Az ukrán hadsereg állományának 22 százaléka nő, és miként a seregben, úgy a társadalomban is egyre fontosabb szerepeket töltenek be.
HIRDETÉSA háború senkit sem hagy érintetlenül. Mindkét nemre katasztrofális és időnként átalakító hatással van – mégis vannak nemek szerinti dinamikák.
Az orosz-ukrán háború felől már számos hír érkezett, miszerint az orosz haderő tagjai megerőszakoltak, megkínoztak, vagy kivégeztek ukrán nőket. Olekszandra Matvijcsuk, a Center of Civil Liberties Ukraine vezetője elmondta, hogy Ukrajnában eddig több mint 41 ezer háborús bűncselekményt dokumentált a Tribunal for Putin (Bíróság elé Putyinnal) szervezkedés, mely több, a háborút a helyszínen nyomon követő ukrán NGO-t tömörít.
Matvijcsuk az amerikai McCain Intézet konferenciáján közölte, hogy a bűncselekmények száma oly méreteket öltött, hogy képtelenség mindet dokumentálni. Felidézett egy interjút, melyet azután készített egy ukrán nővel, hogy a nő az egész családját elveszítette egy orosz rakétatámadás miatt. "Hallottam, ahogy haldokolnak – idézte a szavait. – A nagymamám azonnal meghalt. A férjem alig lélegzett, de erőlködött, mintha próbálta volna ledobni magáról a törmeléket. Nem tudott kiszabadulni, egyszer csak nem mozdult többé. A lányom sírását is hallottam, de idővel ő is elhallgatott."
Matvijcsuk szerint Oroszország "eddig büntetlenül megúszta", hogy civileket vett célba Csecsenföldön, Moldovában, Grúziában, Maliban, Szíriában és Líbiában, ahol számos háborús bűnt követhettek el. Hozzátette: 1949-ben Oroszország is aláírta a genfi egyezményt, miszerint háborús bűncselekmény a polgári lakosságot célba venni.
Moszkva persze rendre tagadja, hogy a felsorolt országokban és Ukrajnában civileket támadtak volna meg.
Kiveszik a munkából a részüket
Előadásában Matvijcsuk azokról az ukrán nőkről is szólt, akik alapvető munkákat végeznek el, akik harcolnak a szabadságért, és akik a háborús bűnök dokumentálásában segédkeznek, illetve fontos politikai döntéseket hoznak és hatalmas civil kezdeményezéseket koordinálnak. "A nők élen járnak a harcban - mondta, és leszögezte: - A bátorságnak nincs neme."
Az oroszoknál más a helyzet
Dr. Evelyn Farkas, a McCain Intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy munkája során számos magas rangú orosz katonai és védelmi tisztviselővel érintkezett, nőként pedig pontosan tudja, hogy az orosz intézményrendszerben nagyon kevés nő dolgozik. Úgy véli, hogy ha egyáltalán kapnak szerepet, akkor is ritka, hogy bármilyen tekintéllyel rendelkeznének. "A vezető beosztású nők általában a kormány szócsövei" – közölte.
A szócsövek közül tán kilóg Elvira Nabiullina, az orosz Központi Bank vezetője, aki munkájából kifolyólag az orosz hadsereg gazdálkodásáért is felel.
Férfiközpontú társadalmak
Az orosz társadalmat persze így is patriarchálisként szokás leírni, ahol a szociális és a társadalmi normák a férfi dominanciát, és ezzel a nemek közötti egyenlőtlenségeket erősítik. Ugyanígy persze Ukrajnáé is férfiközpontú társadalom, de a háború előtérbe hozta a nőket, akik munkájukkal némán szállnak szembe a népüket átszövő nemi sztereotípiákkal.
Az ukrán haderőnek mindig voltak női tagjai. A 2014-es krími háború során a hadsereg női állományának száma jelentősen emelkedett, a tavaly februárban kezdődő orosz invázió során pedig robbanásszerűen megnőtt. Katyerina Prjimak, egy ukrán női veteránokat tömörítő szervezet alapítója szerint jelenleg az ukrán hadsereg tagjainak mintegy 22 százalékát teszik ki a nők.
Ezzel kapcsolatban a már fentebb is idézett Evelyn Farkas azt mondja, hogy Ukrajna népe "összefog az emberi jogok és a nemzet védelmében, miközben az orosz társadalom meghúzza magát."