Kétévnyi készülődés után Sahra Wagenknecht bejelentette: kilenc társával együtt kilép a Die Linkéből és új pártot alapít. A radikális baloldali Bundestag-frakcióból azonban egyelőre nem lépnek ki, nehogy emiatt megszűnjön a képviselőcsoport.
HIRDETÉSElemzők régóta vitatják, hogy eddigi pártjának hívein kívül kitől vonna el több szavazatot, a szociáldemokratáktól (SPD) vagy a jobboldali populistáktól (AfD), abban azonban nincs vita: ha a radikális baloldali Die Linke legismertebb arca új pártot alapít, azzal teljesen átírhatja a németországi pártviszonyokat.
Kétévnyi készülődés után Sarah Wagenknecht végül meglépte, amit sokan vártak, és bejelentette: kilenc társával együtt kilép a Die Linkéből, és új pártot alapítanak. A szakadárok egyelőre a nemrég létrehozott Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) nevű egyesület keretében politizálnak, jövő év elejére áll fel új névvel az új párt.
A kilépők egyelőre nem akarják eddigi, 38 fős parlamenti frakciójukat otthagyni, 37 fő alatt ugyanis megszűnik a képviselőcsoport, és azzal a jelentős pénzügyi hozzájárulás a Bundestag költségvetéséből.
Nagy eséllyel indul
Az 54 éves politikusnő a német radikális baloldal ikonikus arca, népszerűsége átível a politikai spektrum egészén. Egy, a bejelentése előtt egy nappal közzétett felmérés szerint a németek 27 százaléka el tudja képzelni, hogy egy általa alapított új pártra szavazzon. Wagenknecht el is mondta, hogy arra épít, a lakosság nagy részének szerinte nincs politikai képviselete.
Már egy szeptember végi YouGov-felmérésből is kiderült, hogy csaknem minden harmadik keletnémet megkérdezett (29 százalék) el tudná képzelni, hogy egy új Wagenknecht-pártra szavazzon, az ország nyugati részén 19 százalék volt ez az arány.
A politikusnő, aki sokáig saját pártján belül is a keményvonalas Kommunista Platformnak volt a szóvivője, az utóbbi években már egyfajta belső disszidensként volt ismert, aki folyamatosan konfliktusokba bonyolódott a pártvezetéssel.
Wagenknecht nemcsak azzal szerzett népszerűséget, hogy a Covid idején - egyébként a liberálisokhoz hasonlóan - kifogásolta a lezárásokat, a túlzott elővigyázatossági intézkedéseket, de a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány nagy felzúdulást keltő döntéseit is élesen bírálta. Megkülönbözteti a többi baloldali párttól az is - ami jelentős faktor a népszerűségében -, hogy egyáltalán nem híve a korlátlan migrációnak, az AfD-hez hasonlóan szigorításokat vezetne be e téren.
Meglátása szerint a gazdaság pang, a vasúti pályák leromlott állapotban vannak, a nyugdíjak pedig túl alacsonyak: "Ezt a politikát nem szabad folytatni" - jelentette ki. Wagenknecht nemcsak a koalíció szociális, gazdaság- és energiapolitikáját bírálta, de a "vak, véletlenszerű ökoaktivizmust" és a "woke" baloldal kényszeres identitáspolitikáját is. Új pártja az "ész és az igazságosság" mellett fog kiállni - ígéri.
Moszkva pártján
Sarah Wagenknecht az egyik legprominensebb szószólója Moszkva érdekeinek, és bár Ukrajna megtámadását elítélte, azóta is a Kreml narratíváját követi megszólalásaiban. Markánsan Amerika- és NATO-ellenes, emiatt kétséges, hogy bármely demokratikus párt valaha koalícióra lépne vele.
Tavasszal "békekiáltványt" fogalmazott meg és együtt tüntetett a német nőmozgalom legismertebb arcával, Alice Schwarzer újságíróval, azt követelve, hogy ne szállítsanak több fegyvert Ukrajnának, és kezdődjenek "béketárgyalások" Putyinnal.
Áprilisban a The Washington Post közölt nagy visszhangot kiváltó dokumentumokat arról, hogy magas rangú moszkvai tisztviselők "háborúellenes" koalíciót akarnak létrehozni a jobboldali-populista Alternatíva Németországért (AfD) és a radikális baloldali Die Linkéből kilépni tervező, új párt alapításán gondolkodó Sahra Wagenknecht között.
A dokumentumok ugyanakkor nem bizonyították, hogy Moszkva és az AfD vagy Wagenknecht között közvetlen kapcsolat állt volna fenn. Voltak azonban arra utaló jelek, hogy a politikusnő szűkebb környezetéhez tartozó személyek kapcsolatban álltak orosz tisztviselőkkel, amikor e tervek készültek.
Sarah Wagenknecht az ismert baloldali politikus, Oskar Lafontaine felesége.
1969-ben született a keletnémetországi Jenában, édesapja iráni volt. Érettségi után, 1989-ben, a rendszerváltás idején még belépett a kommunista állampártba (SED), majd 1991-től az abból létrehozott demokratikus-szocialista PDS, végül a Die Linke képviselője lett. 2012-ben szélsőséges nézetei miatt az alkotmányvédelmi hivatal is vizsgálta tevékenységét.
2018-ban már megpróbált egyszer egy független mozgalmat szervezni híveivel Aufstehen (Felállni) néven, a kísérlet azonban szervezési hibák miatt elbukott.