A legbonyolultabb és legfontosabb bűncselekményekre, pénzügyi machinációkra és nehezen felderíthető gyilkosságokra szakosodott Központi Nyomozó Iroda nyomozzon a pénteki vasúti katasztrófa ügyében - ezt javasolta az indiai vasúti miniszter, akinek az ellenzék már a fejét követeli.
HIRDETÉSAz elektronikus jelzőrendszer hibája okozta három vonat összeütközését az indiai Balasore közelében - ez a hivatalos álláspont a baleset okával kapcsolatban. A vasúti miniszter Ashwini Vaishnaw azt nyilatkozta, hogy a felelős is ismert, ugyanakkor a hivatalos vizsgálat lezárultáig erről nem nyilatkoznak bővebben. Viszont miközben folyik a vizsgálat, a miniszter felvetette, hogy a nyomozást a kiemelt ügyekre szakosodott központi nyomozó hatóságnak kellene vinnie - ami arra utal, hogy az ügy bonyolultabb lesz, mint azt az első nyilatkozatai sugallták.
A lépés kapcsán rögtön elindultak a találgatások, hogy miért lehet szükség központi vizsgálatra. Nyugat Bengál ellenzéki vezetője, Mamata Banerjee, aki korábban maga is betöltötte a vasútminiszteri posztot, maga is a Központi Nyomozó Iroda beavatkozását kérte mint biztosítékot arra, hogy adott esetben ne kenjék el a kormányzati felelősséget. Ugyanakkor más ellenzéki vélemények szerint a központi hatóság bevonása éppen ezt a célt fogja szolgálni.
Hogyan történt a baleset?
Három vonat ütközött össze: a Nyugat-Bengálból a déli Chennaiba tartó Coromandel express, a Howrah nagy sebességű vonat és egy vasércet szállító tehervonat, amely egy mellékvágányon állt a baleset időpontjában. A Coromandel expresst ismeretlen okból - a minisztérium szerint jelzési hiba miatt - egy váltó a mellékvágányra vezette, amelyen összeütközött a tehervonattal. Egy szomszédos sínen haladt el a Howrah express, amelynek a hátsó vagonjai összeütköztek a Coromandel express kisiklott vasúti kocsijaival.
A balesetnek több mint 280 halottja és 1000 sebesültje van, sokakat még eltüntként tartanak nyilván. A kisiklott vonatokat eltávolították és a síneket helyreállították, így újra megindult a közlekedés a térségben, ami megnyugtató hír a gazdaság számára, mert kritikus jelentősége van, hogy a munkaerő áramlása folyamatos legyen a szegényebb északi régiók és a gazdag déli városok között.
Kevés pénz biztonságra
India az elmúlt időszakban rengeteg pénzt ölt a vasúti hálózata fejlesztésébe, csak tavaly 30 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött erre a célra, 15%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az állami költéseket vizsgáló indiai főhatóság tavalyi jelentése szerint mindeközben egyre kisebb összegeket költöttek a vasúti hálózat karbantartására. A jelentés végkövetkeztetése az, hogy a megnövekedett költés "prioritást nem élvező" feladatokra ment el. Ez alatt elsősorban a járatok gyorsaságának a növelését és a gyakran túlzsúfolt és kényelmetlen vonatok kényelmi szintjének javítását kellett érteni.
Vagyis miközben ambíciózus, de nem feltétlenül szükséges új beszerzésekre költöttek, a felújításokra rendelkező keretet csökkentették, és még a csökkentett kereteket sem használták fel. A New York Times példának hozza fel, hogy az indiai vasúti flotta 13 000 mozdonyának biztonságtechnikájára annyit költöttek, mint egy másik presztízsprojektben (Vande Bharat Express) 15 darab elektromos vasúti kocsi megépítésére.
Ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy India semmit sem tett a vonatbalesetek megelőzésére, mert a helyzet korábban sokkal rosszabb volt. 2003-ban még 336 halálos vonatbaleset volt Indiában, 2018-ra ez a szám 59-re csökkent.
A miniszter és a Páncél
Három hónappal a baleset előtt a Ashwini Vaishnaw egy különleges bemutatót tartott egy saját vasútbiztonsági fejlesztésről. A Kavach-nak, vagyis Páncélnak elkeresztelt rendszer képességeit úgy mutatta be a nagyközönségnek, hogy magát és az indiai vasutat kormányzó Vasúti Tanács elnökét egy-egy egymással szemben haladó vonatra ültette. Amikor a két vonat a biztonsági távolságon belül került egymáshoz, a Kavach automatikája lefékezte a kocsikat, ezzel megakadályozva a balesetet.
A Kavach azonban nem a jelenlegi kormány eredménye, a fejlesztése 2012-ben kezdődött, és mind a mai napig mindössze 77 mozdonyra szerelték fel, a 40 000 kilométer hosszú indiai vasúti hálózatból mindössze 900 kilométer az, ahol ilyennel felszerelt mozdonyok közlekednek. A vasúti miniszter azonban azzal hárította el az emiatt őt ért kritikákat, hogy a Páncél nem akadályozta volna meg a mostani hármas tragédiát - de hogy miért gondolja így, azt nem volt hajlandó részletezni.