Komoly aggályokat fogalmazott meg az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban, miután a testület tagjai három napon át tárgyaltak különböző hazai érdekcsoportokkal.
HIRDETÉSA látogatást lezáró sajtótájékoztatón a bizottság elnöke, Monika Hohlmeier azt mondta, Magyarországon a közbeszerzések gyakran a hatalomhoz közel álló embereknek kedveznek, egyes vállalatok hátrányos megkülönböztetésben részesülnek (konkrétan egyik napról a másikra hozott törvénymódosításokról és megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatokról beszélt) és az országgyűlés sem működik megfelelően.
„Rövid idő a társadalmi egyeztetésre, éjszaka benyújtott rendeletek és a költségvetés rendszeres módosítása. Csak egy példa: 2022-ben 95 alkalommal változtattak a büdzsén anélkül, hogy a parlamentet bevonták volna a döntéshozatali folyamatba. A jogállamiság, a demokrácia működéséhez elengedhetetlen a parlament ellenőrző funkciója" - magyarázta Hohlmeier, aki az Állami Számvevőszék illetékeseinek konkrét kérdéseket tett fel a pénzügyi visszaélések kivizsgálásával kapcsolatban, de ezekre elmondása szerint nem kapott választ.
A bizottság tagjai hangsúlyozták: ők azt akarják, hogy a blokkolt uniós pénzek a lehető legkorábban eljussanak a magyar emberekhez, de azt is biztosítani akarják, hogy a források ne Orbán Viktor köreit gazdagítsák.
„Én Finnországból jövök. Szeretjük a magyarokat, semmi gond nincs a magyar emberekkel. Mi csak a jogállamiság tiszteletben tartásával és az európai költségvetés védelmével foglalkozunk" - magyarázta egy néppárti képviselő, Petri Sarvamaa.
Navracsics mérsékelten optimista
A bizottság tárgyalt Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszterrel is. Szerinte még hetek, de akár hónapok is eltelhetnek, mire sikerül megegyezni az uniós pénzek blokkolását okozó vitás kérdésekről az Európai Bizottsággal.
„Én abban bízom, hogy talán több kérdésben sikerült legalább árnyalni a Költségvetési Ellenőrző Bizottság álláspontját, vagy eddig kialakított véleményét. Azt is megkockáztatom, hogy lehet, hogy vannak olyan területek, ahol talán sikerült őket meggyőzni adatokkal, tényekkel. Ebből adódóan én inkább abban bízom, hogy hosszú távon talán egy támogatót sikerült szereznünk ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz hozzáférjünk" - mondta a miniszter, arra a kérdésre pedig, hogy mikor születhet meg a megállapodás a blokkolt forrásokról, azt mondta, hogy ez hetek, hónapok kérdése.
A miniszter arról is beszélt, hogy összességében azért csak mérsékelten optimista az EP-bizottság látogatásával kapcsolatban, és a delegációban szerinte olyan tagok is voltak, akik nem a részletes háttéranyagokból, hanem inkább sajtóhírekből tájékozódtak a magyarországi helyzetről.
Varga Judit nem állt szóba a bizottsággal
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága egy tényfeltáró látogatáson járt Magyarországon az elmúlt napokban, ami egyáltalán nem idegen a működésétől: nemrég Olaszországba, Spanyolországba és Bulgáriába is küldtek delegációt.
A vizit célja az volt az EP közleménye szerint, hogy a képviselők betekintést nyerjenek az uniós források elosztásának folyamataiba, és hogy első kézből tájékozódjanak a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére és ellenőrzésére kialakított folyamatokról.
A hattagú küldöttség találkozott a kormány képviselőivel, számvevőszéki és adóigazgatási szervekkel, az ellenzék tagjaival, helyi és területi önkormányzatokkal, vállalatokkal, valamint a civil társadalom és a sajtó képviselőivel is. A delegáció Varga Judit igazságügyminiszterrel is szeretett volna egyeztetni, ő azonban elzárkózott ez elől.