Újabb fél százalékot vesztett értékéből a török fizetőeszköz a dollárhoz képest.
HIRDETÉSRecep Tayyip Erdoğan harmadik ciklusát kezdheti meg Törökország államfőjeként, miután az elnökválasztás második fordulójában legyőzte az ellenzéki jelöltet, Kemal Kılıçdaroğlut. Egyik fő feladata a gazdasági bajok orvoslása lesz, a rekordmagas infláció mellett a török fizetőeszköz gyorsan értéktelenedik.
A pénzpiacok nem díjazták Erdogan győzelmét
A török líra több mint fél százalékot esett a dollárhoz képest. Hétfőn délután 20,1 lírába került egy dollár.
A líra a dollárhoz képest az elmúlt napokban amúgy is történelmi mélypontra süllyedt. A török deviza az elmúlt öt évben értékének mintegy 77%-át veszítette el a dollárral szemben.
"Erdogan győzelme nem vigasztalja a külföldi befektetőket" – mondta Hasnain Malik, a Tellimer elemző cég vezetője a Tagesschau lapnak. "Csak a legoptimistábbak remélik, hogy most már eléggé biztonságban érzi magát politikailag ahhoz, hogy visszatérjen az ortodox gazdaságpolitikához."
A német lap emlékeztet arra, hogy a törökországi infláció tavaly időnként meghaladta a 85 százalékot. Ennek egyik oka, hogy a központi bank nem a gazdasági doktrínának megfelelően emelte az irányadó kamatlábat, hanem Erdogan kérésére csökkentette azt.
Weber leállítaná az EU-csatlakozást
Végleg le kell zárni Törökország EU-csatlakozási folyamatát az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber szerint.
Manfred Weber elmondta, az elmúlt évek megmutatták, hogy a szoros partnerség fontos, de szerinte valójában sem Ankara, sem az EU nem akarja, hogy Törökország az EU teljes jogú tagjává váljon. A politikus a Funke Mediengruppe lapjainak úgy nyilatkozott: "Ezt a folyamatot félre kell tenni, mert inkább gátolja, mint támogatja a jobb kapcsolatokat".
Mindenekelőtt pedig "Erdogannak azonnal hozzá kell járulnia Svédország NATO-tagságához" – jelentette ki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Hasonlóan fogalmazott a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti frakciójának vezető külügyi szakpolitikusa, Jürgen Hardt is, aki szerint az EU és Törökország kapcsolatának következő nagy próbája az lesz, hogy az újraválasztott elnök miként dönt a svéd NATO-csatlakozás ügyében és hogyan viselkedik a júliusi vilniusi NATO-csúcson.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter „fontos szövetségesnek és partnernek” nevezte Törökországot. Azt írta a Twitteren, hogy várakozással tekint "a török nép által megválasztott kormánnyal való további együttműködés elé”.
A németországi integráció kudarca
A Németországban szavazó törökök 67,4 százaléka Recep Tayyip Erdoğanra voksolt az elnökválasztás második fordulójában. A török származású német mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir ebből azt a következtetést vonta le, hogy kudarcot vallott a németországi törökök integrációja, elutasítják a plurális demokráciát.
"Erdoğan itteni támogatói úgy ünnepelnek, hogy nem kell viselniük a döntésük következményeit, szemben sok törökországi nemzettársukkal, akiknek az országot 2003-tól kormányfőként, 2014-től pedig államfőként vezető politikus hatalmon maradása a "szegénységet és a szabadság nélküliséget" jelenti. Jogos az ő dühük – és erről beszélni kell majd!” – írta Twitter-posztjában a zöldpárti német politikus.
"Sajnálom azt a sok, különösen fiatal és jól képzett embert Törökországban, akik minden reményüket elveszítik. Felkészültünk arra, hogy az ultranacionalizmus és a fundamentalizmus még erősebben terjedjen ebben az országban az új ankarai imámok által?" – tette hozzá Cem Özdemir.