Az orosz állampolgárság felvételére kényszerítik a megszállt területeken élő ukránokat. A vonakodóknak fenyegetéssel, megfélemlítéssel és esetleges őrizetbe vétellel vagy deportálással kell számolniuk.
HIRDETÉSAz amerikai Yale Egyetem tanulmánya szerint - amelyet a The Guardian brit napilap ismertetett - Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régió lakosságát szisztematikus próbálják megfosztani ukrán identitásuktól. A kutatók szerint akik nem kérnek az orosz állampolgárságból, azoknak számolniuk kell vele, hogy korlátozzák hozzáférésüket az egészségügyi ellátáshoz és a humanitárius segítséghez, továbbá fenyegetésnek, megfélemlítésnek, esetlegesen fogva tartásnak vagy deportálásnak lesznek kitéve. Nathaniel Raymond, a Yale School of Public Health ügyvezető igazgatója a CNN-nel közölte, hogy szerinte ez "klasszikus háborús bűncselekmény".
Moszkva azt állítja, hogy 2014 óta több mint 3 millió ukránnak adott orosz útlevelet a Krím elcsatolása és az ukrán területek tavalyi megszállása után.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök idén májusban közölte, hogy Moszkva csaknem 1,5 millió embernek adott orosz útlevelet Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban. A Yale kutatói szerint ez a szám azóta tovább nőtt, mert "az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság vezetői azt állítják, hogy a régió lakóinak háromnegyede kapott orosz állampolgárságot".
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy sor rendeletet írt alá, melyekkel arra kényszerítette az ukránokat, hogy orosz útlevelet szerezzenek, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot - áll a jelentésben.
Legutóbb júliusban fogadott el olyan törvényt a moszkvai parlament, hogy az orosz állampolgársággal nem rendelkező lakosok "külföldinek" vagy "hontalannak" minősülnek, fogdákban tarthatók és/vagy Oroszországba deportálhatók.
Orosz intézkedések időrendben
2014. március: Oroszország törvénytelenül annektálja a Krímet, és megkezdődik az útlevelek kiosztása. Kilenc hónappal az annexió után Oroszország azt állítja, hogy a Krímben több mint 1,5 millió ember kapott orosz állampolgárságot.
2022. február: Oroszország teljes körű inváziót kezd Ukrajnában, és az orosz csapatok elfoglalják Herszon és Zaporizzsja régiók egy részét. Három hónappal később Herszonban és Zaporizzsjában egyszerűsítik az orosz állampolgárság kérelmezését. Ez követi a donyecki és luhanszki orosz állampolgársági kérelmek egyszerűsítését 2019-ben.
2022. szeptember: Oroszország törvénytelenül annektálja Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját és Herszont.
2023. március 18.: Oroszország törvényt hoz az ukrán állampolgárságról való egyoldalú lemondásról. A politika lehetővé teszi a megszállt területeken élők számára, hogy egyoldalúan "lemondjanak" ukrán állampolgárságukról. Két nappal később Putyin az útlevélkiadás felgyorsítására szólít fel, és a helyi megszálló hatóságok azonnal új útlevélkiadó irodákat nyitnak.
2023. április 27.: Egy új orosz törvény lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy az orosz útlevéllel nem rendelkező lakosokat őrizetbe vegyék vagy kitoloncolják. Az orosz állampolgársággal nem rendelkezők 2024 júliusától "külföldieknek" vagy "hontalanoknak" minősülnek.
2023. június 6.: A kahovkai gát lerombolása miatti kitelepítéseket kihasználva az orosz erők állampolgárságot kényszerítenek a lakosokra. Az orosz útlevéllel rendelkezők jogosultak az árvízkárokért járó kártérítésre, míg az ukrán útlevéllel rendelkezők csak egy kis átalányösszegre.
2023. június 26.: Megkezdődik azoknak a létesítményeknek a tervezése, melyek deportálásra és fogvatartásra alkalmasak. Az úgynevezett "Donyecki Népköztársaság" vezetője bejelenti a tervezőcsoport megalakítását.
2024. július 1.: Az orosz állampolgárságot el nem fogadó ukrán lakosok őrizetbe vehetők és/vagy deportálhatók, többek között Oroszország távoli területeire.
(A jelentés a Conflict Observatory program részeként jelent meg az amerikai külügyminisztérium támogatásával, és a Yale School of Public Health Humanitarian Research Lab kutatási partnere készítette.)