A biokémikus elmondta: nőként és anyaként mindig arra igyekezett felhívni a tudomány világában dolgozó nők figyelmét, hogy nem kell választani a család és a tudomány között, de nem is kell "túlsegíteni" a gyerekeket.
HIRDETÉSA kitartás fontosságát hangsúlyozta, és Drew Weissmannal való munkakapcsolatát is méltatta a Nobel-díj honlapjának adott interjúban Karikó Katalin, aki amerikai kollégájával együtt kapja meg az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Karikó Katalin, aki az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért nyerte el a Nobel-díjat Weissmannal közösen, elmondta, hogy philadelphiai otthonában kapta a telefonhívást a bizottság döntéséről, melyet először el sem akart hinni, azt hitte, hogy valaki viccelődik vele.
Elmondta, hogy nőként és anyaként mindig arra igyekezett felhívni a tudomány világában dolgozó nők figyelmét, hogy nem kell választani a család és a tudományos munkásság között, azonban nem is kell "túlsegíteni" a gyerekeket. Mint mondta:
Kiemelte, hogy nagy hatással volt rá a stressz kutatójaként világhírűvé vált Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, akitől megtanulta: az embernek azokra a dolgokra kell összpontosítani, melyeket meg tud változtatni.
"Sok fiatal feladja, mikor azt látja, hogy kollégáik, barátaik kevesebb munkáért több fizetést kapnak, előléptetik őket (...) Azt mondom, ha erre figyelsz, nem tudsz azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek fölött befolyással bírhatsz" - mondta.
A The New York Times cikkében azt hangsúlyozza, hogy a Karikónak és Weissmannak megítélt díjjal azt a munkát ismerték el, amelyek olyan vakcinák kifejlesztéséhez vezettek, amelyeket világszerte milliárdoknak adtak be.
Kutatásaik lehetővé tették, hogy kevesebb mint egy év alatt hatékony Covid-vakcinát állítsanak elő, amely több tízmillió halálesetet előzött meg, és segített a világnak kilábalni az évszázad legsúlyosabb járványából - írja a vezető amerikai lap.
A két kutató által kifejlesztett mRNS megközelítést az azóta világszerte több milliárdszor beadott Covid-oltásban alkalmazták, és ez átalakította a vakcinatechnológiát, megalapozva olyan oltásokat, amelyek egy napon számos halálos betegség, például a rák ellen is védelmet nyújthatnak - emlékeztet a The New York Times.
A német Die Welt röviden felidézi Karikó Katalin pályaívét, azt, hogy 1985-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol évekig finanszírozás nélkül kutatott, 2013-ban pedig állást ajánlottak neki a német BioNTech cégnél, amely aztán piacra dobta a Pfizer vakcinát.
"Az orvosi Nobel-díjat gyakran bírálják amiatt, hogy csak idős tudósokat, lehetőleg férfiakat díjaznak, szinte mindig távol a felfedezésüktől. És lehetőleg semmi köze ne legyen aktuális eseményekhez. Ezúttal a zsűri az ellenkező utat választotta" - állapítja meg a francia Le Monde, hozzátéve: "Vagyis egy nő és egy férfi, mindketten a hatvanas éveikben járnak - a listán szinte kisgyermekek -, és kevesebb mint három évvel azután, hogy ezt a forradalmi technológiát először alkalmazták."