A nagyobb ellenzéki pártok bojkottálják a szavazást mondván, hogy egyrészt nincs demokrácia, másrészt Alijev csak ki akarja használni, hogy sokan istenítik a hegyi-karabahi győzelem után.
HIRDETÉSHegyi-Karabah visszafoglalása után nem kérdés, hogy a 20 éve hivatalban lévő, az orosz elnökön kívül a magyar miniszterelnökkel is jó - ahogy ő fogalmaz, közeli - barátságot ápoló Ilham Alijev a helyén marad-e. Az évtizedek óta vitatott hovatartozású szakadár régiót többségében örmények lakták, úgyhogy a 2020-as véres fegyveres konfliktust követő tavaly szeptemberi - mindössze egy napig tartó - harcok után tízezrek menekültek Örményországba.
Egy bakui asszony azt magyarázta egy riporternek, hogy azért megy el választani, és azért szavaz Alijevre, mert alig több mint egy hónap alatt visszaszerezte a földjeiket, amelyek hosszú évekig megszállás alatt voltak. "Sok mindent elért, többek között a fiatalok érdekében is" - tette hozzá. Egy fiatalember azt mondta, Alijev jó feltételeket teremtett a diákok, az idősek, igazából mindannyiuk számára, az ország virágzik. Ráadásul Karabah felszabadításával valóra vált egy 30 éves álmuk. Mindezért az elnökükre fognak szavazni.
Azok voksolnak majd, akik Alijevet akarják
Az ellenzék jó része szerint nincsenek meg a feltételei annak, hogy demokratikus választásokat lehessen tartani Azerbajdzsánban. A Musavat elnöke arra emlékeztetett, hogy sok újságírót és aktivistát bebörtönöztek, több mint kétszáz politikai fogoly van rács mögött. Szerintük a választási törvénnyel is súlyos gondok vannak. Úgy látják, hogy a választási bizottságok a helyi hatóságok befolyása alatt állnak.
Azok a pártok, amelyek bojkottra szólítottak fel, azzal vádolják az elnököt, hogy azért írta ki mandátuma lejárta előtt 14 hónappal az elnökválasztást, hogy meglovagolja a karabahi győzelmet, egyúttal lehetetlenné tegye, hogy az ellenzék érdemben felkészüljön a választási kampányra.
Ki az az Ilham Alijev?
Alijev 2003 óta Azerbajdzsán elnöke, apját követte ezen a poszton két hónappal annak halála előtt. Haydar Alijev 1969-től 1982-ig állt az azerbajdzsáni szovjet tagköztársaság élén, majd a Szovjetunió felbomlása után elnökként a helyén maradt. Az azeri alkotmány 2009 óta nem korlátozza az elnöki mandátumok számát, úgyhogy fia, Ilham Alijev is államfő maradhat akár haláláig.