A megölt riporterek csaknem kétharmada nem háborús övezetekben veszíti életét munkája közben.
HIRDETÉSArman Soldin Ukrajnában halt meg, Shireen Abu Akleh pedig Ciszjordániában, háborús zónákból származó helyszíni tudósítások miatt; a máltai Dafne Caruana Galiziát, a orosz Anna Politovszkaját, a szaúdi Dzsamal Hasogdzsit, a szlovák Jan Kuciakot meggyilkolták, mert kényelmetlenek voltak. Az erőszak, a fenyegetések, az önkényes letartóztatások nap mint nap aláássák a szabad sajtó munkáját.
"A helyzet mindenhol rossz, mert az új típusú bűncselekmények, különösen a digitális bűncselekmények nem korlátozódnak egy adott régióra vagy országra. Megállapítottuk, hogy a világ lakosságának 85%-a tapasztalta a véleménynyilvánítás szabadságának csorbulását az elmúlt öt évben" – magyarázza Guilherme Canela De Souza Godoi, az UNESCO szólásszabadsággal és újságírók biztonságával foglalkozó részlegének vezetője.
Az újságírók biztonságáról és a büntetlenség veszélyéről szóló legutóbbi UNESCO-jelentés szerint 2021-ben a megölt újságírók 36%-a háborús övezetekben vesztette életét, 64% pedig azokon kívül.
Mexikó, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia köztudottan barátságtalan országok a sajtó számára. De Európában is vannak fenyegetések. Egyrészt a maffia részéről, de a balkáni országokban máshonnan is.
"Láthatjuk, hogy a Balkán a sajtószabadság szempontjából katasztrofális helyzettel kopogtat az Európai Unió ajtaján. Az orosz dezinformáció elárasztja Szerbiát. Fontos, hogy ezek az országok, amelyek a bővítés részesei lehetnek, ne adjanak otthont dezinformációs laboratóriumoknak, és ne védjék az újságírókat támadó bűnözői csoportokat" – mondja a Riporterek Határok Nélkül szóvivője, Pauline Adès-Mével.
A sajtószabadság világnapján (május 3-án) az Európa Tanács felszólította a kormányokat, hogy az újságírás védelmét tegyék politikai prioritássá, ezáltal védjék meg a szabadságot és a demokráciát ott, ahol ezek léteznek.