Nagy Márton egy interjúban értékelte az utóbbi egy év magyar gazdaságpolitikáját, és közölte, hogy év végére egyszámjegyű lesz a hazai infláció.
HIRDETÉSA gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt a a külföldi működőtőke-beruházásokról „A beruházási rátánk a GDP közel 30 százaléka, míg a GDP-arányos export közel 90 százalék. A magyar modell nem dominánsan, de jelentősen támaszkodik a külföldi működőtőkére (FDI) – mondta Nagy, és hozzátette, hogy – a beruházások 20 százalékát finanszírozza FDI, 15 százalékát az EU, azaz egyharmad jön külföldről. (...) Amikor tehát FDI-stratégiáról beszélünk, sok célt kell összehangolni. Egyrészt folyamatosan évente 5-6 milliárd euró új FDI-t kell behozni, másrészt a bent lévő közel 100 milliárd dollár értékű FDI 10 százalékos évi hozama által képződött évi 10 milliárd dolláros profitot bent kell tartani az országban, azaz az újrabefektetést kell ösztönözni az osztalékfizetéssel szemben. Eközben a nyugati és keleti összekapcsolódást fenn kell tartani. Végül meg kell oldani az emelkedő energia- és a munkaerő-szükségletet.”
Akku és autó
Szóba került az akkumulátorgyárak és az autógyártás is. Nagy azt mondta, „hogy nekünk autógyártásunk van, ami kötelezővé teszi az akkumulátorgyártást is. Ha azt mondjuk, hogy ne legyen akkumulátorgyártás, akkor mondjunk le az autóiparról is, mivel ezek összekapcsolt iparágak, Magyarország pedig az összekapcsolódásban hisz a híd szerepében, ezért valósul meg itt. Az akkumulátorgyárakról sokan azt hiszik, hogy egy egyszerű dolog és nincs alatta beszállítói lánc. Ezzel szemben itt is meg kell keresni a beszállítókat, szükség van az akkumulátor kompetencia fejlesztésére.”
Az EU nettó befizetője lesz Magyarország
Nagy Szerint a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás, noha a formáját tekintve mindkettő deviza-, és vissza nem térítendő forrás. Hangsúlyozta, hogy egy állami újraelosztásnál szerinte mindig hatékonyabb, ha a piac osztja magának a forrásokat, de hozzátette, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, noha nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. „Könnyen kiváltható forrás” – jellemezte.
– szögezte le.
Nagy szerint a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, és úgy véli, hogy bizonyos fejlettségi szint felett az Unió nettó befizetőjévé válik Magyarország – miként azt már Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel és nyáron is többször elmondta.
Nagy közölte, hogy a kamatköltségek miatt továbbra is feszes helyzetben van a büdzsé, de az állam finanszírozása stabil.
Árstop, rezsi, extraprofitadó
Nagy azt mondta, a jegybank által is sürgetett árstopok kivezetése nincs napirenden, sőt viccesnek is tartja már a felvetést is, ugyanis az árstop a rezsivédelem egyik alappillére. Közölte, hogy ma már több országban van árstop, rezsivédelem és extraprofitadó, és hogy ami a fiskális számokat illeti, 2024-re az EU úgy számol, hogy 27 államból 11-ben a költségvetés hiánya eléri, vagy meghaladja a GDP 3 százalékát, és 7 országban a 4 százalékot is. Leszögezte: szerinte mindenki háborús időket él.