Az amerikai kormány tudomásul vette, hogy Izrael folytatja a gázai offenzívát a fogolycserékre szánt fegyvernyugvási idő után is. Viszont elvárja, hogy a Hamász maradék erőinek felszámolása ne érintse olyan súlyosan a polgári lakosokat, mint ahogy Északon történt. Izrael vállalja ezt a kérést.
HIRDETÉSA Fehér Ház egyértelművé tette az izraeli kormány felé, hogy a Gáza déli részén folytatott katonai hadjáratának lényegesen különböznie kell a Hamász elleni háború első heteiben, az övezet északi részén folytatott hadműveletektől.
Joe Biden elnök és kormányának több tagja „nagyon világosan megerősítette Izrael felé”, hogy a továbbnyomulást dél felé úgy kell végrehajtani, hogy az a lehető legkisebb mértékben idézze elő ott élő vagy oda menekült személyek kitelepítését vagy halálát” – mondta egy washingtoni tisztviselő.
Az északi hadjárat előtt és annak során izraeli haderő többször is felszólította a gázai civileket, hogy evakuáljanak délre, hogy korlátozzák a polgári áldozatok számát városban és környékén. Ha nem történik végleges és garantált megegyezés a fegyvernyugvás meghosszabbításáról, akkor Izrael várhatóan csütörtök éjfél után, vagy a hétvégén megkezdi műveleteit Gáza déli része felé.
A Biden-kormány attól tart, hogy a délen tömörült lakosság akár még rosszabb helyzetbe is kerülhet, mint Gázavárosban és környékén volt
Gáza lakosságának többsége, több mint 2 millió ember jelenleg a övezet közepén és délen koncentrálódik. Az egész exklávé (azaz a Palesztin Hatóság külterülete) mindössze 365 km², amely központja jogilag nem Gáza, hanem a ciszjordániai Ramallah, de 2007 óta a terrorscsoport kvázi saját államaként működteti. Hivatalos határátkelőhelyeket nem működtethet, és emiatt van szükség több nemzet jelenlétére az ellenőrzéskor.
„Megvan az egyetértés, hogy egészen más típusú műveleteket kell lefolytatni délen, mint északon” – közölte az amerikai fél. A két kormány már nem az övezet északi részén bevezetett „biztonságos zóna” típusairól tárgyal, hanem olyan gyakorlati intézkedésekről az adott helyszíneken, amiket leginkább „védett területeknek” lehet nevezni.
Izrael fogékony a Fehér Ház aggodalmaira – vagyis lehetőleg nem lesznek bombázások.
A washingtoni nézet az, hogy ha lehet, egyetlen gázait se kelljen arra kényszeríteni, hogy növelje a menekültnyomást Egyiptomra, vagy vállalja a veszélyes (vissza)áramlást északra, elhagyva jelenlegi helyüket délen. Szükség esetén ENSZ-létesítményeket, vagy más kijelölt menedéket biztosítanak számukra, de persze ezeket is kivételes védelem alá kell helyezni.
Az amerikai fél azt szeretné, hogy a déli területek ne legyenek „kinetikai tevékenységnek” kitéve, magyarul ne bombázzák őket. Ez teljesen más katonai koncepció, mint amit Izrael kezdetben megvalósított.
Az IDF számára - katonai szempontból - , ez egyben azt is jelenti, hogy jóval nagyobb számú gyalogságot és helikoptereket kell majd bevetni, és háttérbe vonni a vadászbombázókat és a páncélosokat.
Mindez fokozott kockázatot jelent Izraelnek, mert légi előkészítés híján a célba vett pontokat nehezebb elfoglalni. A vezérkar azonban készen áll erre a feladatra.
Biden eltökélt, pedig nyomják több oldalról is
Ugyanakkor Biden elnök visszautasította azokat a felkéréseket, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre, hogy álljon el a Hamász elleni további hadművelettől. A nemzetközi közösségben tapasztalható heves reakciók és a saját pártján belül mutatkozó némi megosztottság ellenére is az elnök szerint a Hamásznak, mint fenyegető erőnek a felszámolása Gázában elsődleges és sürgető, és újjáalakulását meg kell akadályozni, mert létezése nem csak Izraelre, de az Amerika által óhajtott kétállami megoldásra is veszélyes.
Ebben a kérdésben - legalábbis a jelen erőviszonyok között - jobban számíthat a republikánusok szilárd támogatására, mint a demokratákról. Annál is inkább, mert több republikánus hangadó Izraelnek szeretné juttatni indazt, amit eddig Ukrajna kapott.
Az elnök ugyanakkor többször hangsúlyozza, hogy a földi műveletek törékenysége és érzékenysége különleges óvatosságot követel.
A harcok szüneteltetése lehetővé tette a humanitárius segítségnyújtást
A Hamász múlt heti megállapodása az Izraeltől elrabolt túszok szabadon bocsátásáról, részben az ideiglenes szünetért cserébe, lehetővé tette a nemzetköz szervezeteknek és humanitárius csoportoknak, hogy növeljék a támogatásokat a súlyos élelmiszer-, víz- és üzemanyaghiány kezelésére.
Az amerikai hadsereg által támogatott három légi segélyszállítmány közül az első szerdán érkezik meg a Sínai-félsziget északi részére (Egyiptom), egészségügyi cikkekkel, élelmiszerekkel és téli cikkekkel, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete küld a gázai rászoruló civileknek.
Az amerikai Külügyminisztérium szerint a lehető legtöbbet sikerült kihasználni a szünetből, amiért Biden elnök köszönetet mondott Izraelnek, Katarnak és Egyiptomnak. A túszok szabadon bocsátása nagyjából rendben történt, és ezt a szintet, vagy akár magasabb szinteket fenn kell tartani.
Ugyanakkor az amerikai kormányzat nem látja az okát, hogy Izrael miért nem nyitja meg a Gáza-Egyiptom-Izrael háromszögben fekvő Kerem Shalom átkelőt a humanitárius áruk beléptetésére, amíg a Hamász túszokat tart. A jelenleg működő egyetlen átkelő (Rafah) ugyanis nem lesz képes elbírni a megnövekvő szállítmányok terhét.
A térképen látható zöld színű körzet a Rafah-átkelőhely, Egyiptom felé. A másik, déli check-point biztonsági feltételei egyelőre nem elegendőek, de ez orvosolható.
Izrael megfontolja ezt a lehetőséget, de csak akkor, ha garanciát kap arra, hogy a szállítmányok nem kerülnek a Hamász kezére
A létminimum szintjét biztosító folyamatos segélyezés még várat magára, ami napi 300-400 teherautó kereskedelmi árut jelentene. „Ahhoz, hogy ekkora mennyiségű segítséget biztosítsunk, az ellenőrzési eljárásokat gyorsítani és javítani kell” – mondta az egyik külügyi tisztviselő. Rafán át ez nem fog menni.
HIRDETÉSKereskedelmi szerződéseket kell kötnie Gázán belül, hogy az Egyiptomból érkező kamionok biztosan eljussanak a rászorulókhoz. Ugyanakkor a megnövekedett humanitárius segítségnyújtást, beleértve a Gázába beengedett üzemanyagot nem szabad összekötni a Hamász és más terrorcsoportok által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásával.