Előzetes megállapodás született az új EU-s migrációs szabályokról

Előzetes megállapodás született az új EU-s migrációs szabályokról
Szerzői jogok Jeremias Gonzalez/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Három év kemény vita után sikerült megállapodásra jutni a migrációs reformról, a formális egyezséget még ratifikálni kell.

HIRDETÉS

Jelentős megállapodást kötöttek az Európai Unió migrációs politikájának reformjáról a tagállamok és az Európai Parlament szerdán. Egy három éve tartó kemény vita- és erőfeszítéssorozat után született döntés, a folyamat közben többször tűnt úgy, hogy a reform megakad.

A folyamat végső fázisának gyorsasága érzékelteti, hogy mekkora a tét. Az előzetes és még formális ratifikációra váró megállapodásról hétfő délután kezdték az utolsó maratoni tárgyalást, amit a keddi folytatás után szerda délelőtt lezártak. 

Az egyeztetések számos nyitott kérdésre összpontosítottak, amelyek a felek részéről kompromisszumokat követeltek, mint például a fogva tartási időszakok, a faji profilalkotás, a kísérő nélküli kiskorúak helyzete, a kutatási és mentési műveletek, illetve a határőrizet.

Széles mozgástér kontra általános kötelezettség

Az új paktum lényege, hogy kiszámítható, egyértelmű normákat hozzon létre, amelyek minden tagállamot kötnek földrajzi elhelyezkedésüktől és gazdasági súlyuktól függetlenül. A végső cél megtalálni az egyensúlyt a menedékkérők nagy részét fogadó frontországok, például Olaszország, Görögország és Spanyolország felelőssége és a szolidaritás elve között, amelyet más országoknak is be kellene tartaniuk.

A spanyol elnökség vezette Tanács megvédte azt a merev álláspontot, hogy a tagállamoknak a lehető legszélesebb mozgásteret biztosítsák a migráció kezelésében, beleértve a javasolt gyorsított menekültügyi eljárásnak a lehető legtöbb kérelmezőre történő kiterjesztését, míg a Parlament ragaszkodott a szigorúbb rendelkezésekhez, az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében. Az Európai Bizottság is részt vett az egyeztetéseken, hogy útmutatással segítse a kompromisszum létrejöttét.

Több EU-s vezető az X-en méltatta a megállapodástervezetet:

"Remek hír. Megcsináltuk! Megállapodtunk az egész Migrációs és Menekültügyi Paktumról. Két napja és két éjszakája háromoldalú egyeztetéseken tárgyaltunk" - fogalmazott Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint ez egy történelmi nap, amikor „az EU mérföldkőnek számító megállapodásra jutott a migráció és a menekültügy kezelésére vonatkozó új szabályokról”.

Minősített többség, az egyes országok nem vétózhatnak

A szerdai előzetes megállapodást most módosított jogi szövegekké alakítják át, amelyeket először a Parlamentnek, majd később a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Tekintettel a szóban forgó kérdés rendkívül érzékenységére, nem szabad kizárni a kormányok utolsó pillanatban jelentkező követeléseit. Ennek ellenére a Tanács jóváhagyása minősített többséggel történik, vagyis az egyes országok nem vétózhatnak.

Az Új Paktum öt törvénye a következő:

Az átvilágítási rendelet, amely egy beutazást megelőző eljárást irányoz elő a menedékkérő profiljának gyors vizsgálatára, és olyan alapvető információk gyűjtésére, mint az állampolgárság, életkor, ujjlenyomatok és arckép. Egészségügyi és biztonsági ellenőrzésekre is sor kerül.

A módosított Eurodac-rendelet , amely frissíti az Eurodac-ot, azt a nagyméretű adatbázist, amely a szűrési folyamat során gyűjtött biometrikus bizonyítékokat tárolja. Az adatbázis a kérelmek számlálásáról a kérelmezők számlálására fog áttérni, hogy megakadályozza, hogy ugyanazon a személyazonosságon több igény jelentkezzen.

A módosított menekültügyi eljárási rendelet (APR), amely két lehetséges lépést határoz meg a menedékkérők számára: egy gyorsított határeljárást, amely maximum 12 hétig tart, és a hagyományos menekültügyi eljárást, amely hosszabb, és több hónapig is eltarthat. 

A menekültügyi és migrációkezelési rendelet (AMMR), amely létrehozza a „kötelező szolidaritás” rendszerét, amely akkor lép életbe, ha egy vagy több tagállam „migrációs nyomás” alá kerül. A rendszer három lehetőséget kínál az országoknak a segítségnyújtásra: bizonyos számú menedékkérő áthelyezése, minden olyan kérelmező után járulék fizetése, akiknek az áthelyezését megtagadják, és működési támogatást finanszíroznak.

A válságrendelet, amely kivételes szabályokat ír elő, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha a blokk menekültügyi rendszerét a menekültek hirtelen és tömeges érkezése fenyegeti, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején, vagy vis maior helyzet, mint pl. Covid-világjárvány. Ilyen körülmények között a nemzeti hatóságok szigorúbb intézkedéseket alkalmazhatnak, beleértve a hosszabb fogva tartási időszakokat is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megérkezett Spanyolországba az első 280 menedékkérő Latin-Amerikából

Orbán Viktor szerint totális kudarc lesz Brüsszel új migrációs csomagja

A Ruandával kötött menekültügyi paktum miatt lemondott a brit bevándorlásügyi miniszter