Egy új felmérésben, ami a „legjobb országok” lakosai között készült, 36 ország válaszadóinak bő kétharmada gondolja, hogy Oroszország veszélyt jelent a világra, míg Kína és az Egyesült Államok veszélyességi rátája alacsonyabb. Egyre több országban jelentkezik tapintható félelem Oroszországtól.
HIRDETÉSOroszország a 37. helyet szerezte meg idén a „Legjobb országok” listáján, ahol a pontszámokat a társadalmi dinamizmus, a biztonság, a gazdasági stabilitás, az igazságosság és az emberi jogok alapján állapítják meg. A rangsort a US News & World Report nevű amerikai újság állítja össze, a Pennsylvaniai Egyetemmel közösen végzett felmérés alapján.
Oroszország összesített értékelése jelenleg a 100-as skálán 31,8, ami közel 20 pontos csökkenés az ukrajnai háború előtti megítéléshez képest. (Az összesített listát Svájc vezeti 100 ponttal.)
Viszont merőben más a kép a „Hatalom-szekcióban” (erőhasználat, az erő felmutatása, a polgárok befolyásolása), ahol Oroszország érte el a legmagasabb pontszámot. Ez teljes mértékben megfelel a Kreml törekvésének, hogy az országot félelmetessé tegye a világ szemében, és ez a stratégia szemmel láthatóan bevált.
A félelem vagy függőségérzet nem gazdasági eredetű
Oroszország nemzeti jövedelme jelenleg Kanada és Brazília teljesítménye után következik, és csak 2027-re érheti el a 2013-as álomcsúcsot. Az egy orosz lakosra jutó GDP a 63. pozíciót biztosítja számára, alig előzve meg Kínát, és messze lemaradva Magyarország mögött.
A félelmek nyilvánvalóan Oroszország hatalmas katonai kapacitásaihoz és háborús hangvételéhez kötődnek. Nukleáris eszközeinek használatát a moszkvai vezetés és maga az elnök is többször belengette, sőt, a Szovjetunió felbomlása óta először helyezett el taktikai atomfegyvereket egy másik állam (Fehéroroszország) területén, Nyugatra tolva ezzel a nukleáris konfliktus veszélyét.
2023 februárjában Oroszország 5977 atomtöltettel rendelkezett, amiről Kevin Ryan amerikai tábornok azt mondta, hogy „Putyin nukleáris fenyegetései „nemcsak komolyak, de valószínűek”.
A viszolygást erősítheti az is, hogy a diplomáciai karanténba szorult orosz elnök az ukrajnai invázió óta jószerivel csak olyan vezetőkkel találkozik, akik maguk is félelmeket gerjesztenek a világban autoriter vezetési módszereikkel. Közülük is kiemelkedik Ebrahim Raiszi iráni, Basszár al-Aszád szíriai és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, és hamarosan következik a találkozó Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
Gyakoriak az elnök telefonbeszélgetései Mohammed bin-Szalmán szaúdi trónörökössel is. Ez a tabló is erősíti azt az érzetet, hogy Putyin a diktatórikus rendszerek centrális figurájának szerepére tör.
A finnek, a japánok és a lengyelek félnek leginkább Moszkvától
Ezekben az országokban az orosz fenyegetettség érzete meghaladja a 90 százalékot. Az ukrajnai invázió után ehhez a csoporthoz csatlakozott Finnország és Dánia is. Az egyik legnagyobb európai hadsereggel rendelkező Lengyelország, amely Ukrajna NATO- felvételét is szorgalmazza, kemény álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, amit jórészt a történelmi félelmek és tapasztalatok is táplálnak.
„Az orosz vezetés nukleáris fenyegetései sokkal agresszívabb választ igényelnek a nyugati szövetségtől” – mondja Raimund Andrzejczak lengyel vezérkari főnök (a képen). Nézete szerint emlékeztetni kell Moszkvát arra, hogy nem csak Oroszország, de a NATO is nukleáris szervezet, ezért a félelemérzetet az orosz lakosságban is fel kell kelteni, különben a „politikai gengszterek” további lélektani előnyhöz jutnak.
Csökkent az Oroszország iránti érdeklődés is
A világ lakosságának immár 80 százalékot meghaladó többsége negatívan viszonyul Oroszországhoz és magához Vlagyimir Putyinhoz. Ilyen mértékű elutasítást még sosem tapasztaltak a korábban elvégzett Pew Research közvélemény-kutatások. Az oroszországi vezetés elfogadottságának szintje megrendült 11 volt szovjet tagköztársaságban is, ahol a Gallup végezte a felmérést, és egyedül Tádzsikisztánban tapasztaltak stabilitást a Moszkva felé mutatott érzületekben.
Oroszország - más országok lakosainak szemében - nem áll előkelő helyen az olyan hétköznapi mutatókban sem, mint:
• az életminőség (14,5 pont),
• nyitottság a tisztességes üzletre (0 pont, ami az utolsó hely a világon),
• vonzerő az érdekes időtöltéshez, azaz orosz turisztikai célpontok vagy kulturális események keresése (3,9 pont). 2022-ben több nyolcmillió külföldi turista látogatott Oroszországba, ami a 2021-es adat egyharmada. Tartalékot a Kínából érkező turistákban látnak elsősorban, főként a két ország közti vízumkényszer idei megszüntetése után.
A felmérésben a külföldi turisták az oroszok barátságos viselkedését mindössze 0,4 pontra, a szórakozási és más időtöltési lehetőségeket pedig 3,2-re értékelték, dacára annak, hogy az ország rendkívül gazdag idegenforgalmi, kulináris élményeket, és pazar múzeumokat kínál.
Hogy áll az USA?
Ami az Egyesült Államokat illeti, az amerikaiak 88 százalék tartja Oroszországot fenyegetésnek, 84 pedig Kínát. Ennek ellenére a megkérdezettek négyötöde mondja, hogy továbbra is katonai támogatást kell nyújtania Ukrajnának az orosz agresszió ellen. Egy éve ez az arány 5 százalékkal magasabb volt.
Maga az USA az 5. helyen áll a legjobb országok rangsorában, ami egy hellyel való visszalépés a Trump-Biden hatalomváltás után. Ugyanakkor Richard Wyke, a Pew Research Center munkatársa azt mondja, hogy „Biden személye népszerűbb Trumpnál szinte minden országban, amiket tanulmányozunk, és politikájának támogatottsága is magasabb”.
HIRDETÉSEközben a Kreml azt reméli, hogy Trump esetleges 2024-es győzelme segítheti Moszkvát, hogy kedvezőbb feltételekkel tárgyaljon Ukrajnával a békefeltételekről. A volt amerikai elnök többször is tett olyan kijelentéseket, hogy a hatalomba való visszatérése után „egy napon belül” elrendezi s konfliktust, és korábban „zseniális fickónak” nevezte Vlagyimir Putyint, amiért volt mersze Ukrajna megtámadására.
Kapcsolódó hivatkozások
U.S News & World Report felmérés
A „legjobb országok” rangsora
Az orosz nukleáris fenyegetés