Három év kemény vita után sikerült megállapodásra jutni a migrációs reformról, a formális egyezséget még ratifikálni kell.
HIRDETÉSJelentős megállapodást kötöttek az Európai Unió migrációs politikájának reformjáról a tagállamok és az Európai Parlament szerdán. Egy három éve tartó kemény vita- és erőfeszítéssorozat után született döntés, a folyamat közben többször tűnt úgy, hogy a reform megakad.
A folyamat végső fázisának gyorsasága érzékelteti, hogy mekkora a tét. Az előzetes és még formális ratifikációra váró megállapodásról hétfő délután kezdték az utolsó maratoni tárgyalást, amit a keddi folytatás után szerda délelőtt lezártak.
Az egyeztetések számos nyitott kérdésre összpontosítottak, amelyek a felek részéről kompromisszumokat követeltek, mint például a fogva tartási időszakok, a faji profilalkotás, a kísérő nélküli kiskorúak helyzete, a kutatási és mentési műveletek, illetve a határőrizet.
Széles mozgástér kontra általános kötelezettség
Az új paktum lényege, hogy kiszámítható, egyértelmű normákat hozzon létre, amelyek minden tagállamot kötnek földrajzi elhelyezkedésüktől és gazdasági súlyuktól függetlenül. A végső cél megtalálni az egyensúlyt a menedékkérők nagy részét fogadó frontországok, például Olaszország, Görögország és Spanyolország felelőssége és a szolidaritás elve között, amelyet más országoknak is be kellene tartaniuk.
A spanyol elnökség vezette Tanács megvédte azt a merev álláspontot, hogy a tagállamoknak a lehető legszélesebb mozgásteret biztosítsák a migráció kezelésében, beleértve a javasolt gyorsított menekültügyi eljárásnak a lehető legtöbb kérelmezőre történő kiterjesztését, míg a Parlament ragaszkodott a szigorúbb rendelkezésekhez, az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében. Az Európai Bizottság is részt vett az egyeztetéseken, hogy útmutatással segítse a kompromisszum létrejöttét.
Több EU-s vezető az X-en méltatta a megállapodástervezetet:
"Remek hír. Megcsináltuk! Megállapodtunk az egész Migrációs és Menekültügyi Paktumról. Két napja és két éjszakája háromoldalú egyeztetéseken tárgyaltunk" - fogalmazott Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint ez egy történelmi nap, amikor „az EU mérföldkőnek számító megállapodásra jutott a migráció és a menekültügy kezelésére vonatkozó új szabályokról”.
Minősített többség, az egyes országok nem vétózhatnak
A szerdai előzetes megállapodást most módosított jogi szövegekké alakítják át, amelyeket először a Parlamentnek, majd később a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Tekintettel a szóban forgó kérdés rendkívül érzékenységére, nem szabad kizárni a kormányok utolsó pillanatban jelentkező követeléseit. Ennek ellenére a Tanács jóváhagyása minősített többséggel történik, vagyis az egyes országok nem vétózhatnak.
Az Új Paktum öt törvénye a következő:
Az átvilágítási rendelet, amely egy beutazást megelőző eljárást irányoz elő a menedékkérő profiljának gyors vizsgálatára, és olyan alapvető információk gyűjtésére, mint az állampolgárság, életkor, ujjlenyomatok és arckép. Egészségügyi és biztonsági ellenőrzésekre is sor kerül.
A módosított Eurodac-rendelet , amely frissíti az Eurodac-ot, azt a nagyméretű adatbázist, amely a szűrési folyamat során gyűjtött biometrikus bizonyítékokat tárolja. Az adatbázis a kérelmek számlálásáról a kérelmezők számlálására fog áttérni, hogy megakadályozza, hogy ugyanazon a személyazonosságon több igény jelentkezzen.
A módosított menekültügyi eljárási rendelet (APR), amely két lehetséges lépést határoz meg a menedékkérők számára: egy gyorsított határeljárást, amely maximum 12 hétig tart, és a hagyományos menekültügyi eljárást, amely hosszabb, és több hónapig is eltarthat.
A menekültügyi és migrációkezelési rendelet (AMMR), amely létrehozza a „kötelező szolidaritás” rendszerét, amely akkor lép életbe, ha egy vagy több tagállam „migrációs nyomás” alá kerül. A rendszer három lehetőséget kínál az országoknak a segítségnyújtásra: bizonyos számú menedékkérő áthelyezése, minden olyan kérelmező után járulék fizetése, akiknek az áthelyezését megtagadják, és működési támogatást finanszíroznak.
A válságrendelet, amely kivételes szabályokat ír elő, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha a blokk menekültügyi rendszerét a menekültek hirtelen és tömeges érkezése fenyegeti, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején, vagy vis maior helyzet, mint pl. Covid-világjárvány. Ilyen körülmények között a nemzeti hatóságok szigorúbb intézkedéseket alkalmazhatnak, beleértve a hosszabb fogva tartási időszakokat is.