Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás "durván megsértené" az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
HIRDETÉS
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig "büntetőjogi felelősségre vonással" fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek - a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után - amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták - drapériák mögé rejtették a szobrot.