Fogolycserében állapodott meg Örményország és Azerbajdzsán, valamint közös nyilatkozatot adtak ki a térségben régóta várt béke érdekében, amely alapján megerősítik szándékukat a kapcsolatok normalizálására és a békeszerződés megkötésére.
HIRDETÉS"Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének hivatala és az Örmény Köztársaság miniszterelnökének hivatala között zajlott tárgyalások eredményeképpen a két ország közötti kölcsönös bizalom növelését szolgáló fokozatos lépésekről született megállapodás. Humanitárius elvek által vezéreltetve és a jószándék jeleként az Azerbajdzsáni Köztársaság szabadon enged 32 örmény katonát. Az Örmény Köztársaság a maga részéről humanitárius elvek által vezéreltetve és a jószándék gesztusaként szabadon enged két azeri katonát" - olvasható az AzerTadzs állami hírügynökség által közzétett nyilatkozatban.
Örményország ezenfelül Azerbajdzsán javára visszavonta jelentkezését arra, hogy az ENSZ jövő évi klímaváltozási csúcstalálkozójának (COP29) házigazdája lehessen.
"A két ország megerősíti a kölcsönös viszony normalizálása és békeszerződés elérése iránti szándékot a szuverenitás és területi épség elvének tiszteletben tartása alapján" - hangsúlyozták a felek a dokumentumban.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter csütörtökön este közölte, hogy kész Washingtonban találkozni azeri hivatali partnerével.
Eddig 32 örmény és két azerbajdzsáni szabadon bocsátásáról született megállapodás. Baku azonban közölte, hogy Hegyi-Karabah elítélt hat volt vezetőjét nem engedi szabadon. Arról mindenki mást állít, hogy Azerbajdzsán hány örményt tart fogva. Baku szerint 33-at, az örmény kormány szerint 55-öt, örmény civil szervezetek szerint pedig több mint 100-at.
Az Európai Tanács elnöke nagyra értékelte a két fél közös nyilatkozatát. Charles Michel üdvözli a jelentős áttörést Örményország és Azerbajdzsán kapcsolatában.
Azerbajdzsán és Örményország évtizedek óta ellenséges viszonyban áll. Azerbajdzsán szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan oda tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyiek szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően.
A két ország korábban két háborút vívott a terület feletti ellenőrzés érdekében, az egyiket 1988 és 1994 között, a másikat 2020 őszén.