprus is célponttá válik. Úgy vélik, hogy a Jemenben végrehajtott csapások magukban hordozzák a regionális eszkaláció veszélyét.

„Az emberek félnek a megtorlástól. Ez az egyik ok, amiért sokan csatlakoznak a támaszpontok elleni küzdelemhez. Mondhatjuk, hogy Ciprus biztonságban van? Nem vagyok benne biztos" - folytatta Kariati.

Az EU legkeletibb államát egyelőre nem érték el a közel-keleti konfliktusok, leszámítva egy kivételt: 2019-ben az északi részen becsapódott egy eltévedt szír légvédelmi rakéta. 

A tiltakozásokra reagálva a brit védelmi minisztérium szóvivője a következőket mondta az Euronewsnak: „A ciprusi brit erők létfontosságú szerepet játszanak a humanitárius és katasztrófaelhárítási műveletek támogatásában, például a humanitárius tengeri útvonalak biztosításában. Az Izraelnek nyújtott egyetlen hírszerzési támogatást a RAF fegyvertelen repülőgépei végezték, de ez a túszok felkutatása érdekében történt."

A nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy a bázisok jelentős mértékben hozzájárulnak Európa és a tágabb régió biztonságához és stabilitásához, és kiemelik, hogy a Ciprusi Köztársaság megbízható és értékes partner, a támaszpontok pedig segítik az Egyesült Királyság és Ciprus közös erőfeszítéseit számos közös kihívást illetően, beleértve ebbe a ciprusi polgári evakuálási műveletekben való részvételt.

A gyarmatosítás szele

Hiába azonban a humanitárius funkció, Kariati azt állította, hogy a brit bázisokat sokan egyfajta gyarmatosító törekvésnek tekintik a szigeten. „Vannak olyan területek, melyek felett a ciprusian nem rendelkeznek. Tudunk-e úgy cselekedni, ahogyan akarunk, amikor a földünk egy részét egy imperialista erő megszállja és ellenőrzi? " – tette fel a kérdést.

A ciprusi tisztviselők többször elmondták, hogy nem vesznek részt semmilyen katonai műveletben, az Egyesült Királyság pedig a szerződések értelmében nem köteles tájékoztatni őket a saját létesítményeiben folyó tevékenységről. A The Guardian mégis arról számolt be, hogy az amerikai nagykövet és a brit főbiztos a januári első légicsapások előtt tájékoztatta a ciprusi elnököt a közelgő jemeni katonai akcióról.

Az Akrotíriben található brit bázis
Az Akrotíriben található brit bázisPavlos Vrionides/AP

A Kariatihoz hasonló aktivisták azt állítják, hogy a Ciprusi Köztársaság kormánya bűnrészes a gázai háborúban, mivel lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság és az USA segítse Izraelt.

„Arra hivatkoznak, hogy jogi okokból nincs joguk bármit is tenni. De ha akarnának, akkor politikai nyilatkozatot tehetnének arról, hogy ellenzik a háborút" – mondta.

HIRDETÉS

A ciprusi kormány nem válaszolt az Euronews megkeresésére.

Ciprus nem csak az elhelyezkedése miatt fontos

Az Egyesült Királyság nem az egyetlen ország, amely ciprusi földön tevékenykedik. A francia repülőgépek a sziget délkeleti sarkában lévő katonai légibázist használják, a DeclassifiedUK értesülései szerint az amerikai hadsereg pedig növelte jelenlétét Cipruson, bár ezt hivatalos forrásból nem erősítették meg.

A sziget stratégiailag rendkívül fontos helyen, a Közel-Kelet kapujában fekszik, ami magyarázza a külföldi katonai jelenlétet.  Kariati azonban azt állítja, hogy a nyugati országok nemcsak ezért, hanem a nemrég felfedezett gázkészletek miatt is érdeklődnek Ciprus iránt.

Egy amerikai cég 2011-ben kezdett kutatófúrásokba a térségben, annak ellenére, hogy Törökország figyelmeztette, hogy ez a lépés felboríthatja a sziget békéjét. Ciprus aztán 2017-ben jelentette be, hogy engedélyt adott a kútfúrásra az amerikai Exxon Mobilnak, az olasz ENI-nek és a francia Totalnak.

Ezzel párhuzamosan Izrael és Ciprus 2011-ben tisztázta a két ország jogait a közöttünk fekvő, tenger alatti olaj- és gázlelőhelyeket illetően. Izrael, Ciprus, az Egyesült Államok és Görögország ezután 2019-ben megállapodott abban, hogy fokozzák az együttműködést az energiaszektorban, valamint a kiberbiztonság és az infrastruktúra védelme terén.

HIRDETÉS

Kariati azt állítja, hogy ezek a fejlemények hozzájárultak ahhoz, hogy Ciprus egyre inkább Izraelt támogatja, noha a nyolcvanas-kilencvenes években az ország vezetése még inkább palesztinpártinak számított. „A katonai jelenlét Cipruson és környékén folyamatosan erősödik. Ettől semmiképpen sem érezzük magunkat biztonságban" – mondta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ciprus volt az orosz oligarchák pénzmosodája

Bevándorlók üzleteit rongálták meg Cipruson

Csökkent számos termék ára az áfa eltörlésével Cipruson