A háború 21 hónapja tart és az Ukrán Fegyveres Erők hat hónapja megkezdett ellentámadása nem érte el a célját. A közelgő tél újabb városok tömeges, Oroszország felőli ágyúzásával és rakétatámadásokkal fenyeget.
HIRDETÉSUkrajnában jelentkeznek a fáradtság és a kilátástalanság érzéséi, de még vannak tartalékok, és vannak stratégiai célok is. Viszont a hadseregben katonahiány tapasztalható, és megritkultak, sőt megszűntek az önkéntesek sorai a katonai nyilvántartási és besorozási irodák előtt, amelyek tavaly ilyenkor még tömve voltak.
A frontnak új katonákra van szüksége, de az elnök még mérlegel
A mozgósítás azonban a háborútól megfáradt országban egy háromszoros népességű agresszorral szembesül, és a vezetés még nem kész arra, hogy több ezer polgártársat dobjon a háború kemencéjébe. Ez már nem csak katonai, hanem alapvetően politikai kérdés is lett.
Június óta fekszik Volodimir Zelenszkij elnök asztalán van a Verhovna Rada (nemzetgyűlés) által jóváhagyott törvényjavaslat, amely 27 évről 25-re csökkenti a katonai szolgálati tapasztalattal nem rendelkező férfiak sorozási korhatárát, de az elnök még nem írta alá.
„A törvénynek már hatályba kellett volna lépnie, hiszen a parlament teljes mértékben támogatta” – mondja Roman Kosztyenko, a védelmi bizottság tagja. Viszont a toborzási folyamat lassul, nehezedik.
A közösségi oldalakon egyre több olyan történet jelenik meg, melyek arról szólnak, hogy a bűnüldöző szervek hogyan végeznek ellenőrzéseket a köztereken és az utakon, és hogyan fogak el férfiakat, hogy kézbesítsék számukra az idézést. Mi több, a ternopili besorozási iroda két alkalmazottját azzal vádolják, hogy megvertek hadköteleseket.
„A katonai szolgálatra kötelezettek egységes nyilvántartása már felállt, és be kell zárni a kiskapukat, amelyeket a szolgálatkerülők kihasználnak” – mondta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Economistnak.
Zelenszkij vonakodása a törvény aláírásától azzal magyarázható, hogy szeretne egyértelmű magyarázatot kapni az Ukrán Fegyveres Erők vezetésétől arról, hogy milyen célokra és milyen tervek alapján kívánják felhasználni a hadköteleseket, hová vezényelnék őket, és milyen konkrét katonai célokat kívánnak elérni a bevonásukkal.
Az elnök tervet szeretne látnia arra is, hogy az állomány feltöltése hogyan szolgálná a két éves harcban kimerült egységek rotációját, akiknek pihenésre és fizikai és pszichés feltöltődésre van szükségük. Meg kell tervezni azt is, hogy az ukrán katonák kiképzésére nyújtandó új uniós forrásokat hogyan használják fel.
A vezérkarral legutóbb múlt hétvégén folytatott találkozón Zelenszkij azt kérte, hogy mutassanak be részletesebb elemzéseket és konkrét javaslatokat a hadsereg minden kérdésében.
Az utánpótlás késlekedése egyre inkább aggasztja a katonai vezetést, mert a jelenlegi állomány kivérzése vagy kifáradása fenyegető. A 18 és 60 év közötti férfiak elvileg sorkötelesek, de többféle kivétel szól a 27 év alatti és katonai gyakorlattal nem rendelkező személyekre.
Az életkori léc 25 évre csökkentésével a vezérkari becslések szerint mintegy 140,000 új polgárt lehetne beszervezni a hadseregbe.
A feltöltés nem elég, hanem fiatalításra is szükség van
Az ukrán hadsereg katonáinak átlagéletkora már meghaladja a 40 évet – jegyezte meg Ben Wallace volt brit védelmi miniszter a The Telegraph egyik rovatában: „Megértem Zelenszkij elnök azon vágyát, hogy megóvja a nemzet ifjúságát a jövő számára, de eközben az is tény, hogy Oroszország folyamatosan mozgósít". Mégis, Ukrajna nyerésre áll, ezért végzetes hiba lenne megállni félúton - mondja a brit politikus.
Vlagyimir Putyin tudja, hogy az ellenségeskedés szünete időt ad neki egy szinte teljesen új orosz hadsereg felállítására. Ezt szolgálja a jövőre megszavazott hatalmas méretű katonai költségvetés is, ami az oktatástól és a szociális ellátástól von el forrásokat a katonai célok maximális kihasználására.
"Ezért eljött az idő, hogy Ukrajna is átgondolja a mozgósítás mértékét, ahogyan azt Nagy-Britannia tette 1939-ben és 1941-ben” - mondja Wallace.
Nem szabad fellazulnia a társadalomnak
Az elnöki hivatal főként attól tart, hogy a törvényjavaslat jóváhagyása erősen növelné a feszültséget a társadalomban – mondja Vlagyimir Feszenko, a Penta kijevi politikai kutatási központ elnöke, Azért, mert erősítheti a „békét bármi áron!” érzéseket, melyek egyelőre még nem túl népszerűek, de már megjelentek és súlyosbodhatnak.